Gyurkity Péter
Nem zöldebbek az e-autók
Ez pedig elsősorban az akkumulátor és annak előállítási módja miatt van így.
Az elektromos autók fokozatos elterjedése napjaink egyik legfontosabb kérdése, ezzel kapcsolatban pedig (érthető módon) komoly vita zajlik a szakértők és a laikusok között egyaránt. A napokban egy friss tanulmány látott napvilágot, amelyben kétségbe vonják a szénlábnyom terén várható előrelépést, az alkotók szerint ugyanis ez minimálisnak mondható.
A nyersanyag-befektetésekre koncentráló, hangzatos nevű Goehring & Rozencwajg három évtizedre tekinthet vissza ezen a területen, ők elsősorban az úgynevezett contrarian, vagyis a mainstream sodrattal szembemenő, azzal ellentétes befektetői szemléletre helyezik a hangsúlyt. A napokban egy részletes anyagot tettek közzé, amely saját kutatásra épül, ebben pedig azt szögezik le, hogy az új elektromos autók alig észrevehető különbséget hoznak magukkal a szénlábnyom terén, mivel a méretes akkumulátorok előállítása, azok jellemzői, valamint elöregedése miatt (nem beszélve a felhasznált energia összetételéről és származásáról) nem lépünk előre a környezetvédelem terén. Ezzel együtt kétségbe vonják egy korábbi, a Wall Street Journal által közzétett elemzés következtetéseit, mivel szerintük az túlságosan optimista.
Utóbbi anyagban annak idején arra alapozták a kedvező számokat, hogy az akkumulátorok előállítása csaknem teljes mértékben megújuló energiával történik, ami ma még szinte soha nem így van. Ennek megléte esetén mindössze 32 ezer km megtételét követően állnánk ugyanott, mint egy belsőégésű motorral felszerelt autóval (a nagyobb súly és az akkumulátor előállítása miatt egy e-autóval eleve rosszabb szintről indulunk), viszont a G&R kutatói szerint ez valójában inkább 220 ezer km lehet, legalábbis a nagyobb hatótávval rendelkező Tesla Model 3 esetében, már amennyiben annak 82 kWh-s akkumulátorát ciklusonként 95 százalékos hatékonysággal tudjuk használni. Az egység komolyabb degradálódása nagyjából 500 ciklus után érzékelhető, ez pedig azt jelenti, hogy 220 ezer km után jelentkezik igazán a probléma, nem véletlen, hogy a gyártó 8 évig vagy 195 ezer km megtételéig vállal jótállást arra, viszont a mostani anyag szerint éppen itt jutnánk el a paritásig, vagyis mire kiegyenlítjük a karbonlábnyomot, az akkumulátort máris cserélni kell.
A lítium-akkumulátorok előállítása és cseréje tehát gyakorlatilag negligálja a remélt előnyöket, kérdés, hogy a területen fontos szerepet játszó gyártók miként reagálnak majd ezen állításra.
Az elektromos autók fokozatos elterjedése napjaink egyik legfontosabb kérdése, ezzel kapcsolatban pedig (érthető módon) komoly vita zajlik a szakértők és a laikusok között egyaránt. A napokban egy friss tanulmány látott napvilágot, amelyben kétségbe vonják a szénlábnyom terén várható előrelépést, az alkotók szerint ugyanis ez minimálisnak mondható.
A nyersanyag-befektetésekre koncentráló, hangzatos nevű Goehring & Rozencwajg három évtizedre tekinthet vissza ezen a területen, ők elsősorban az úgynevezett contrarian, vagyis a mainstream sodrattal szembemenő, azzal ellentétes befektetői szemléletre helyezik a hangsúlyt. A napokban egy részletes anyagot tettek közzé, amely saját kutatásra épül, ebben pedig azt szögezik le, hogy az új elektromos autók alig észrevehető különbséget hoznak magukkal a szénlábnyom terén, mivel a méretes akkumulátorok előállítása, azok jellemzői, valamint elöregedése miatt (nem beszélve a felhasznált energia összetételéről és származásáról) nem lépünk előre a környezetvédelem terén. Ezzel együtt kétségbe vonják egy korábbi, a Wall Street Journal által közzétett elemzés következtetéseit, mivel szerintük az túlságosan optimista.
Utóbbi anyagban annak idején arra alapozták a kedvező számokat, hogy az akkumulátorok előállítása csaknem teljes mértékben megújuló energiával történik, ami ma még szinte soha nem így van. Ennek megléte esetén mindössze 32 ezer km megtételét követően állnánk ugyanott, mint egy belsőégésű motorral felszerelt autóval (a nagyobb súly és az akkumulátor előállítása miatt egy e-autóval eleve rosszabb szintről indulunk), viszont a G&R kutatói szerint ez valójában inkább 220 ezer km lehet, legalábbis a nagyobb hatótávval rendelkező Tesla Model 3 esetében, már amennyiben annak 82 kWh-s akkumulátorát ciklusonként 95 százalékos hatékonysággal tudjuk használni. Az egység komolyabb degradálódása nagyjából 500 ciklus után érzékelhető, ez pedig azt jelenti, hogy 220 ezer km után jelentkezik igazán a probléma, nem véletlen, hogy a gyártó 8 évig vagy 195 ezer km megtételéig vállal jótállást arra, viszont a mostani anyag szerint éppen itt jutnánk el a paritásig, vagyis mire kiegyenlítjük a karbonlábnyomot, az akkumulátort máris cserélni kell.
A lítium-akkumulátorok előállítása és cseréje tehát gyakorlatilag negligálja a remélt előnyöket, kérdés, hogy a területen fontos szerepet játszó gyártók miként reagálnak majd ezen állításra.