Berta Sándor
Szemével irányítja számítógépét Stephen Hawking
Egy ritka idegi rendellenességben szenvedő brit fizikus az egészségügyi állapota fokozatos romlása miatt kényszerült arra, hogy egyedi módját fejlessze ki a személyi számítógépével való kommunikációnak és a PC irányításának.
Nem utópia a mozdulattal és kacsintással irányított számítógép. A világhírű asztrofizikus, a brit Stephen Hawking ennek úttörő példája. A brit fizikus nem arról híres, hogy olyan ember lenne, aki bármit könnyen feladna. Mindig új és új dolgokat eszel ki, hogy életét minél könnyebbé tegye. "Számítógépének szemével történő irányítására amiatt volt szükség, mert a fizikus egyre kevésbé tudja mozgatni a kezeit. Ráadásul két hónapja egy infrakészüléket is felszereltünk Stephen szemüvegére, ami szintén azt a cél szolgálja, hogy minél jobban irányíthassa a PC-t" - nyilatkozta Hawking asszisztense, David Pond.
Az infrakészülékre kiemelt szerep hárul a számítógép irányításában. A berendezés ugyanis észleli, ha például a 63 éves férfi bezárja a szemét vagy a szemizmait mozgatja és ezáltal megváltozik az infrasugarak iránya. Minden ilyen tevékenység pedig egyúttal egy-egy parancsot jelent a PC számára.
Hawking úgynevezett Charcot-szindrómában szenved, és ő az a brit, aki ezzel a betegséggel a leghosszabb ideje él. A fizikus a fekete lyukakról és az univerzum kialakulásáról és fejlődéséről szóló úttörő munkáival írta be magát a tudománytörténetbe. Ráadásul írónak sem utolsó, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című könyve világszerte bestseller lett.
Stephen Hawking |
Az infrakészülékre kiemelt szerep hárul a számítógép irányításában. A berendezés ugyanis észleli, ha például a 63 éves férfi bezárja a szemét vagy a szemizmait mozgatja és ezáltal megváltozik az infrasugarak iránya. Minden ilyen tevékenység pedig egyúttal egy-egy parancsot jelent a PC számára.
Hawking úgynevezett Charcot-szindrómában szenved, és ő az a brit, aki ezzel a betegséggel a leghosszabb ideje él. A fizikus a fekete lyukakról és az univerzum kialakulásáról és fejlődéséről szóló úttörő munkáival írta be magát a tudománytörténetbe. Ráadásul írónak sem utolsó, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című könyve világszerte bestseller lett.