Elbúcsúzik a Spitzer-űrteleszkóp

Nincs pénz a folytatásra, így 16 év után lezárul a rendkívül hasznos küldetés.

A NASA még május közepén jelezte az érdeklődőknek, hogy az űrteleszkóp meglehetősen hosszúra nyúlt pályafutása néhány hónapon belül lezárul, miután sikertelenül próbáltak meg újabb forrást találni az anyagi fedezet biztosítására. Nem panaszkodhatnak, hiszen feldolgozandó adatokból így sem lesz hiány.

Az ügynökség még 2016-ban, egy szakértői javaslat után döntött úgy, hogy a több fontos és izgalmas eredményt szolgáltató eszközt egészen 2019-ig működtetni fogják, akkor ugyanis úgy gondolták, hogy addigra már elkészül és pályára áll az utód, amelyet James Webb-ről neveztek el. Két évvel korábban szintén gondolkodtak a program törlésén, akkor szintén elkerülték a teljes törlést, mostanra azonban egyértelművé vált, hogy a Webb 2021-ig biztosan nem indul el útjára, vagyis a Spitzerrel valamit kezdeni kell. A tavalyi évben 11 millió dollárt felemésztő projekt az indoklás szerint már nem biztosít annyi tudományos eredményt, hogy megérje a folytatás, és bár a szakértői bizottság annak idején egyetlen megvizsgált küldetés törlését sem javasolta, az ezt követő prioritási lista közzététele már jelezte, hogy a NASA egyéb kezdeményezéseket részesít előnyben – ezek között pedig a Webb szerepel az első helyen.

Az amerikai illetékesek megpróbáltak külső forrásokat bevonni, ez azonban nem szolgált konkrét eredménnyel, a privát szektor szereplői ugyanis (a jelek szerint) nem voltak hajlandók ehhez hasonló nagyságrendű anyagi támogatást biztosítani. Ezt követően hozták meg a döntést, miszerint az űrteleszkóp egészen jövő január 30-ig működni fog, az időközben beérkező újabb adatokat pedig archiválják, hogy a következő évtizedben lássanak hozzá azok feldolgozásához – a mellékelt magyarázat szerint bőven van mit átnézni, a Spitzer által szolgáltatott adatokat ugyanis várhatóan még évtizedekig elemezni fogjuk. Május utolsó napján például befutott egy újabb közlemény, amelyben a mellékelt képeken egy szép „családi fotó” látható. Itt több, születőben lévő csillagokat tartalmazó klaszter jelenik meg, ezek a képek pedig még a 2009-ben lezárult „hideg” küldetés során rögzített adatokból álltak össze – ez jó példa arra, hogy milyen hosszú távban gondolkodhatunk a program eredményeit illetően.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #2
    Persze, ez mindig gazdasagi dontes. Veges eroforrasok vannak, szoval csak a prioritasi lista a kerdeses. Ha a Spitzer elvegezte a lehetseges munkaja 90+%-at, akkor ugyanabbol a penzbol mas projectek sokkal tobb eredmenyt mutathatnak fol.
  • kvp #1
    Ez fokent egy gazdasgi dontes, siman hasznalhattak volna addig amig a hutes hianyaban, a kommunikacio miatti egyre nagyobb szog miatt tulmelegszik. Persze az is jogos, hogy az egyre melegebb szenzorokban egyre magasabb a termikus zaj, de amig a jel/zaj arany meg hasznalhato kepeket hoz, addig ez nem akkora gond. Kerdes, hogy a teljes lathato egboltot beolvastak-e mar vele, ugyanis ha igen, akkor tenyleg lesz eleg adat es mar csak ugyanezt a felvetelsorozatot tudnak rosszabb minosegben megismetelni. Amennyiben viszont meg maradtak beolvasatlan reszek, akkor szerintem erdemes lenne addig jaratni amig mukodik, meg akkor is ha osszesen csak egy nyugdijas mernok dolgozik rajta felallasban. (persze ha fent lesz a Webb, akkor majd arra at lehetne rakni a teljes foldi felszereles meg nem elavult reszet)