Az autógyártó nem a startupokkal való együttműködésre épít és ez nem véletlen.

Alejandro Vukotich részlegvezető felelős a BMW-nél az autonóm közlekedéssel és a sofőrt segítő rendszerekkel kapcsolatos fejlesztésekért. A szakember elmondta, hogy egy teljes ökorendszert akarnak megalkotni, amelynek a hardverek és a szoftverek egyaránt a részét képezik. A folyamatban rendkívül fontosak a külső partnerek, közülük is kiemelkedik a MobilEye, amellyel már évek óta szorosan együtt dolgoznak.

"Nagyon egyszerű okai vannak annak, hogy keveset dolgozunk együtt a startupokkal. Amennyiben kívülről szereznének be technikát vagy szoftvert, akkor azt integrálni kellene a saját rendszereinkbe. Amennyiben pedig egy vállalat felvásárol egy startupot, akkor gyakran egy teljes ökorendszerre is szert tehet, amely eleinte gyors sikereket szavatolhat, de ha végül ötvözni kell a fejlesztést a saját megoldással, akkor az bonyolult és időigényes. Inkább mindent magunk fejlesztünk ki, gyakorlatilag alulról indulva és ezáltal egy megfelelő biztonsági architektúrát tudunk megteremteni. Ez nem egyszerű út, de ez a helyes út" - ecsetelte a menedzser.

Alejandro Vukotich hozzátette, hogy meggyőződésük, hogy végül csak néhány ökorendszer marad majd meg az autonóm közlekedési piacon. Ők is végeznek teszteket, többek között Münchenben és Kínában, s 2021-ben elérhetővé akarják tenni az autópályákon használható robotpilótájukat, amely lehetővé fogja tenni a vezetők számára, hogy átadja az irányítást a gépkocsinak. A funkciót automatikus sávváltási lehetőség egészíti majd ki. Az irányítás természetesen bármikor visszavehető lesz. A robottaxijaik szintén 2021-től jelennek meg, de azokban eleinte - biztonsági okokból - utazni fog egy vészhelyzetben beavatkozó sofőr is.


"Azt, hogy mikor jöhetnek a teljesen önállóan közlekedő járművek, nem szeretném konkrét évszámhoz kötni, mert az autonóm közlekedés különböző területei eltérő sebességgel fejlődnek. Az autópályák esetében kevésbé bonyolultak a kihívások. New York vagy München belvárosában megint más a helyzet. A legnagyobb kihívásnak a szenzorokat látom, egyrészt a költségek, másrészt a bonyolultságuk miatt. További kihívást jelent a szükséges számítási teljesítmény megteremtése. Mi például már vízhűtéses számítógépeket alkalmazunk. Ebből is látható, hogy milyen nagy teljesítményű hardverekre van szükség. További probléma a szükséges törvényi háttér megteremtése és az infrastruktúra kiépítése, hiszen az autonóm gépkocsikhoz olyan lámpák és forgalomirányító rendszerek is kellenek, amelyekkel a járművek kommunikálni tudnak. Rengeteg munka áll még előttünk" - fejtette ki a BMW részlegvezetője.

A szakember ezután kitért arra, hogy vajon milyen lesz az önállóan közlekedő autók elfogadottsága. Úgy vélte, hogy mindenki hozzá tud majd férni a technológiához, ezért a bizalom is könnyebben kialakulhat. A rendszerek alapvetően meg fogják változtatni a közlekedést, de ez nem máról holnapra történik meg, hanem lassan, fokozatosan. Az szintén biztos, hogy az autonóm közlekedéssel rengeteg időt tudunk majd megtakarítani.

Michael Hafner, a Daimler robottaxik fejlesztéséért felelős vezetője márciusban azt nyilatkozta, hogy a robottaxikkal kapcsolatos első teszteket az idei év második felében szeretnék elkezdeni, a távlati cél pedig az, hogy 2021-től már ne csupán az Amerikai Egyesült Államokban, hanem Európában is közlekedjenek ezek a gépkocsik. 2021-től több mint 10 000 robottaxi közlekedhet világszerte.