Dojcsák Dániel
Interjú Kovács Kálmánnal: nem vagyunk lemaradva!
Az informatika alapjában véve nem politikai kérdés, de a bitek világát is lépten-nyomon átszövik választott vezetőink döntései. Szerkesztőségünk Kovács Kálmán informatikai és hírközlési minisztert kérdezte. Csodát nem vártunk mi sem, de néhány újabb bíztató ígérettel ismét gazdagabbak lettünk.
SG.hu: Mi a véleménye a torz magyar piacról, miszerint a szélessávú előfizetések aránya ugyan nagyon magas hazánkban, de az összpenetrációt tekintve messze el vagyunk maradva az európai országoktól?
Kovács Kálmán: A minisztérium célja az internetszolgáltatásokkal kapcsolatban, hogy semlegesítse a szélessávú kommunikáció terjedését korlátozó tényezőket, ezáltal pedig felgyorsítsa a tartalom és a hozzáférés bővülését. Napjainkban már nem a betárcsázós internetelérésre fókuszálunk, hanem a szélessávra, mert ez megteremti az infokommunikációs technológiai ipar és annak felhasználói közti kapcsolatot. A folyamatok elősegítésére fogalmaztuk meg a Nemzeti Szélessávú Stratégiában foglaltakat.
SG.hu: Milyen eszközöket vetettek be ezeknek az általánosnak mondható célok elérésének érdekében és hogyan jellemezné a klasszikusan drágának mondott magyar internet-előfizetések díjszabásainak változásait?
Kovács Kálmán: Több fórumon elhangzottak már ezek az adatok és azt tudom megerősíteni, hogy folyóárfolyamon a DSL előfizetések ára hazánkban az OECD országok mezőnye közepén helyezkedik el. A probléma az, hogy vásárlóerő paritáson számolva helyzetünk kedvezőtlenebb, itt 22 olcsóbb és 7 drágább ország van DSL tekintetében. Mindezek ellenére pozitívak a kilátásaink, hiszen a fent említett paritásos értéken számolva 2002-2004 között a negyedik legnagyobb árcsökkenést tudhatjuk magunkénak.
A szélessáv elterjesztésének eszközei közül kulcsfontosságú az elektronikus hírközlési szabályozás (EHt.) életbeléptetése, ami az újonnan csatlakozott EU tagországok közül 2004. január 1-jével nálunk valósult meg először. Megteremtette a versenyt, ami mára a szolgáltatások árának 40-60%-os árcsökkenését eredményezte. Ha a trend így folytatódik, akkor a jövő év elejére elérhetjük az 5 ezer forintos árat, ami széleskörű kutatások szerint jelentős ugrást eredményez majd a felhasználók számában. Ez a törvény hivatott elősegíteni a piacszabályozást, ami a stratégiai célok megvalósításának alapvető eszköze. A következő szabályozás az elektronikus információszabadságról szóló törvény, mely az 1992-es adatvédelmi törvény újragondolása az információszabadság szempontjából. Az IHM és az IM együttműködve előkészítette a tervezetet, melyet a kormány elfogadott és több lépcsőben, 2006. január 1-ig életbe lép.
Mindenképpen kiemelendők a kistelepülési szélessávú infrastruktúra kiépítését célzó pályázatok és támogatások, melyen keresztül több milliárd forintnyi összeg fordítódik az elmaradt területek fejlesztésére.
SG.hu: Az ADSL ára már valóban csak pár ezer forint, és az összekapcsolási díjaknál az NHH keményen lép fel, de Magyarországon még ma is több százezer ember vezetékes telefonon, modemmel netezik, és azokról mintha teljesen megfeledkeztek volna. A piacilag nyereséges területekre már beléptek a vállalatok, de számtalan olyan kis falu van, ahol még az - ugyan létező, de csekély - állami pályázati pénzekkel támogatva sem mennek. Nem gondolja-e, hogy a sok ezernyi pár száz lelkes faluval is foglalkozni kellene?
Kovács Kálmán: A Közháló program a nem piaci területekre is eljuttatja a szélessávot. Az év végére minden olyan településen ott lesz, ahol van iskola.
Éppen ebben a hónapban hagyta jóvá a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program Monitoring Bizottsága a szélessávú hozzáférések kiépítésére lehívható pályázati keret 3 milliárd forinttal való megemelését, ami így 10,5 milliárd forint lett. Ezt az indokolta, hogy az elmaradott területekre szánt 4,6 milliárd forint kevésnek bizonyult.
