Gyurkity Péter
Megkapta nevét az új marsjáró
Aktív társa eközben az élet egykori jelenlétére utaló nyomokra bukkant.
A NASA eredetileg még tavaly augusztusban jelentette be, hogy nyilvános kiírás keretében várják a beadványokat, amelyek közül végül kiválasztják majd a készülőben lévő új marsjáró hivatalos nevét. A verseny most lezárult, a végeredményt pedig egy 13 éves iskolás ötlete alapján kaptuk meg, a fontos eszköz ennek révén a Perseverance nevet kapta meg.
A tanuló a hivatalos közlemény szerint azzal indokolta választását, hogy az elődök, vagyis a korábban és jelenleg szolgálatot teljesítő hasonló eszközök szinte kivétel nélkül olyan neveket kaptak, amelyek valamilyen érdekes (és rendkívül hasznos) emberi tulajdonságra utalnak. Ezek között szerepel a Spirit, az Opportunity, az InSight, valamint a Curiosity is, emiatt pedig a Perseverance (kitartás, állhatatosság) jó beleillik a sorba. A nyertes egyben meghívást kapott a júliusban esedékes floridai fellövésre is, bár addig még hátravan némi munka, hiszen az új eszköz jelen pillanatban a fejlesztési fázis utolsó szakaszában van, már a Kennedy-űrközpontban. Amennyiben minden jól megy, a rajt után nagyjából fél évvel, jövő februárban landol majd a Marson, hogy megkezdje helyszíni vizsgálódását.
Kutatók egy csoportja eközben a Curiosity által begyűjtött adatokat vizsgálta meg, és igazolta vissza a tiofén jelenlétét. Ez magyarázatuk szerint azért fontos, mert a molekulák az élet egykori meglétére utalnak, bár azt is hozzáteszik, hogy tudunk nem természetes eredetről is, a tiofén ugyanis többek között meteoritok becsapódása révén is felbukkanhat egy-egy bolygón. A színtelen vegyület (amelynek szaga a benzoléra emlékeztet) azonban egyszerűbb életformák tevékenysége, illetve azok maradványai révén is jelen lehet az ottani kőzetekben, bár a megfelelő vizsgálathoz a marsjárónak először 500 Celsius-fok fölé kellett felhevítenie a mintát, hogy ezután megfigyelje a felszabaduló gázokat, azok összetételét, vagyis a vizsgálódás nem egyszerű feladat.
Könnyen lehet, hogy a 3 milliárd évvel ezelőtti, melegebb és nedvesebb környezetben, a baktériumok munkálkodása hagyta ránk ezen lenyomatokat, itt viszont majd további eszközökre, így például az ESA ExoMars 2020-küldetésére lesz szükség a további elemzéshez – ez utóbbi kifejezetten biológiai laboratóriumként működik majd a felszínen, azonban csak jövő márciusban landolna, vagyis a további eredményekre picit még várnunk kell.
A NASA eredetileg még tavaly augusztusban jelentette be, hogy nyilvános kiírás keretében várják a beadványokat, amelyek közül végül kiválasztják majd a készülőben lévő új marsjáró hivatalos nevét. A verseny most lezárult, a végeredményt pedig egy 13 éves iskolás ötlete alapján kaptuk meg, a fontos eszköz ennek révén a Perseverance nevet kapta meg.
A tanuló a hivatalos közlemény szerint azzal indokolta választását, hogy az elődök, vagyis a korábban és jelenleg szolgálatot teljesítő hasonló eszközök szinte kivétel nélkül olyan neveket kaptak, amelyek valamilyen érdekes (és rendkívül hasznos) emberi tulajdonságra utalnak. Ezek között szerepel a Spirit, az Opportunity, az InSight, valamint a Curiosity is, emiatt pedig a Perseverance (kitartás, állhatatosság) jó beleillik a sorba. A nyertes egyben meghívást kapott a júliusban esedékes floridai fellövésre is, bár addig még hátravan némi munka, hiszen az új eszköz jelen pillanatban a fejlesztési fázis utolsó szakaszában van, már a Kennedy-űrközpontban. Amennyiben minden jól megy, a rajt után nagyjából fél évvel, jövő februárban landol majd a Marson, hogy megkezdje helyszíni vizsgálódását.
Kutatók egy csoportja eközben a Curiosity által begyűjtött adatokat vizsgálta meg, és igazolta vissza a tiofén jelenlétét. Ez magyarázatuk szerint azért fontos, mert a molekulák az élet egykori meglétére utalnak, bár azt is hozzáteszik, hogy tudunk nem természetes eredetről is, a tiofén ugyanis többek között meteoritok becsapódása révén is felbukkanhat egy-egy bolygón. A színtelen vegyület (amelynek szaga a benzoléra emlékeztet) azonban egyszerűbb életformák tevékenysége, illetve azok maradványai révén is jelen lehet az ottani kőzetekben, bár a megfelelő vizsgálathoz a marsjárónak először 500 Celsius-fok fölé kellett felhevítenie a mintát, hogy ezután megfigyelje a felszabaduló gázokat, azok összetételét, vagyis a vizsgálódás nem egyszerű feladat.
Könnyen lehet, hogy a 3 milliárd évvel ezelőtti, melegebb és nedvesebb környezetben, a baktériumok munkálkodása hagyta ránk ezen lenyomatokat, itt viszont majd további eszközökre, így például az ESA ExoMars 2020-küldetésére lesz szükség a további elemzéshez – ez utóbbi kifejezetten biológiai laboratóriumként működik majd a felszínen, azonban csak jövő márciusban landolna, vagyis a további eredményekre picit még várnunk kell.