NASA: tovább csúszik a James Webb űrteleszkóp

Az ügynökség szerint azonban 2021 vége előtt sor kerül a fellövésre.

A James Webb névre keresztelt, sokak által várt űrteleszkóp meglehetősen hányatott pályafutásra tekinthet vissza, már amennyiben pályafutásnak vesszük a kifejlesztéshez és összeállításhoz vezető hosszú utat, eddig ugyanis még a fellövésig sem jutottunk el. A NASA most nem okozott túl nagy meglepetést újabb bejelentésével, miszerint további hónapokat csúszik a rajt, bár még bíznak a 2021-es céldátumban.

Legutóbb arról írtunk, hogy a rendkívül fontos és érdekes eszköz már tulajdonképpen összeállt, ez azonban még nem jelentette azt, hogy a kilövőállásig is eljut a teleszkóp, hiszen itt további tesztekre, majd pedig a rábólintásra, illetve az ezt követő szállításra van szükség. Az amerikai illetékesek a napokban tették közzé friss közleményüket, amely szerint a startra mégsem jövő márciusban, hanem az ősz folyamán, jó eséllyel októberben kerül majd sor, amit leginkább a COVID-19 elterjedésével, valamint az ennek következtében előállt globális helyzettel magyaráznak. Ez némileg felmentést is jelent számukra, hiszen ezúttal nem rajtuk múlt a dolog.

A bejelentésben igyekeznek kiemelni a James Webb forradalmi jellegét, illetve az attól várt komoly áttöréseket, amelyek elsősorban az exobolygók kutatása terén jöhetnek majd el. Ezzel egy időben megjegyzik, hogy a Northrop Grumman szakemberei töretlenül dolgoznak a teszteken, itt már a járvány megjelenése előtt is fontos eredményeket tudtak felmutatni, a leállást követően azonban nemrég újraindult a munka, így bár az eredetileg áprilisra tervezett részletes áttekintés és összegzés elmaradt, jövő októberben már valóban eljöhet a start, ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a számukra meghatározott, 8,8 milliárd dollárra rúgó finanszírozási keretet nem haladják majd meg, vagyis nem kell további összeget lekérniük a kormányzattól (amely amúgy is el van foglalva a gazdaság stimulálásával, illetve a munkahelyek megmentésével).

Az elmúlt hetekben elektronikai teszteket hajtottak végre, ennél azonban fontosabb, hogy a jövő év elején összehajtogatják majd a teleszkópot, amely az erre kijelölt Ariane 5 típusú rakéta rakterébe kerül, felkészülve a fellövésre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #22
    Persze hogy tudom, epp ez a lenyege annak amit irtam. Egy kilometeres (vagy tobb, hatar szoszerint a csillagos eg) karokkal rendelkezo detektor mas hullamhosszokat lat, olyanokat amin mas esemenyek is erzekelhetove valnak.

    Szoval de, a merettol fog tobbet latni, mert a merettol fugg a hullamhossz amit erzekelni tud.


    Cosmic Explorer
    A design for a larger facility with longer arms is called "Cosmic Explorer". This is based on the LIGO Voyager technology, has a similar LIGO-type L-shape geometry but with 40 km arms. The facility is currently planned to be on the surface. It has a higher sensitivity than Einstein Telescope for frequencies beyond 10 Hz, but lower sensitivity under 10 Hz.



    https://en.wikipedia.org/wiki/Laser_Interferometer_Space_Antenna
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2020.07.27. 15:47:42
  • Irasidus #21
    "LIGO sokkal tobb gravitacios hullamot latna, ha nem par100 meteres vakumcsovel dolgozna, hanem akar tobb kilometeressel az urben."
    Nem akarok okoskodni, de jó azért ha tudod, hogy "kétféle" gravitációs hullám van, hosszú és rövid hullámhosszú. Az LIGO az előbbire van kitalálva, míg egy hosszú karokkal rendelkező detektornak az érzékenysége rövid hullámhosszra alkalmatlan, de legalábbis nagyon rossz. Igazából mindkét típusra szükség lenne... Nem a mérttől fog többet látni. Amúgy a távcső-hálózatok űrbejutása nagyon lelkes dolog volt egy időben, de most éppen jegelve van.
  • Sequoyah #20
    Nem tudom mennyire lenne jo otlet infravoros tavcsovet tenni a hold felszinere, ami eleg nagy homersekletvaltozasokat tud produkalni.