Mára a kistelepülések lefedettsége is ugrásszerűen növekszik. 2004 márciusában a 10 000 fő alatti településeken a lakosság 87,5%-a, ma pedig több mint 92%-a férhet hozzá a szélessávhoz. A legnagyobb ugrást pedig éppen a legkisebb 3000 fő alatti települések adati mutatják, hiszen itt 3,7%-ról 50%-ra ugrott az arány. A Nemzeti Hírközlési Stratégia 2010-ig célul tűzte ki, hogy Magyarország egész területén elérhető legyen a szélessáv, amihez nyilván nemzeti és EU-s pályázati forrásokra is szükség van, hiszen üzleti alapon itt nem éri meg a vállalkozásoknak fejleszteni. A módszer hatékonyságát bizonyítja a pályázat beadási kedv a szolgáltatók részéről, akik mostanáig már 10 milliárd forint összegre nyújtottak be több mint 60 pályázatot.
SG.hu: Nem látja-e úgy, hogy a kétezer eMagyarország pont helyett olcsóbb és jóval hatékonyabb lenne ugyanezt az összeget az internet elérések növelésére fordítani?
Kovács Kálmán: Az eMagyarország program célja, hogy ingyenesen, vagy alacsony áron igénybe vehető, közösségi internet-elérési helyek kialakításával biztosítsa a világháló elérését azok számára, akik egyelőre más módon nem juthatnak hozzá az internet adta lehetőségekhez. Az eMagyarország pontokat elmaradott régiók lakói, hátrányos helyzetben élők is használhatják. Az eMagyarország pontok száma: 2300 (!) és még 450 vár internetre. Ezt elképzelhetjük úgy is, mint egy digitális közműhálózatot, ahol az egyes pontok szerepe képletesen a közkutakéhoz hasonlítható. Hozzáférést és esélyt jelentenek mindenki számára.
SG.hu: Éppen ez a magas szám válthat ki ellenérzést, ugyanis lépten-nyomon láthatunk komolyabb számítógépparkkal rendelkező eMagyarország pontokat és sajnos saját tapasztalatom szerint ezeket főként nem azok használják akikre célozva van, hanem az eleve IT-szocializált emberek alternatív ingyenes netcafé gyanánt. Miért van szükség nagyvárosokban is 60-70 gépes termekre a sok kicsi mellett? Nem tettek tönkre így számos vállalkozást, akik hasonló profillal alapítottak internetkávézót?
Kovács Kálmán: Az IHM az internet-elterjedtség növelése és az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése érdekében írta ki az eMagyarország pontok I. és II. pályázatot, hogy az ország egész területén működjenek az állampolgárok számára könnyen elérhető, megfizethető árú, kiszámítható minőségben szolgáltató közösségi internet-hozzáférési pontok. Az egyik pályázat kifejezetten kistelepüléseket célzott meg. A Millenáris Park kivételével a pályázat során 1 vagy 2 db korszerű, internetezésre alkalmas számítógépet nyerhettek a pályázók. Ezt a mennyiséget természetesen saját forrásból számítógépparkká fejleszthették.
A pályázaton internetkávézók is részt vehettek, akik a kiírás szerint maximált - a piacihoz hasonló - áron nyújthatják a szolgáltatást. Az ingyenes városi netcafé megnevezéssel nem értek egyet, mivel egy nemrégiben végzett belső felmérésünk szerint a látogatók között az 50%-ot is meghaladja a hátrányos helyzetűek aránya. SG.hu: Miből gondolja a kormány, hogy a határon túli magyaroknak az eMagyar pontokra van feltétlen szükségük?
Kovács Kálmán: A határontúli eMagyar pontok célja, hogy az ottani magyar közösségek számára is készüljön tartalom és elérhető legyen a hazai online tartalom, illetve a hamarosan az EU-hoz csatlakozó országok esetében pedig az integráció segítése, hogy minél hamarabb a fizikai határok mellett megszűnjenek ezek a határok is magyarok és magyarok között. A támogatások irányát és elveit, a közös fejlesztési politikát a határon túli szervezetekkel együtt alakítottuk ki, melyet 2003 novemberében a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (Ma ITT) alakuló ülésén a Nagyváradi Célok elfogadásával szentesítettek. A döntési jogok teljesen a MaITT kezében vannak, ők döntenek magukról.
