Gyurkity Péter
Kína egymaga negligálja a szénerőművek kivonását
Az ázsiai ország erőműveinek száma tavaly is nagyot emelkedett.
A klímaváltozás elleni globális küzdelem jelentős részét képezi a hagyományos erőművek, azok közül is a szénerőművek fokozatos kivonása, ahogy ezen létesítményeket többnyire a földgázzal működő példányok (és részben a megújuló energiát képviselő fejlesztések) váltják le. A jelek szerint a folyamat nem megy előre, erről nagyrészt Kína tehet.
A Global Energy Monitor (GEM) tette közzé a napokban saját friss jelentését, amelyben összefoglalják a főbb globális számokat, legalábbis a tavalyi évre vonatkozóan. Ebből kiderül, hogy bár számos ország igyekezett a szénerőművek számát csökkenteni (ami inkább anyagi indokokkal, a szabályozói környezet változásával, mintsem a klímaváltozás melletti elkötelezettséggel indokolható), globális szinten mégsem sikerült eredményt elérni, mivel Kína egymaga nagyobb ilyen új kapacitást állított szolgálatba, mint amennyit az összes többi ország kivont a forgalomból. Tovább rontja a képet, hogy számos további példány felépítése és előkészítése van folyamatban, nem úgy tűnik tehát, hogy sikerül majd valamit tennünk a romló adatok ellen.
Ami a pontos számokat illeti, az ázsiai ország 38,4 GW új, szénenergiára épülő kapacitással bővítette saját állományát, miközben a többi ország összesített csökkentése 37,8 GW volt. Globális szinten az új szénerőművek szolgálatba állítása tavaly 34 százalékkal esett vissza, India a pandémia miatt mindössze 0,7 GW-os növekedést mutatott ezen a téren, viszont Kína esetében a jelenleg zajló építkezések befejezésével újabb 88,1 GW jelenik majd meg a kínálati oldalon, a tervezőasztalon szereplő projektek pedig további 158,7 GW-nyi kapacitással bővíthetik az állományt. Ami a visszavonultatott kapacitást illeti, ebben tavaly az USA volt az első 11,3 GW-tal, az EU őket követte 10,1 GW-tal.
A Trump elnök által ígért szén-boomból nem lett semmi, az ő ciklusa alatt nőtt a visszavonultatott szénerőművek száma, ennél azonban jóval fontosabb, hogy a globális folyamat nem mutat kedvező fordulatot.
A klímaváltozás elleni globális küzdelem jelentős részét képezi a hagyományos erőművek, azok közül is a szénerőművek fokozatos kivonása, ahogy ezen létesítményeket többnyire a földgázzal működő példányok (és részben a megújuló energiát képviselő fejlesztések) váltják le. A jelek szerint a folyamat nem megy előre, erről nagyrészt Kína tehet.
A Global Energy Monitor (GEM) tette közzé a napokban saját friss jelentését, amelyben összefoglalják a főbb globális számokat, legalábbis a tavalyi évre vonatkozóan. Ebből kiderül, hogy bár számos ország igyekezett a szénerőművek számát csökkenteni (ami inkább anyagi indokokkal, a szabályozói környezet változásával, mintsem a klímaváltozás melletti elkötelezettséggel indokolható), globális szinten mégsem sikerült eredményt elérni, mivel Kína egymaga nagyobb ilyen új kapacitást állított szolgálatba, mint amennyit az összes többi ország kivont a forgalomból. Tovább rontja a képet, hogy számos további példány felépítése és előkészítése van folyamatban, nem úgy tűnik tehát, hogy sikerül majd valamit tennünk a romló adatok ellen.
Ami a pontos számokat illeti, az ázsiai ország 38,4 GW új, szénenergiára épülő kapacitással bővítette saját állományát, miközben a többi ország összesített csökkentése 37,8 GW volt. Globális szinten az új szénerőművek szolgálatba állítása tavaly 34 százalékkal esett vissza, India a pandémia miatt mindössze 0,7 GW-os növekedést mutatott ezen a téren, viszont Kína esetében a jelenleg zajló építkezések befejezésével újabb 88,1 GW jelenik majd meg a kínálati oldalon, a tervezőasztalon szereplő projektek pedig további 158,7 GW-nyi kapacitással bővíthetik az állományt. Ami a visszavonultatott kapacitást illeti, ebben tavaly az USA volt az első 11,3 GW-tal, az EU őket követte 10,1 GW-tal.
A Trump elnök által ígért szén-boomból nem lett semmi, az ő ciklusa alatt nőtt a visszavonultatott szénerőművek száma, ennél azonban jóval fontosabb, hogy a globális folyamat nem mutat kedvező fordulatot.