    Es adott tomeg holdra juttatasa az dragabb, mert nem csak felszallni kell, hanem leszallni is.

    Egyebkent a jovo inkabb arra iranyul, hogy nem egy marha nagy tavcsovet juttatunk az urbe, hanem tavcsovek halozatat, amik nagy tavolsagra vannak egymastol, es egyutt alkotnak kepet.
    Peldaul a ma letezo ket legkorszak-alkotobb teleszkopok kozul 2-nek is ez a kovetkezo fejlesztesi lepese:
    -A LIGO sokkal tobb gravitacios hullamot latna, ha nem par100 meteres vakumcsovel dolgozna, hanem akar tobb kilometeressel az urben.
    - Az Event Horizont fold meretu teleszkopja is sokkal jobb felbontast adna hogy ha nem Fold, hanem naprendszer meretu lenne.
  • gombabácsi #19
    aha, érdekes!
  • llax #18
    Egyrészt előttem írták, kicsomagolt állapotban már nem érhetik jelentősebb erőhatások, nem sokkal szilárdabb, mint egy kártyavár (némi túlzással - az űrben ez nem probléma).
    Másrészt, nincs felkészítve az űrben szervizelésre és erre alkalmas űreszköz sincs jelenleg, így a Föld körüli origami semmi előnyt nem biztosítana. Miután letudta a kezdeti gyorsítást (amíg nagyobb erők hatnak rá), az utazás hosszabb ideje pont alkalmas a(z óvatosság miatt - egyébként pár óra alatt is lehetne) nagyon időigényes kicsomagolásra.

    Amúgy bizonyos értelemben "Föld körüli" lesz az, mivel a Nap-Föld L2 pontban tervezik üzemeltetni. A Földhöz kötötten, attól közel fix távolságra (+ennyivel távolabb a Naptól), együtt kering a Nap körül.
  • Irasidus #17
    Azért, mert kicsomagolva megváltozik a súlypontja, instabillá (irányíthatatlanná) válik, és a sok érzékeny, és vékony anyag, kifeszítve a rázkódástól elszakadhat, széteshet az egész.
  • Irasidus #16
    Ennyi pénzből nem fogsz a Holdon űrtávcsövet építeni, és üzemeltetni. Soknak tűnik, de ahhoz egészen pirinyó összeg ez.
  • Csaba161 #15
    A NASA is gondolt rá, de a Hold túlsó oldalára kellene tenni, hogy ne zavarja a földfény:

    https://www.space.com/nasa-telescope-far-side-of-moon.html

    És a legtöbb ilyen tervezett teleszkóp mind rádióteleszkóp.
  • Omega #14
    Arra gondoltam, hogy inkább a holdon kellene egy kurva nagy távcsővet építeni, ennyi pénzből meg az is kijönne, és ha valami gond van lehetne cserélni az alkatrészeit is, nem kellene tesztelni.
  • Sequoyah #13
    Olyan messze lesz, hogy nem lehet meglatogatni.
    Eppen ezert olyan draga, mert mindent 10x ellenoriznek, mert kesobb mar nem tudjak javitani. A 10x ellenorzes tovabb dragitja, ami miatt meg idegesebbek lesznek a finanszirozok, es emiatt meg 20x ellenorzik. Ordogi kor...


    En inkabb azon gondolkozom, hogy nem 1et, hanem 3at kellett volna epiteni. A koltsegek nagy resze a tesztelesre es a huzavonara megy el ugyis, szoval azonos koltsegen minimalis teszttel lehet masik 2-t epiteni siman.
    20%-a tesztelessel siman lehet 80%os uzembiztonsagot elerni, aztan 3bol 1 meg majd csak fennmarad:D