SG.hu: A célokat a határon túli szervezetekkel alakították ki, de mennyi adóforintba kerültek ezek a pontok a hazai adófizetőknek, nagyságrendileg mennyit szántak hardvervásárlásra, illetve mennyit az Ifjúsági Programok külföldi szervezésére, vagy a hazai Ifjúsági Programokban résztvevő határon túli magyar fiatalok támogatására? Milyen visszacsatolás van ezek sikeréről?
Kovács Kálmán: A Puskás Tivadar Közalapítvány és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium "Szülőföldön az információs társadalomba" címen meghirdetett meghívásos pályázata keretében a bíráló bizottság 225 millió forint odaítélését javasolta. Ebből 140 millió az infrastruktúra kiépítésére és fejlesztésére fordítódott, 26 millió forint tartalomfejlesztésre, 14 millió képzésre, oktatásra, illetve további 44 millió forint egyéb kulturális és infokommunikációs célokra. A legtöbbet a romániai eMagyar pontokra költöttünk, mégpedig 89 pont létrehozásához 101 millió forintot, illetve a pénz további része szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, szlovéniai, horvátországi, osztrák és egyesült államokbeli pontok létrejöttét támogatta.
SG.hu: Az, hogy a jövőben már csak konfigurációk kaphatók a Sulinet Express programban, nem egyenlő-e annak beismerésével, hogy a program megbukott? (Korábban is fokozatosan szűkült a felhasználható termékek köre, a forgalmazók trükkös módszerekkel mégiscsak megvalósították a kettős árazást stb.)
Kovács Kálmán: A kérdés ugyan az Oktatási Minisztérium és a Sulinet Programtanács hatáskörébe tartozik, de annyit elmondhatok, hogy az IHM eredményesnek és sikeresnek tartja a programot és elkötelezett híve a további folytatásnak. Az IHM a programtanácsban is végig kiállt az elképzelései mellett, sohasem támogattuk a program szűkítéseket. A változásokra nyilván azért volt szükség, hogy igazságosabbá váljon a Sulinet Expressz program. 2001 óta 10%-kal növekedett a PC-vel ellátott háztartások száma, 300 000 gépet újítottak fel és 130 000 komplett gépet adtak el.
SG.hu: 4 év alatt mindössze 10% növekedés, 22%-ról 32%-ra, nem lassú ez egy kicsit? Ki hibázott? Hogyan oldódna meg a folyton hangoztatott digitális írástudatlanság, ha a családok 2/3-ának nincs még "digitális írószerszáma" sem.
Kovács Kálmán: Például ezen a problémán tudnak segíteni az eMagyarország pontok és a többi közösségi hozzáférési hely. A minisztérium a hozzáférés biztosításán túl, nagy hangsúlyt fektet a hozzáértés elmélyítésére is, illetve mindazok támogatására, akik digitális értelemben hátrányos helyzetűnek számítanak. Jövőre indul a Budapesti Gazdasági Főiskolán az IT-mentor , vagy más néven a közösségi informatikus képzés. Az ö feladatuk éppen az lesz, hogy a közösségi hozzáférési helyeken eligazítsák a kevésbé hozzáértőket az internet világában.
SG.hu: Míg nyugat Európában már valóság a 3G, nálunk csak Budapest néhány belső kerületében tesztelik, és egy éven belül nem is várható szélesebb körű elterjedése. Nem látja úgy, hogy elkéstünk?
Kovács Kálmán: Nem, a 3G-szolgáltatás megjelenéséhez szükséges frekvenciahasználati jogosultságok 2004-es kiosztása megfelelő időpontban történt. Így hazánkban ugrások nélküli fejlődést figyelhetünk meg a mobil technológiákban. A sikert az is alátámasztja, hogy a frekvenciákért realizát bevételünk 64 milliárd forint volt, amilyen magas összeget egy megkésett értékesítésen nem fizettek volna ki a szolgáltatók. Ugyan Európa több államában jóval korábban megtörtént az engedélyek kiosztása, a kereskedelmi szolgáltatás indításáról 2004-ben, 2005-ben számoltak be több európai államban. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges telefonok tömegtermelése 2005 nyarára szélesedett ki. A 3G-s ügyfelek 2004-ben 20 millióan voltak, ez év végére pedig egyes előrejelzések alapján elérhető a 70 milliós ügyfélkör, de jelenleg az UMTS-ügyfelek száma Európában még csak töredéke a mobilosok teljes körének. Szakértők 2006-ra várják az igazi áttörést ezen a területen.
