MTI
A Google leállítja kínai keresőportálját
A Google bejelentette, hogy beszüntette kínai keresőportálja öncenzúrázását és leállítja működését. Az ázsiai ország szárazföldi részén élő internetezőket hongkongi honlapjára irányítja át.
A döntést David Drummond, a Google jogi igazgatója jelentette be a cég blogján nyilvánosságra hozott közleményében. A világ vezető keresőportálját üzemeltető Google január 12-én jelentette be, hogy meg fogja szüntetni a google.cn szűrését. A döntést azzal indokolta, hogy Kína szűkíti a véleményszabadság határait - a pekingi hatóságok öncenzúrára kényszerítették a céget kínai keresőportálján -, és támadások érték a Google, valamint más külföldi cégek kínai oldalait.
A kínai internetezők a google.cn helyett ezentúl a Hongkongban üzemeltetett google.com.hk oldalon vehetik igénybe a Google kereső szolgáltatásait. Az új hongkongi címről már szabadon használhatják a pekingi előírások miatt eddig cenzúrázott Google Search, Google News és Google Images keresőmotorokat. A nem cenzúrázott szolgáltatások, például a Google Maps nem települ át Hongkongra.
A Google közölte: azt akarja, hogy a világon minél több ember hozzáférhessen szolgáltatásaihoz, de a kínai hatóságok világossá tették, kínai keresőportálját a cég továbbra is csak öncenzúrát alkalmazva működtetheti. A szolgáltató tudatta: tisztában van azzal, hogy Peking, ha akarja, így is blokkolhatja a kínai felhasználók Google-hozzáférését.
A Google nem vonul ki teljesen Kínából, folytatni szándékozik egyéb üzleti tevékenységeit, például a reklámiparban. A Google-nak a keresőmotoron és a reklámüzleten kívül elsősorban az Android mobiltelefonos operációs rendszerből és Chrome nevű böngészőjéből származik jövedelme Kínában, tavaly 300 millió dollár haszna volt kínai jelenlétéből. Az amerikai cég ezenkívül számos egyéb webszolgáltatást nyújt az ázsiai országban, közöttük van a Gmail levelező rendszer.
Elemzők rámutattak: nem csak a Google akar Kínában maradni, hogy jelen legyen a világ leggyorsabban bővülő internetes és mobiltelefonos piacán. A nyilvános összeütközések ellenére a pekingi kormánynak is ez az érdeke, hiszen fenn akarja tartani a nyitott társadalom látszatát, ahol a külföldi cégek akadálytalanul üzletelhetnek.
Az internetes keresők 197 milliárd jüanos (288 milliárd dolláros) kínai piacán a Google részaránya 33 százalék, a legnagyobb szereplő a helyi Baidu kereső 63 százalékkal. A Google kivonulásával nem marad külföldi vállalat a 400 millió felhasználót számláló, naponta 250 ezerrel bővülő piacon. A kínai kormány ezek után, kizárólag helyi cégeken keresztül könnyebben ellenőrizheti az információáramlást a világhálón, a kínai internetezők viszont még jobban elszigetelődnének.
A The New York Times szerint bár más nemzetközi cégek nem látszanak feladni üzleti tevékenységüket Kínában, a Google döntése annak a jelképe, hogy Kínában romlik az üzleti légkör a külföldi vállalatok számára, és Peking a hazai cégeket részesíti előnyben.
A döntést David Drummond, a Google jogi igazgatója jelentette be a cég blogján nyilvánosságra hozott közleményében. A világ vezető keresőportálját üzemeltető Google január 12-én jelentette be, hogy meg fogja szüntetni a google.cn szűrését. A döntést azzal indokolta, hogy Kína szűkíti a véleményszabadság határait - a pekingi hatóságok öncenzúrára kényszerítették a céget kínai keresőportálján -, és támadások érték a Google, valamint más külföldi cégek kínai oldalait.
A kínai internetezők a google.cn helyett ezentúl a Hongkongban üzemeltetett google.com.hk oldalon vehetik igénybe a Google kereső szolgáltatásait. Az új hongkongi címről már szabadon használhatják a pekingi előírások miatt eddig cenzúrázott Google Search, Google News és Google Images keresőmotorokat. A nem cenzúrázott szolgáltatások, például a Google Maps nem települ át Hongkongra.
A Google közölte: azt akarja, hogy a világon minél több ember hozzáférhessen szolgáltatásaihoz, de a kínai hatóságok világossá tették, kínai keresőportálját a cég továbbra is csak öncenzúrát alkalmazva működtetheti. A szolgáltató tudatta: tisztában van azzal, hogy Peking, ha akarja, így is blokkolhatja a kínai felhasználók Google-hozzáférését.
A Google nem vonul ki teljesen Kínából, folytatni szándékozik egyéb üzleti tevékenységeit, például a reklámiparban. A Google-nak a keresőmotoron és a reklámüzleten kívül elsősorban az Android mobiltelefonos operációs rendszerből és Chrome nevű böngészőjéből származik jövedelme Kínában, tavaly 300 millió dollár haszna volt kínai jelenlétéből. Az amerikai cég ezenkívül számos egyéb webszolgáltatást nyújt az ázsiai országban, közöttük van a Gmail levelező rendszer.
Elemzők rámutattak: nem csak a Google akar Kínában maradni, hogy jelen legyen a világ leggyorsabban bővülő internetes és mobiltelefonos piacán. A nyilvános összeütközések ellenére a pekingi kormánynak is ez az érdeke, hiszen fenn akarja tartani a nyitott társadalom látszatát, ahol a külföldi cégek akadálytalanul üzletelhetnek.
Az internetes keresők 197 milliárd jüanos (288 milliárd dolláros) kínai piacán a Google részaránya 33 százalék, a legnagyobb szereplő a helyi Baidu kereső 63 százalékkal. A Google kivonulásával nem marad külföldi vállalat a 400 millió felhasználót számláló, naponta 250 ezerrel bővülő piacon. A kínai kormány ezek után, kizárólag helyi cégeken keresztül könnyebben ellenőrizheti az információáramlást a világhálón, a kínai internetezők viszont még jobban elszigetelődnének.
A The New York Times szerint bár más nemzetközi cégek nem látszanak feladni üzleti tevékenységüket Kínában, a Google döntése annak a jelképe, hogy Kínában romlik az üzleti légkör a külföldi vállalatok számára, és Peking a hazai cégeket részesíti előnyben.
