Hunter

Géncsata váltja az űrversenyt

Az X-díj Alapítvány a történelem legnagyobb orvosi díjaként harangozza be újabb 10 millió dolláros fődíjú versenyét, ami egy egészen új irányvonalat céloz meg.

Úgy tűnik nem csak az idei Nobel-díjak összpontosítanak a génkutatásokra, de a történelem legnagyobb orvosi díjaként beharangozott 10 millió dolláros Archon X-díj is ezen a területen kívánja mozgósítani a szakembereket.

A magán űrrepülés után most a gyors gén szekvenálásban szeretne áttörést elérni az X-díj Alapítvány, akik ugyanakkora összeget ajánlottak fel az első privát csapatnak, mint amit 2004-ben a SpaceShipOne fejlesztőgárdája elhódított. A győztes az lesz, akinek elsőként sikerül 10 nap leforgása alatt 100 emberi génállomány dekódolása.

A díj szervezői a gyors genetikai szekvenálásban látják a tudomány következő nagy kihívását, ami új fejezetet nyithat a személyre szabott gyógyászatban. Ez lehetővé tenné az orvosoknak, hogy felmérjék a páciens hajlamosságát a betegségekre, valamint felfedjék a genetikai kapcsolatokat olyan kórokkal szemben, mint a rák vagy az Alzheimer.

A személyre szabott orvoslás részben már működik, azonban az egyén génjeinek szekvenálása hónapokig tart, a költségekről pedig jobb, ha nem is szólunk. A tudósok azonban úgy vélik, hathatós segítséget a sokszor legyőzhetetlennek tűnő betegségekkel szemben csak a genetika nyújthat, ehhez pedig a jelenleginél sokkal nagyobb genetikai információs bázisra van szükség.

Több millió emberi genomból álló adatbázisra lenne szükség ahhoz, hogy teljesen kielemezhessék az emberi lét természetét és táplálásának aspektusait, nyilatkozott a BBC-nek Dr. J. Craig Venter, a díj tudományos testületének egyik tagja, aki részt vett az első emberi géntérkép elkészítésében is.


J. Craig Venter
Jelenleg az ilyen jellegű kutatásokat több tényező is hátráltatja, ilyen az információk bizalmas kezelése, illetve a diszkriminációtól való félelem, ami lassan már nem faji vagy osztálybeli előítéleteken fog múlni, hanem a genetikai tesztek eredményein. Ez ha hazánkban nem is, de például az Egyesült Államokban egyre gyakoribb probléma. Közel három évvel ezelőtt az amerikai szenátus átadta a törvényhozásnak azt a javaslatát, melyben megtiltaná a munkaadóknak és a biztosítóknak az emberek genetikai teszteken alapuló megkülönböztetését. A törvény azonban a képviselőházban elakadt, ezért a tudósok most abban reménykednek, hogy az X-díj, felkavarva az állóvizet, segít előremozdítani a határozat megszületését.

A győztes csapat főként amerikai közszereplők genomját, azaz génjeinek összességét határozhatja meg. Olyanok jelentkeztek a projektre, mint Stephen Hawking professzor, a CNN-es Larry King és az első női űrturista, Anousheh Ansari, aki családjával maga is finanszírozta az első X-díjat. Az Ansari X-díj hatalmas siker volt és elérni látszik célját, ezen felbuzdulva írta ki az Alapítvány a másodikat, melyet 2007-től évente két-két újabb követ.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Lame #12
    Ez tok kivitelezhetetlen.
    Akinek tobb penze van az tobbet is akar.
    Gondolj bele mennyit koltenekek egyesek szepeszeti beavatkozasokra, ha ez megoldhato lesz genetikailag is tuti meg tobb penzt szannak ra.
  • L3zl13 #11
    Tudtommal ez az eljárás hivatalos neve...
  • fade2black #10
    és? ilyen szívgyógyszeráremelés után :D már alapból nő a gazdagok túlélési esélye.
  • rolika #9
    a szekvenálás szó szúrja a szememet.
    szekventálás nem jobb?
  • Kornan #8
    De ha sok ember számára elérhető lenne akkor megszűntethetné a genetikai felépítésből származó hátrányokat,magyarul mindenki ugyanakkora eséllyel indulna az életben.Az oké,hogy a genetikai felépítés alapján nem szabad ,hogy hátránya származzon egy embernek ,ahogy az iq alapján sem,de gyakorlatilag hátrányos helyzetben van,de nem veszik tudomásul,hogy erről nagyrészt a gének tehetnek,azok és az emlékek határozzák meg hogy milyen az ember,de sokan inkább valamiféle lélekben hisznek ami ugye nem kimutatott dolog.Valaki erős valaki okos és valaki nem,mondjuk nem lehet ilyen egyszerűen határvonalat húzni.Kezdetben csak a fogyatékos születésű emberek gyógyítására kellene alkalmazni:értelmi-testi fogyatékos... És fokozatosan kitágitani az alkalmazási körét,és csak akkor alkalmazhatná bárki,ha már mindenki számára elérhető lenne és csak ugyanazokat a beavatkozásokat engednék meg az egyes embereknél.
  • AranyKéz #7
    Sajnos ez itt nem olyan egyértelmű. Mert oké, feltaláltak xy dolgot, a gazdagok elkezdték alkalmazni, később elterjedt a középrétegben is. De ez az xy dolog nem módosította az emberi testet, annak képességeit, stb. Génmanipulálásnál viszont ez elképzelhető, ezzel jelentősen, jogosulatlanul és indokolatlanul növelve a gazdagok túlélési esélyeit (akár személyi, akár faji szinten, ez csak a technológia fejlettségétől függ), ez pedig se társadalmilag, se evolúciósan nem elfogadható, lásd szuperképességű Bill Gates és Gyurcsány Ferenc leszármazottak.
  • Laci73 #6
    OFF: jó az új SG külső.
  • Laci73 #5
    Vamp17: Nekem is a Gattaca c. film jutott eszembe - igazi alapmű a film, aki még nem látta, nézze meg.

    A genetika gyors fejlődése, és eredményeinek felelőtlen (értem ezalatt: pénzért és hírnévért történő) felhasználása - legyen szó akár a már létező génkezelt növényekről, akár a klónozásról - bizonytalanná teheti az emberiség jövőjét. Tipikusan az a terület, ahol ha hibázunk, vagy túl hamar nyúlunk bele valamibe, annak hatását nemigen tudjuk visszafordítani. Szépen hangzik például az, hogy olcsón állítsunk elő nagy mennyiségű élelmet, ezzel megszűntetve az éhezést - csakhogy a gyakorlatban a génkezelt növények termelése drágább, ráadásul "elfertőzik" a nem génkezelt növényeket, és legfőképp nem ismert, hogy a bennük lévő nem természetes kémiai gyökök milyen hatással vannak szervezetünkre.
  • fade2black #4
    minden technológiai újittás áldás és átok.
    már anno a kés feltalálása is mertugye lehet embert is ölni vele....

    olyan dolgokról mint a maghasadás meg nemis beszélek, energia és tömegpusztitó eszköz. A kédés csak az, hogy használjuk.
  • wanek #3
    Életveszélyes ez a dolog. Legalábbis társadalmi értelemben. Ha ezt bevezetik tömeges méretekben, az rosszabb lesz, mint a fajelmélet.