Már nem tesztüzemről, hanem kereskedelmi szolgáltatásról beszélhetünk hazánkban is. A T-Mobile a Budapest háromnegyedét lefedő harmadik generációs hálózatán augusztus 26-án indította el kereskedelmi 3G szolgáltatását. A videotelefont, gyors adatátvitelt, zeneletöltést és mobil tévé-szolgáltatásokat is kínáló 3G év végére a főváros majdnem egész területén elérhető lesz. A Pannon GSM június 15-én indított nyilvános tesztjét sikeresen zárta, és október 10-én indította 3G szolgáltatását. Az igaz, hogy a Pannon GSM 3G hálózata jelenleg Budapest belső kerületeiben érhető el, az év végére azonban a főváros nagy része lefedett lesz. A teljes mobil szélessávú hálózat fejlesztése ugyancsak folyamatosan zajlik, a lakosságra vetített országos lefedettség jelenleg meghaladja az 50 százalékot. A Vodafone a piacon 3G Roaming szolgáltatásával jelent meg, és 3G kompatibilis készülékeket is kínál előfizetőinek. A fentiek alapján úgy gondolom az új technológia kereskedelmi bevezetésében hazánk nincs elmaradásban más európai országokhoz képest.
SG.hu: A hazai elektronikai áruházak tele vannak nagyfelbontású (HD) tévékkel, de a magyarországi sugárzás fényévekkel van e mögött. Az Egyesült Államokban 2009 után már csak digitálisan sugározhatnak a tévéadók, nálunk pedig a rádióknál is csak 2012 van kijelölve. Mit nézhetünk majd a szuper tévéinken?
Kovács Kálmán: A kormány a nyáron döntött arról, hogy 2012-re az egész ország átáll a digitális televíziózásra. A digitális műsorterjesztésről szóló törvény előkészítése a végső stádiumába érkezett az IHM-ben. Néhány héten belül társadalmi vitára kerül az elkészült verzió. Éppen a törvény előkészítése során felmerült problémák sarkalltak arra, hogy a napokban (október 19-én) az alkotmánybírósághoz forduljak a hatályos médiatörvény egyes rendelkezéseinek eltörlése érdekében.
Az állítás tehát, hogy "nálunk pedig a rádióknál is csak 2012 van kijelölve", téves. A magyar kormány célkitűzése szerint hazánkban a földfelszíni digitális televízió műsorszórás 2007-ben fog elindulni. Az induláskor azonban előreláthatólag még nem kerül sor HDTV formátumú műsorok sugárzására, mert a nagy átviteli sávszélességet igénylő HDTV formátumhoz ekkor még nem tudunk frekvenciát biztosítani. Az analóg sugárzás fokozatos leállítása révén felszabaduló csatornák majd lehetővé teszik a HDTV-adás elindítását is. A legtöbb európai országban hasonlóak a kilátások a földi HDTV-adást illetően.
Jobbak a kilátások az európai műholdas HDTV-adás vonatkozásában. Néhány műholdas csatornán már fogható kísérleti HDTV-adás. Egyes kábeltelevíziós társaságok jelezték, hogy idén vagy a közeljövőben kívánják a digitális átállást megkezdeni. A kábeltelevíziós hálózatok digitalizálása lehetővé teszi, hogy HDTV formátumú műsorok jussanak el az előfizetőkhöz. Hozzá kell tennünk azt, hogy bármelyik platformot is vesszük alapul, szükséges, hogy a műsorszolgáltatók jeleiket vagy azok egy részét HDTV formátumban állítsák elő.
SG.hu: Az informatikai szektorban hatalmas a T-cégek (com, online, mobile) piaci ereje, melyet azok igyekeznek is egymás közötti üzleteikben kihasználni. Az együttműködésük olyan megoldásokat tesz lehetővé, melyet mások nem tehetnek meg, és erejük még az internetre is kivetül (Origo, T-portál). Tesznek-e lépéseket, és ha igen, milyeneket ennek megakadályozására?
Kovács Kálmán: A Magyar Telekom Rt. és a T-Mobil Magyarország Rt. egyesüléséről és annak várható hatásairól az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kikérte a folyamatban érintett minisztériumok (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Pénzügyminisztérium), valamint a GVH és a NHH véleményét. A tőlük kapott információk szerint a távközlési cégek egyesülése nem vet fel versenyjogi aggályokat, ugyanis a tényleges piaci körülményeket meghatározó helyzet 2001-ben alakult ki, amikor a MATÁV Rt. 100 %-os tulajdont szerzett a Westel Mobil Távközlési Rt.-ben.
