Az Intel bejelentése, hogy alacsony terhelés esetén nemcsak mobil, hanem asztali processzorai is csökkenteni fogják az órajelet - egyes AMD felhasználók szerint pusztán a rivális által használt technológiák lemásolása.

Tavaly az AMD Athlon 64 FX megjelenését a Pentium 4 Extreme Edition piacra dobása követte, majd az AMD 64 bites utasításkészlet váltotta ki az Intel EM64 technológia kifejlesztését, most pedig az AAC van soron. Az AAC az AMD-nél használt Cool’n’Quiet technológia működési elvét követi: a processzor terheltségének csökkenésével az órajel - és így a fogyasztás valamint a megtermelt hő mennyisége - is mérséklődik.


A SpeedStep eredeti célja a notebookok áramfogyasztásának csökkentése volt, de a hőtermelés csökkentése miatt már az asztali processzoroknál is szerepet kap
Persze ne felejtsük el ugyanakkor, hogy az Intel nincs rászorulva a technológia lemásolására, mivel - a SpeedStep révén - annak már jó ideje birtokában van. Az AMD 1999 novemberében mutatta be a PowerNow!- kódnevén "Gemini" - eljárást a K6-2 és K6-III processzorok mobil változataiban, leszállítására azonban csak 2000 második negyedévétől került sor. A SpeedStep - kódnevén "Geyserville" - részletei szintén 1999 utolsó negyedévében kezdtek körvonalazódni, viszont piacra dobása három hónappal megelőzte az AMD-t. A címben említett márkanevek tulajdonképpen a már jól bevált módszerek átkeresztelései.

A PowerNow! új elnevezése a különbséget emeli ki. Az AMD ezzel kívánja hangsúlyozni, hogy a technológia már asztali processzoraiban is használható, ugyanakkor fontosnak tartja a halk működést is, amely az asztali számítógépek esetében nem olyan nyilvánvaló, mint mobil társaiknál. Vetélytársa, az Intel a SpeedStep átkeresztelésével hasonló elgondolást követ.