SG.hu
A vámok nem fékezik a kínai autók európai térnyerését
A kínai gyártók hibridekkel és európai gyárakkal válaszolnak az uniós korlátozásokra. Mit tehetnek az európai döntéshozók a kínai autók rohama ellen?
Amikor az Európai Unió 2024-ben megemelte a kínai akkumulátoros elektromos járművekre kivetett vámokat, a logika egyszerű volt: ha az árak emelkednek, az import visszaesik. A Kiel Institute nevű agytröszt által publikált tanulmány szerint a magasabb terhek hatására a kínai autóexport 25 százalékkal zuhant volna. Több mint egy év elteltével azonban ez az előrejelzés tévesnek bizonyult. A kínai vámhatóság adatai szerint az Európába irányuló autóexport a novemberig tartó tizenkét hónapban közel 1,2 millió darabra nőtt, ami 26 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az adatok arra utalnak, hogy Európa kudarca a kínai gyártású járművek térnyerésének megfékezésében kevésbé a gyenge vámoknak, sokkal inkább a kínai autógyártók alkalmazkodóképességének tudható be.
Az uniós elektromosautó-vámokat azzal a céllal vezették be, hogy kezeljék azt, amit az Európai Bizottság a kínai gyártók „tisztességtelen állami támogatásának” nevez, és helyreállítsák az úgynevezett egyenlő versenyfeltételeket. Ahelyett azonban, hogy egységes vámot vetettek volna ki minden kínai autóra, az EU egy célzott megközelítést választott. A többletvámok kizárólag a tisztán akkumulátoros meghajtású járművekre vonatkoztak, mégpedig az egyes gyártók becsült állami támogatásának mértéke alapján. A már meglévő 10 százalékos importvám mellett a BYD, Kína legnagyobb elektromosautó-gyártója, további 17 százalékos terhet kapott, a Geely tulajdonában lévő márkák 18,8 százalékot, a SAIC pedig 35,3 százalékot. Más kínai gyártókra 20,7 százalékos vám vonatkozott. A hibridek mentesültek ezek alól az intézkedések alól.
Visszavonulás helyett a kínai autógyártók sávot váltottak, és az elektromos autókról a hibridekre helyezték át a hangsúlyt. Ezek a járművek elektromos motort és benzinmotort egyaránt használnak. A váltás egyértelműen látszik az adatokon. Míg a kínai elektromos autók havi eladásai Európában az elmúlt évben 12 százalékkal nőttek, addig a hibridek exportja - még ha alacsony bázisról is - 155 százalékkal ugrott meg. „Csak idő kérdése volt, hogy a kínai gyártók stratégiát váltsanak” - mondta a Handelsblatt német napilapnak Beatrix Keim, a németországi Centre for Automotive Research munkatársa. A hibridek mára Kína autóexportjának leggyorsabban növekvő szegmensévé váltak, megelőzve a tisztán elektromos modelleket.
A változás már az európai autószalonokban is érzékelhető. A Dataforce adatszolgáltató szerint októberben a kínai márkák az európai hibridautó-eladások 13 százalékát adták, szemben az egy évvel korábbi 3 százalékkal. Ugyanebben az időszakban az elektromosautó-piacon való részesedésük 8 százalékról 12 százalékra nőtt. Világszinten a hibridek már a kínai személyautó-export egyharmadát teszik ki. A jelenlegi trendek alapján 2026 közepére megelőzhetik az elektromos és a kizárólag belső égésű motorral hajtott járműveket is.
Ez az elmozdulás egyben az elektromos autók lendületének általános lassulását is tükrözi. A tisztán elektromos járművek terjedése lassabb volt annál, mint amit a döntéshozók vártak. December 16-án az Európai Unió elvetette azt a tervet, hogy 2035-től betiltsa a benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. Ennek ellenére a kínai elektromos autók továbbra is teret nyernek. Vonzerejük elsősorban az árukban rejlik. Ennek megőrzése érdekében a kínai gyártók egyre inkább az unió területére helyezik át a termelést, így elkerülve az importvámokat, még ha ez magasabb helyi költségekkel is jár. Szeptemberben az Xpeng megkezdte G6 és G9 elektromos modelljeinek gyártását az osztrák Grazban. Ebben a hónapban a BYD elkezdte egy gyártósor kiépítését Szegeden, amely az első gyára az unió területén. 2026-ban a Chery elektromos autók és hibridek összeszerelését indítja el egy bezárt Nissan-üzemben Barcelonában.
Mindez kevés kedvező lehetőséget hagy az európai döntéshozók számára. A hazai autógyártók növelhetnék saját hibridmodelljeik gyártását. Alternatív megoldásként az Európai Bizottság kiterjeszthetné a vámokat a hibridekre is, bezárva azt a kiskaput, amelyet maga hozott létre. Egyes európai törvényhozók már most is ezt sürgetik. Az azonban kérdéses, hogy ez valóban lassítaná-e a kínai autók beáramlását. A kínai gyártók eddig rendkívüli ügyességgel kerülték meg az akadályokat. Egy olyan nagy és nyitott piacon, mint Európa, aligha fogynak el hamar az előttük álló utak.