A fenti szervezetek állásfoglalását figyelembe véve az IHM nem látja okát a tervezett jogügylet megakadályozásának, a Nemzeti Hírközlési Hatóság számára pedig az Elektronikus Hírközlési Törvény (Eht.) megfelelő szabályozási és eszközrendszert biztosít a piaci folyamatok kezeléséhez.
SG.hu: Mi a véleménye a torz magyar piacról, miszerint a szélessávú előfizetések aránya ugyan nagyon magas hazánkban, de az összpenetrációt tekintve messze el vagyunk maradva az európai országoktól?
Kovács Kálmán: A minisztérium célja az internetszolgáltatásokkal kapcsolatban, hogy semlegesítse a szélessávú kommunikáció terjedését korlátozó tényezőket, ezáltal pedig felgyorsítsa a tartalom és a hozzáférés bővülését. Napjainkban már nem a betárcsázós internetelérésre fókuszálunk, hanem a szélessávra, mert ez megteremti az infokommunikációs technológiai ipar és annak felhasználói közti kapcsolatot. A folyamatok elősegítésére fogalmaztuk meg a Nemzeti Szélessávú Stratégiában foglaltakat.
SG.hu: Milyen eszközöket vetettek be ezeknek az általánosnak mondható célok elérésének érdekében és hogyan jellemezné a klasszikusan drágának mondott magyar internet-előfizetések díjszabásainak változásait?
Kovács Kálmán: Több fórumon elhangzottak már ezek az adatok és azt tudom megerősíteni, hogy folyóárfolyamon a DSL előfizetések ára hazánkban az OECD országok mezőnye közepén helyezkedik el. A probléma az, hogy vásárlóerő paritáson számolva helyzetünk kedvezőtlenebb, itt 22 olcsóbb és 7 drágább ország van DSL tekintetében. Mindezek ellenére pozitívak a kilátásaink, hiszen a fent említett paritásos értéken számolva 2002-2004 között a negyedik legnagyobb árcsökkenést tudhatjuk magunkénak.
A szélessáv elterjesztésének eszközei közül kulcsfontosságú az elektronikus hírközlési szabályozás (EHt.) életbeléptetése, ami az újonnan csatlakozott EU tagországok közül 2004. január 1-jével nálunk valósult meg először. Megteremtette a versenyt, ami mára a szolgáltatások árának 40-60%-os árcsökkenését eredményezte. Ha a trend így folytatódik, akkor a jövő év elejére elérhetjük az 5 ezer forintos árat, ami széleskörű kutatások szerint jelentős ugrást eredményez majd a felhasználók számában. Ez a törvény hivatott elősegíteni a piacszabályozást, ami a stratégiai célok megvalósításának alapvető eszköze. A következő szabályozás az elektronikus információszabadságról szóló törvény, mely az 1992-es adatvédelmi törvény újragondolása az információszabadság szempontjából. Az IHM és az IM együttműködve előkészítette a tervezetet, melyet a kormány elfogadott és több lépcsőben, 2006. január 1-ig életbe lép.Mindenképpen kiemelendők a kistelepülési szélessávú infrastruktúra kiépítését célzó pályázatok és támogatások, melyen keresztül több milliárd forintnyi összeg fordítódik az elmaradt területek fejlesztésére.
SG.hu: Az ADSL ára már valóban csak pár ezer forint, és az összekapcsolási díjaknál az NHH keményen lép fel, de Magyarországon még ma is több százezer ember vezetékes telefonon, modemmel netezik, és azokról mintha teljesen megfeledkeztek volna. A piacilag nyereséges területekre már beléptek a vállalatok, de számtalan olyan kis falu van, ahol még az - ugyan létező, de csekély - állami pályázati pénzekkel támogatva sem mennek. Nem gondolja-e, hogy a sok ezernyi pár száz lelkes faluval is foglalkozni kellene?
Kovács Kálmán: A Közháló program a nem piaci területekre is eljuttatja a szélessávot. Az év végére minden olyan településen ott lesz, ahol van iskola.
Éppen ebben a hónapban hagyta jóvá a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program Monitoring Bizottsága a szélessávú hozzáférések kiépítésére lehívható pályázati keret 3 milliárd forinttal való megemelését, ami így 10,5 milliárd forint lett. Ezt az indokolta, hogy az elmaradott területekre szánt 4,6 milliárd forint kevésnek bizonyult.
