kvp#40
A motor-generatorok kerdeserol csak annyit, hogy a villanymotorok gyorsitaskor motorkent, lassitaskor generatorkent mukodnek, igy ha gyorsitani akar az auto, akkor energiat tesz az aksikbol a hajtasba, ha lassitani akkor energiat vesz ki a hajtasbol es visszateszi az aksikba. Ha egyik sem, akkor az auto a surlodas es a legellenallas miatt magatol lassul szep lassan amig meg nem all. Az osszes modern elektromos auto ugy van megtervezve, hogy amikor van barmennyi folos energia a hajtasban, azt azonnal ki is veszik es teszik vissza az aksikba, hogy nojon a hatotav. Egy rendes elektromos auto a hagyomanyos mechanikus fekeket csak a parkolaskor hasznalja, minden mas elerheto energiat visszatolt az aksikba.
Az aksik ujrahasznositasarol annyit, hogy alapvetoen a modern akkumulatorok burkolata rozsdamentes acelbol van, az elektrodak rezbol, az elektrolit meg litium ionos lotty vagy zsele, muanyag szigetelo filmekkel elvalasztva. Amikor tonkremennek ezek az aksik, akkor az elektrolit szepen kikristalyosodik, de elbontando aksik eseten ez a folyamat meggyorsithato. Ez a sokristaly pedig kozvetlenul ujrahasznosithato, ugyanis a termeszteben a banyaszat soran is hasonlo formaban all elo. A rozsdamentes acel es rez ujrahasznositasat remelem nem kell elmagyaraznom. Gyakorlatilag az autos aksik szinte 100%-ban ujrahasnosithatoak a kemiai alkotoreszeikre szedes utan, tehat egyaltalan nem szamit milyen szabvany szerint epultek.
Az olcso telefon es laptop aksiknal az acel burkolat helyett muanyag zacsko, jobb esetben muanyag doboz van, de a belso kemia ugyanugy elektrolit es elektrodak, muanyag szigetelo foliak kozt. A legnehezebben ujrahasznosithato komponens minden esetben a muanyag szigetelofolia.
ps: A reaktorokban keletkezo radioaktiv hulladek szinte teljes mertekben ujrahasznosithato, felteve, hogy atombomakat akarunk kesziteni. Az egyetlen amiert nem hasznositjak oket ujra az, hogy a legtobb orszag alairta, hogy nem allit elo atomfegyvert, akiknek meg van, azok megigertek, hogy nem allitanak elo tobbet. Viszont amint fegyverminosegu koncentraciora suritettek a hulladek sugarzo reszet, ami marad az mar nem radioaktiv hulladek. Ezt a fegyverminosegu hasadoanyagot egyebkent fel lehet hasznalni atombombak mellett gyorsreaktorokban is, ahol teljes mertekben el lehet hasitani oket amig a vegen sima olom marad csak beloluk. Az ilyen jellegu kutatasokat joreszt az atomfegyverektol valo felelem miatt nem engedelyezik. Tipikus teljesen elhasito reaktor technologia a kanadai candu ami dusistatlan urannal megy (ahogy kijon a foldbol) es csak kis radioaktivitasu hulladek, plusz nemi fuzios uzemanyag (tricium) jon ki belole az energian kivul. Azert nem terjedt el, mert nem lehet a hulladekabol atombombat gyartani. (igen, most meg azert nem dolgozzak fel a hagyomanyos reaktorok hulladekat, mert atombombat lehet belole gyartani, remelem latszik mennyire agyhalal a politikai alapu hozzaalas)