Amikor az Európai Unió 2024-ben megemelte a kínai akkumulátoros elektromos járművekre kivetett vámokat, a logika egyszerű volt: ha az árak emelkednek, az import visszaesik. A Kiel Institute nevű agytröszt által publikált tanulmány szerint a magasabb terhek hatására a kínai autóexport 25 százalékkal zuhant volna. Több mint egy év elteltével azonban ez az előrejelzés tévesnek bizonyult. A kínai vámhatóság adatai szerint az Európába irányuló autóexport a novemberig tartó tizenkét hónapban közel 1,2 millió darabra nőtt, ami 26 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az adatok arra utalnak, hogy Európa kudarca a kínai gyártású járművek térnyerésének megfékezésében kevésbé a gyenge vámoknak, sokkal inkább a kínai autógyártók alkalmazkodóképességének tudható be.
Az uniós elektromosautó-vámokat azzal a céllal vezették be, hogy kezeljék azt, amit az Európai Bizottság a kínai gyártók „tisztességtelen állami támogatásának” nevez, és helyreállítsák az úgynevezett egyenlő versenyfeltételeket. Ahelyett azonban, hogy egységes vámot vetettek volna ki minden kínai autóra, az EU egy célzott megközelítést választott. A többletvámok kizárólag a tisztán akkumulátoros meghajtású járművekre vonatkoztak, mégpedig az egyes gyártók becsült állami támogatásának mértéke alapján. A már meglévő 10 százalékos importvám mellett a BYD, Kína legnagyobb elektromosautó-gyártója, további 17 százalékos terhet kapott, a Geely tulajdonában lévő márkák 18,8 százalékot, a SAIC pedig 35,3 százalékot. Más kínai gyártókra 20,7 százalékos vám vonatkozott. A hibridek mentesültek ezek alól az intézkedések alól.
Visszavonulás helyett a kínai autógyártók sávot váltottak, és az elektromos autókról a hibridekre helyezték át a hangsúlyt. Ezek a járművek elektromos motort és benzinmotort egyaránt használnak. A váltás egyértelműen látszik az adatokon. Míg a kínai elektromos autók havi eladásai Európában az elmúlt évben 12 százalékkal nőttek, addig a hibridek exportja - még ha alacsony bázisról is - 155 százalékkal ugrott meg. „Csak idő kérdése volt, hogy a kínai gyártók stratégiát váltsanak” - mondta a Handelsblatt német napilapnak Beatrix Keim, a németországi Centre for Automotive Research munkatársa. A hibridek mára Kína autóexportjának leggyorsabban növekvő szegmensévé váltak, megelőzve a tisztán elektromos modelleket.
A változás már az európai autószalonokban is érzékelhető. A Dataforce adatszolgáltató szerint októberben a kínai márkák az európai hibridautó-eladások 13 százalékát adták, szemben az egy évvel korábbi 3 százalékkal. Ugyanebben az időszakban az elektromosautó-piacon való részesedésük 8 százalékról 12 százalékra nőtt. Világszinten a hibridek már a kínai személyautó-export egyharmadát teszik ki. A jelenlegi trendek alapján 2026 közepére megelőzhetik az elektromos és a kizárólag belső égésű motorral hajtott járműveket is.
Ez az elmozdulás egyben az elektromos autók lendületének általános lassulását is tükrözi. A tisztán elektromos járművek terjedése lassabb volt annál, mint amit a döntéshozók vártak. December 16-án az Európai Unió elvetette azt a tervet, hogy 2035-től betiltsa a benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. Ennek ellenére a kínai elektromos autók továbbra is teret nyernek. Vonzerejük elsősorban az árukban rejlik. Ennek megőrzése érdekében a kínai gyártók egyre inkább az unió területére helyezik át a termelést, így elkerülve az importvámokat, még ha ez magasabb helyi költségekkel is jár. Szeptemberben az Xpeng megkezdte G6 és G9 elektromos modelljeinek gyártását az osztrák Grazban. Ebben a hónapban a BYD elkezdte egy gyártósor kiépítését Szegeden, amely az első gyára az unió területén. 2026-ban a Chery elektromos autók és hibridek összeszerelését indítja el egy bezárt Nissan-üzemben Barcelonában.
Mindez kevés kedvező lehetőséget hagy az európai döntéshozók számára. A hazai autógyártók növelhetnék saját hibridmodelljeik gyártását. Alternatív megoldásként az Európai Bizottság kiterjeszthetné a vámokat a hibridekre is, bezárva azt a kiskaput, amelyet maga hozott létre. Egyes európai törvényhozók már most is ezt sürgetik. Az azonban kérdéses, hogy ez valóban lassítaná-e a kínai autók beáramlását. A kínai gyártók eddig rendkívüli ügyességgel kerülték meg az akadályokat. Egy olyan nagy és nyitott piacon, mint Európa, aligha fogynak el hamar az előttük álló utak.