Mára a kistelepülések lefedettsége is ugrásszerűen növekszik. 2004 márciusában a 10 000 fő alatti településeken a lakosság 87,5%-a, ma pedig több mint 92%-a férhet hozzá a szélessávhoz. A legnagyobb ugrást pedig éppen a legkisebb 3000 fő alatti települések adati mutatják, hiszen itt 3,7%-ról 50%-ra ugrott az arány. A Nemzeti Hírközlési Stratégia 2010-ig célul tűzte ki, hogy Magyarország egész területén elérhető legyen a szélessáv, amihez nyilván nemzeti és EU-s pályázati forrásokra is szükség van, hiszen üzleti alapon itt nem éri meg a vállalkozásoknak fejleszteni. A módszer hatékonyságát bizonyítja a pályázat beadási kedv a szolgáltatók részéről, akik mostanáig már 10 milliárd forint összegre nyújtottak be több mint 60 pályázatot.
SG.hu: Nem látja-e úgy, hogy a kétezer eMagyarország pont helyett olcsóbb és jóval hatékonyabb lenne ugyanezt az összeget az internet elérések növelésére fordítani?
Kovács Kálmán: Az eMagyarország program célja, hogy ingyenesen, vagy alacsony áron igénybe vehető, közösségi internet-elérési helyek kialakításával biztosítsa a világháló elérését azok számára, akik egyelőre más módon nem juthatnak hozzá az internet adta lehetőségekhez. Az eMagyarország pontokat elmaradott régiók lakói, hátrányos helyzetben élők is használhatják. Az eMagyarország pontok száma: 2300 (!) és még 450 vár internetre. Ezt elképzelhetjük úgy is, mint egy digitális közműhálózatot, ahol az egyes pontok szerepe képletesen a közkutakéhoz hasonlítható. Hozzáférést és esélyt jelentenek mindenki számára.
SG.hu: Éppen ez a magas szám válthat ki ellenérzést, ugyanis lépten-nyomon láthatunk komolyabb számítógépparkkal rendelkező eMagyarország pontokat és sajnos saját tapasztalatom szerint ezeket főként nem azok használják akikre célozva van, hanem az eleve IT-szocializált emberek alternatív ingyenes netcafé gyanánt. Miért van szükség nagyvárosokban is 60-70 gépes termekre a sok kicsi mellett? Nem tettek tönkre így számos vállalkozást, akik hasonló profillal alapítottak internetkávézót?
Kovács Kálmán: Az IHM az internet-elterjedtség növelése és az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése érdekében írta ki az eMagyarország pontok I. és II. pályázatot, hogy az ország egész területén működjenek az állampolgárok számára könnyen elérhető, megfizethető árú, kiszámítható minőségben szolgáltató közösségi internet-hozzáférési pontok. Az egyik pályázat kifejezetten kistelepüléseket célzott meg. A Millenáris Park kivételével a pályázat során 1 vagy 2 db korszerű, internetezésre alkalmas számítógépet nyerhettek a pályázók. Ezt a mennyiséget természetesen saját forrásból számítógépparkká fejleszthették.
A pályázaton internetkávézók is részt vehettek, akik a kiírás szerint maximált - a piacihoz hasonló - áron nyújthatják a szolgáltatást. Az ingyenes városi netcafé megnevezéssel nem értek egyet, mivel egy nemrégiben végzett belső felmérésünk szerint a látogatók között az 50%-ot is meghaladja a hátrányos helyzetűek aránya. SG.hu: Miből gondolja a kormány, hogy a határon túli magyaroknak az eMagyar pontokra van feltétlen szükségük?
Kovács Kálmán: A határontúli eMagyar pontok célja, hogy az ottani magyar közösségek számára is készüljön tartalom és elérhető legyen a hazai online tartalom, illetve a hamarosan az EU-hoz csatlakozó országok esetében pedig az integráció segítése, hogy minél hamarabb a fizikai határok mellett megszűnjenek ezek a határok is magyarok és magyarok között. A támogatások irányát és elveit, a közös fejlesztési politikát a határon túli szervezetekkel együtt alakítottuk ki, melyet 2003 novemberében a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (Ma ITT) alakuló ülésén a Nagyváradi Célok elfogadásával szentesítettek. A döntési jogok teljesen a MaITT kezében vannak, ők döntenek magukról.
SG.hu: A célokat a határon túli szervezetekkel alakították ki, de mennyi adóforintba kerültek ezek a pontok a hazai adófizetőknek, nagyságrendileg mennyit szántak hardvervásárlásra, illetve mennyit az Ifjúsági Programok külföldi szervezésére, vagy a hazai Ifjúsági Programokban résztvevő határon túli magyar fiatalok támogatására? Milyen visszacsatolás van ezek sikeréről?
