Gyurkity Péter
Elindult a kínai Mars-küldetés
Arab fellövés után most Kína próbálja meg elérni a vörös bolygót.
Július 19-én még az Egyesült Arab Emírségek indította útnak (japán közreműködéssel) saját szondáját, amely a Remény nevet kapta meg, ennek elsődleges feladataként pedig a Mars légkörének tanulmányozását határozták meg. Most a kínai küldetés indult el, ez pedig egyszerre vetne be meg 3 fontos eszközt.
Az első beszámolók szerint a kínai expedíció sikerrel rajtolt el még csütörtökön, ez pedig műholdat, leszállóegységet, valamint egy marsjárót is magával visz, ezzel pedig először alkalmazná mindhárom komponenst ugyanazon expedíció keretein belül. A jövő év elejéig kell majd várni a megérkezéssel, akkor azonban kiderül, hogy a felemelkedőben lévő ázsiai óriás el tudja-e foglalni saját helyét az űrkutatásban vezető szerepet játszó országok szűk csoportjában. Itt sorrendben harmadikként szállnának le a szomszédos bolygón, bár komolyabb jelenléttel csak az USA büszkélkedhet, míg a Szovjetunió korábban szintén sikerrel juttatott el saját járművet annak felszínére, amely azonban nem sokkal később elnémult.
A Tianwen-1 tehát útban van a vörös bolygóhoz, ez mindenképpen komoly mérföldkövet jelent Kína számára, nem sokkal megelőzve a NASA újabb marsjáróját, amely a Perseverance néven július 30-án indul útnak, szintén februárban érve a helyszínre. A kínai küldetésben mindhárom fontos eszközt egyszerre vetnék be, a műhold egy teljes marsi éven (687 napon) keresztül tanulmányozná a légkört és továbbítaná a felszínről érkező jeleket, míg a tervek szerint a Viking-2 egykori leszállóhelyéhez közel landoló marsjáró 90 napon át alkalmazná saját kameráit és radarját, hogy a felszín alá is betekintsen, a remények szerint a korábban itt jelzett jégréteget is megvizsgálva. Lesz tehát miről beszámolni, hiszen egyszerre három küldetés indul most el, eközben pedig a helyszínen lévő amerikai eszközök is további megfigyeléseket végeznek.
Kína (orosz együttműködéssel) 2011-ben már megpróbálta elérni a Marsot (pontosabban annak egyik holdját), az orosz rakéta azonban meghibásodott és nem tudta lebirkózni a Föld gravitációs vonzását, hogy azután a légkörben égjen el a rakománnyal együtt. Most komoly eredményt érhetnek el, amennyiben minden összejön.
Július 19-én még az Egyesült Arab Emírségek indította útnak (japán közreműködéssel) saját szondáját, amely a Remény nevet kapta meg, ennek elsődleges feladataként pedig a Mars légkörének tanulmányozását határozták meg. Most a kínai küldetés indult el, ez pedig egyszerre vetne be meg 3 fontos eszközt.
Az első beszámolók szerint a kínai expedíció sikerrel rajtolt el még csütörtökön, ez pedig műholdat, leszállóegységet, valamint egy marsjárót is magával visz, ezzel pedig először alkalmazná mindhárom komponenst ugyanazon expedíció keretein belül. A jövő év elejéig kell majd várni a megérkezéssel, akkor azonban kiderül, hogy a felemelkedőben lévő ázsiai óriás el tudja-e foglalni saját helyét az űrkutatásban vezető szerepet játszó országok szűk csoportjában. Itt sorrendben harmadikként szállnának le a szomszédos bolygón, bár komolyabb jelenléttel csak az USA büszkélkedhet, míg a Szovjetunió korábban szintén sikerrel juttatott el saját járművet annak felszínére, amely azonban nem sokkal később elnémult.
A Tianwen-1 tehát útban van a vörös bolygóhoz, ez mindenképpen komoly mérföldkövet jelent Kína számára, nem sokkal megelőzve a NASA újabb marsjáróját, amely a Perseverance néven július 30-án indul útnak, szintén februárban érve a helyszínre. A kínai küldetésben mindhárom fontos eszközt egyszerre vetnék be, a műhold egy teljes marsi éven (687 napon) keresztül tanulmányozná a légkört és továbbítaná a felszínről érkező jeleket, míg a tervek szerint a Viking-2 egykori leszállóhelyéhez közel landoló marsjáró 90 napon át alkalmazná saját kameráit és radarját, hogy a felszín alá is betekintsen, a remények szerint a korábban itt jelzett jégréteget is megvizsgálva. Lesz tehát miről beszámolni, hiszen egyszerre három küldetés indul most el, eközben pedig a helyszínen lévő amerikai eszközök is további megfigyeléseket végeznek.
Kína (orosz együttműködéssel) 2011-ben már megpróbálta elérni a Marsot (pontosabban annak egyik holdját), az orosz rakéta azonban meghibásodott és nem tudta lebirkózni a Föld gravitációs vonzását, hogy azután a légkörben égjen el a rakománnyal együtt. Most komoly eredményt érhetnek el, amennyiben minden összejön.