Gyurkity Péter
Elrajtolt a James Webb-űrteleszkóp
A komplex küldetés sokéves csúszás után indulhat el, nagy kérdésekre kaphatunk választ.
A James Webb az eredeti tervek szerint még 2007-ben indult volna útjára, hogy a távoli galaxisok (és egyéb célpontok) minden eddiginél részletesebb vizsgálatával olyan részletekkel gazdagodjon tudásunk, amelyek eddig fehér foltnak számítottak. A rajtra hosszú késlekedés, anyagi és technikai jellegű gondok, valamint azok megoldása után került most sor, így hamarosan jöhet a tudományos kutatás.
Legutóbb arról számoltunk be, hogy egy újabb, ezúttal apró csúszás után karácsony előtt jöhet a fellövés, ez végül december 25-re halasztódott. A NASA azonban most hivatalosan is bejelentette, hogy Francia Guyana területéről, a kanadai és európai kollégákkal együttműködésben, végre valóban eljött az indulás pillanata, ennek során pedig semmilyen komolyabb problémát nem észleltek. Az Ariane 5 típusú rakéta gond nélkül emelkedett a magasba, 27 perccel később pedig az obszervatórium 1400 km-es magasságban levált, kinyitotta paneleit, amelyeket rögtön be is üzemelt, megfelelő (pozitív) eredményt küldve vissza az irányítóközpontba. A kommunikációt a kenyai állomásról vették ezután fel, az első utasításokat pedig a Baltimore-i központból küldik majd az űrteleszkópnak.
Az említett lépések után 3 kisebb manőverre volt szükség, hogy a James Webb a számára kijelölt pályára álljon, ez ugyanis nagyjából 1,6 millió km-es távolságban van a Földtől. Sajnos az első tudományos eredményekre még várnunk kell, mivel a beüzemelés durván 6 hónapig tart majd, ezt követően készül majd csak el az első felvétel, amit nyilván mindenki tűkön ülve vár, hiszen az űrteleszkóp 4 eltérő műszere révén az infravörös tartományban minden eddiginél részletesebb adatokat kapunk majd. Maga a beüzemelés is bonyolult folyamat, a teljes kibontás során 300-nál is több ponton akadhat valamilyen probléma, helyszíni javításra nyilván nem lesz lehetőség, a 29 napra rúgó izgalmas periódus után azonban némileg könnyebb szakasz jön majd a sorban.
Az ügynökség illetékesei kiemelik, hogy ezúttal kifejezetten az ismeretlen pontok és jellemzők tanulmányozása a cél, nem igazán tudjuk, hogy mi vár ránk az adatok beérkezésével.
A James Webb az eredeti tervek szerint még 2007-ben indult volna útjára, hogy a távoli galaxisok (és egyéb célpontok) minden eddiginél részletesebb vizsgálatával olyan részletekkel gazdagodjon tudásunk, amelyek eddig fehér foltnak számítottak. A rajtra hosszú késlekedés, anyagi és technikai jellegű gondok, valamint azok megoldása után került most sor, így hamarosan jöhet a tudományos kutatás.
Legutóbb arról számoltunk be, hogy egy újabb, ezúttal apró csúszás után karácsony előtt jöhet a fellövés, ez végül december 25-re halasztódott. A NASA azonban most hivatalosan is bejelentette, hogy Francia Guyana területéről, a kanadai és európai kollégákkal együttműködésben, végre valóban eljött az indulás pillanata, ennek során pedig semmilyen komolyabb problémát nem észleltek. Az Ariane 5 típusú rakéta gond nélkül emelkedett a magasba, 27 perccel később pedig az obszervatórium 1400 km-es magasságban levált, kinyitotta paneleit, amelyeket rögtön be is üzemelt, megfelelő (pozitív) eredményt küldve vissza az irányítóközpontba. A kommunikációt a kenyai állomásról vették ezután fel, az első utasításokat pedig a Baltimore-i központból küldik majd az űrteleszkópnak.
Az említett lépések után 3 kisebb manőverre volt szükség, hogy a James Webb a számára kijelölt pályára álljon, ez ugyanis nagyjából 1,6 millió km-es távolságban van a Földtől. Sajnos az első tudományos eredményekre még várnunk kell, mivel a beüzemelés durván 6 hónapig tart majd, ezt követően készül majd csak el az első felvétel, amit nyilván mindenki tűkön ülve vár, hiszen az űrteleszkóp 4 eltérő műszere révén az infravörös tartományban minden eddiginél részletesebb adatokat kapunk majd. Maga a beüzemelés is bonyolult folyamat, a teljes kibontás során 300-nál is több ponton akadhat valamilyen probléma, helyszíni javításra nyilván nem lesz lehetőség, a 29 napra rúgó izgalmas periódus után azonban némileg könnyebb szakasz jön majd a sorban.
Az ügynökség illetékesei kiemelik, hogy ezúttal kifejezetten az ismeretlen pontok és jellemzők tanulmányozása a cél, nem igazán tudjuk, hogy mi vár ránk az adatok beérkezésével.