Kovács Kálmán: A Puskás Tivadar Közalapítvány és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium "Szülőföldön az információs társadalomba" címen meghirdetett meghívásos pályázata keretében a bíráló bizottság 225 millió forint odaítélését javasolta. Ebből 140 millió az infrastruktúra kiépítésére és fejlesztésére fordítódott, 26 millió forint tartalomfejlesztésre, 14 millió képzésre, oktatásra, illetve további 44 millió forint egyéb kulturális és infokommunikációs célokra. A legtöbbet a romániai eMagyar pontokra költöttünk, mégpedig 89 pont létrehozásához 101 millió forintot, illetve a pénz további része szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, szlovéniai, horvátországi, osztrák és egyesült államokbeli pontok létrejöttét támogatta.
SG.hu: Az, hogy a jövőben már csak konfigurációk kaphatók a Sulinet Express programban, nem egyenlő-e annak beismerésével, hogy a program megbukott? (Korábban is fokozatosan szűkült a felhasználható termékek köre, a forgalmazók trükkös módszerekkel mégiscsak megvalósították a kettős árazást stb.)
Kovács Kálmán: A kérdés ugyan az Oktatási Minisztérium és a Sulinet Programtanács hatáskörébe tartozik, de annyit elmondhatok, hogy az IHM eredményesnek és sikeresnek tartja a programot és elkötelezett híve a további folytatásnak. Az IHM a programtanácsban is végig kiállt az elképzelései mellett, sohasem támogattuk a program szűkítéseket. A változásokra nyilván azért volt szükség, hogy igazságosabbá váljon a Sulinet Expressz program. 2001 óta 10%-kal növekedett a PC-vel ellátott háztartások száma, 300 000 gépet újítottak fel és 130 000 komplett gépet adtak el.
SG.hu: 4 év alatt mindössze 10% növekedés, 22%-ról 32%-ra, nem lassú ez egy kicsit? Ki hibázott? Hogyan oldódna meg a folyton hangoztatott digitális írástudatlanság, ha a családok 2/3-ának nincs még "digitális írószerszáma" sem.
Kovács Kálmán: Például ezen a problémán tudnak segíteni az eMagyarország pontok és a többi közösségi hozzáférési hely. A minisztérium a hozzáférés biztosításán túl, nagy hangsúlyt fektet a hozzáértés elmélyítésére is, illetve mindazok támogatására, akik digitális értelemben hátrányos helyzetűnek számítanak. Jövőre indul a Budapesti Gazdasági Főiskolán az IT-mentor , vagy más néven a közösségi informatikus képzés. Az ö feladatuk éppen az lesz, hogy a közösségi hozzáférési helyeken eligazítsák a kevésbé hozzáértőket az internet világában.
SG.hu: Míg nyugat Európában már valóság a 3G, nálunk csak Budapest néhány belső kerületében tesztelik, és egy éven belül nem is várható szélesebb körű elterjedése. Nem látja úgy, hogy elkéstünk?
Kovács Kálmán: Nem, a 3G-szolgáltatás megjelenéséhez szükséges frekvenciahasználati jogosultságok 2004-es kiosztása megfelelő időpontban történt. Így hazánkban ugrások nélküli fejlődést figyelhetünk meg a mobil technológiákban. A sikert az is alátámasztja, hogy a frekvenciákért realizát bevételünk 64 milliárd forint volt, amilyen magas összeget egy megkésett értékesítésen nem fizettek volna ki a szolgáltatók. Ugyan Európa több államában jóval korábban megtörtént az engedélyek kiosztása, a kereskedelmi szolgáltatás indításáról 2004-ben, 2005-ben számoltak be több európai államban. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges telefonok tömegtermelése 2005 nyarára szélesedett ki. A 3G-s ügyfelek 2004-ben 20 millióan voltak, ez év végére pedig egyes előrejelzések alapján elérhető a 70 milliós ügyfélkör, de jelenleg az UMTS-ügyfelek száma Európában még csak töredéke a mobilosok teljes körének. Szakértők 2006-ra várják az igazi áttörést ezen a területen.
