Berta Sándor
Digitális azonosítókártyát vezetnek be Nagy-Britanniában
A brit parlament őszi ülészakának megnyitásakor jelentette be II. Erzsébet királynő, hogy 2011-ben vagy 2012-ben digitális formában újjászületik a személyi igazolvány.
Az úgynevezett ID-Card vagyis digitális azonosítókártya az illető állampolgár neve és címe mellett tárolhatja majd az adott magánszemély biometriai adatait is, így például az ujj- és az írisz-lenyomatait vagy az arcjellemzőit. A királynő beszédében azzal indokolta az új személyazonosító igazolvány bevezetésének fontosságát, hogy a világban megnőtt a bizonytalanság és a terrorizmus általi fenyegetettség. A britek - amerikai nyomásra - nemsokára bevezetik a biometriai adatokkal ellátott útleveleket is, Ezután pedig lépésről-lépésre felépítik az ezeket az információkat tartalmazó központi adatbázist.
Az ugyanakkor még tisztázatlan, hogy a National Identity Register nevű rendszerben kiről és milyen adatokat fognak tárolni, illetve, hogy ehhez az adatbázishoz kiknek lesz hozzáférésük. David Blunkett, az angol biztonsági minisztérium honi hivatalának vezetője szerint könnyen elképzelhető, hogy a központot az Európai Unió által kezdeményezett úgynevezett regisztrációs kötelezettség miatt kell létrehozni és főleg a külföldi állampolgárokról tárolnának benne adatokat.
Az Európai Unió tervei szerint 2005-től gyűjtenék a nem európaiak hasonló személyes és biometriai adatait. A jövőben minden európai uniós vízumkérelemnél vagy egy tartózkodási engedélynél a kérvényezőtől megkövetelik majd az ilyen információk megadását. Ezeket az adatokat a hatóságok a Schenegeni Információs Rendszer részét képező úgynevezett Visa Információs Rendszer keretében hívhatják majd le.
Az angol elképzelés jelentősen különbözik a többi európai uniós tagállamban alkalmazott módszertől, ugyanis Belgiumban vagy Litvániában már hozzáférhetők a chipekkel ellátott személyi igazolványok. Ezekben az országokban azonban az ilyen okmányok elsősorban az elektronikus ügyintézést könnyítik meg a hivatalokban. Ez a módszer bevált.
A szakértők azonban meglehetősen szkeptikusak a brit tervet illetően. Ki garantálja, hogy a bevitt adatok helyesek és valódiak-e, ki ellenőrzi a hozzáféréseket és ki védi meg a személyes és bizalmas információkat a hackerek elől? Ráadásul az ID Card 28 euróba fog kerülni, míg az új chipekkel ellátott útlevelekért 159 eurót akar elkérni a brit kormány. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy még az állampolgár fog fizetni - ráadásul nem is keveset - azért, hogy a kormány hozzáférjen a legszemélyesebb adataihoz.
Az úgynevezett ID-Card vagyis digitális azonosítókártya az illető állampolgár neve és címe mellett tárolhatja majd az adott magánszemély biometriai adatait is, így például az ujj- és az írisz-lenyomatait vagy az arcjellemzőit. A királynő beszédében azzal indokolta az új személyazonosító igazolvány bevezetésének fontosságát, hogy a világban megnőtt a bizonytalanság és a terrorizmus általi fenyegetettség. A britek - amerikai nyomásra - nemsokára bevezetik a biometriai adatokkal ellátott útleveleket is, Ezután pedig lépésről-lépésre felépítik az ezeket az információkat tartalmazó központi adatbázist.Az ugyanakkor még tisztázatlan, hogy a National Identity Register nevű rendszerben kiről és milyen adatokat fognak tárolni, illetve, hogy ehhez az adatbázishoz kiknek lesz hozzáférésük. David Blunkett, az angol biztonsági minisztérium honi hivatalának vezetője szerint könnyen elképzelhető, hogy a központot az Európai Unió által kezdeményezett úgynevezett regisztrációs kötelezettség miatt kell létrehozni és főleg a külföldi állampolgárokról tárolnának benne adatokat.
Az Európai Unió tervei szerint 2005-től gyűjtenék a nem európaiak hasonló személyes és biometriai adatait. A jövőben minden európai uniós vízumkérelemnél vagy egy tartózkodási engedélynél a kérvényezőtől megkövetelik majd az ilyen információk megadását. Ezeket az adatokat a hatóságok a Schenegeni Információs Rendszer részét képező úgynevezett Visa Információs Rendszer keretében hívhatják majd le.Az angol elképzelés jelentősen különbözik a többi európai uniós tagállamban alkalmazott módszertől, ugyanis Belgiumban vagy Litvániában már hozzáférhetők a chipekkel ellátott személyi igazolványok. Ezekben az országokban azonban az ilyen okmányok elsősorban az elektronikus ügyintézést könnyítik meg a hivatalokban. Ez a módszer bevált.
A szakértők azonban meglehetősen szkeptikusak a brit tervet illetően. Ki garantálja, hogy a bevitt adatok helyesek és valódiak-e, ki ellenőrzi a hozzáféréseket és ki védi meg a személyes és bizalmas információkat a hackerek elől? Ráadásul az ID Card 28 euróba fog kerülni, míg az új chipekkel ellátott útlevelekért 159 eurót akar elkérni a brit kormány. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy még az állampolgár fog fizetni - ráadásul nem is keveset - azért, hogy a kormány hozzáférjen a legszemélyesebb adataihoz.