Már nem tesztüzemről, hanem kereskedelmi szolgáltatásról beszélhetünk hazánkban is. A T-Mobile a Budapest háromnegyedét lefedő harmadik generációs hálózatán augusztus 26-án indította el kereskedelmi 3G szolgáltatását. A videotelefont, gyors adatátvitelt, zeneletöltést és mobil tévé-szolgáltatásokat is kínáló 3G év végére a főváros majdnem egész területén elérhető lesz. A Pannon GSM június 15-én indított nyilvános tesztjét sikeresen zárta, és október 10-én indította 3G szolgáltatását. Az igaz, hogy a Pannon GSM 3G hálózata jelenleg Budapest belső kerületeiben érhető el, az év végére azonban a főváros nagy része lefedett lesz. A teljes mobil szélessávú hálózat fejlesztése ugyancsak folyamatosan zajlik, a lakosságra vetített országos lefedettség jelenleg meghaladja az 50 százalékot. A Vodafone a piacon 3G Roaming szolgáltatásával jelent meg, és 3G kompatibilis készülékeket is kínál előfizetőinek. A fentiek alapján úgy gondolom az új technológia kereskedelmi bevezetésében hazánk nincs elmaradásban más európai országokhoz képest.
SG.hu: A hazai elektronikai áruházak tele vannak nagyfelbontású (HD) tévékkel, de a magyarországi sugárzás fényévekkel van e mögött. Az Egyesült Államokban 2009 után már csak digitálisan sugározhatnak a tévéadók, nálunk pedig a rádióknál is csak 2012 van kijelölve. Mit nézhetünk majd a szuper tévéinken?
Kovács Kálmán: A kormány a nyáron döntött arról, hogy 2012-re az egész ország átáll a digitális televíziózásra. A digitális műsorterjesztésről szóló törvény előkészítése a végső stádiumába érkezett az IHM-ben. Néhány héten belül társadalmi vitára kerül az elkészült verzió. Éppen a törvény előkészítése során felmerült problémák sarkalltak arra, hogy a napokban (október 19-én) az alkotmánybírósághoz forduljak a hatályos médiatörvény egyes rendelkezéseinek eltörlése érdekében.
Az állítás tehát, hogy "nálunk pedig a rádióknál is csak 2012 van kijelölve", téves. A magyar kormány célkitűzése szerint hazánkban a földfelszíni digitális televízió műsorszórás 2007-ben fog elindulni. Az induláskor azonban előreláthatólag még nem kerül sor HDTV formátumú műsorok sugárzására, mert a nagy átviteli sávszélességet igénylő HDTV formátumhoz ekkor még nem tudunk frekvenciát biztosítani. Az analóg sugárzás fokozatos leállítása révén felszabaduló csatornák majd lehetővé teszik a HDTV-adás elindítását is. A legtöbb európai országban hasonlóak a kilátások a földi HDTV-adást illetően.
Jobbak a kilátások az európai műholdas HDTV-adás vonatkozásában. Néhány műholdas csatornán már fogható kísérleti HDTV-adás. Egyes kábeltelevíziós társaságok jelezték, hogy idén vagy a közeljövőben kívánják a digitális átállást megkezdeni. A kábeltelevíziós hálózatok digitalizálása lehetővé teszi, hogy HDTV formátumú műsorok jussanak el az előfizetőkhöz. Hozzá kell tennünk azt, hogy bármelyik platformot is vesszük alapul, szükséges, hogy a műsorszolgáltatók jeleiket vagy azok egy részét HDTV formátumban állítsák elő.
SG.hu: Az informatikai szektorban hatalmas a T-cégek (com, online, mobile) piaci ereje, melyet azok igyekeznek is egymás közötti üzleteikben kihasználni. Az együttműködésük olyan megoldásokat tesz lehetővé, melyet mások nem tehetnek meg, és erejük még az internetre is kivetül (Origo, T-portál). Tesznek-e lépéseket, és ha igen, milyeneket ennek megakadályozására?
Kovács Kálmán: A Magyar Telekom Rt. és a T-Mobil Magyarország Rt. egyesüléséről és annak várható hatásairól az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kikérte a folyamatban érintett minisztériumok (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Pénzügyminisztérium), valamint a GVH és a NHH véleményét. A tőlük kapott információk szerint a távközlési cégek egyesülése nem vet fel versenyjogi aggályokat, ugyanis a tényleges piaci körülményeket meghatározó helyzet 2001-ben alakult ki, amikor a MATÁV Rt. 100 %-os tulajdont szerzett a Westel Mobil Távközlési Rt.-ben.
A fenti szervezetek állásfoglalását figyelembe véve az IHM nem látja okát a tervezett jogügylet megakadályozásának, a Nemzeti Hírközlési Hatóság számára pedig az Elektronikus Hírközlési Törvény (Eht.) megfelelő szabályozási és eszközrendszert biztosít a piaci folyamatok kezeléséhez.