Gyurkity Péter

A Boeing érne el elsőként a Marsra

Erről beszélt a cég első embere, aki szerint az űrturizmus jelenti az első lépést.

A Boeing évtizedek óta jelen van az űrkutatás területén, annak idején például ők szállították le a Saturn V rakéta első fokozatát – ez azóta is vezeti az amerikai rakéták rangsorát, mint a legerősebb fejlesztés. Napjainkban több eltérő projekten is dolgoznak, így részt vesznek a NASA Commercial Crew programjában, de a Virgin Galactic űrrepülőjét magasba emelő 747-es utasszállító is tőlük származik.

Dennis Muilenburg, a cég vezérigazgatója, az Atlantic magazin által a hónap elején megrendezett eseményen arról beszélt, hogy szerinte a Marsra is elsőként jutnak majd el, megelőzve a SpaceX-et, amelynek első embere nemrég tartott nagyobb sajtótájékoztatót a hosszabb távú tervekről. A vörös bolygóra a Boeing által gyártott rakéta juttathatja majd el az első űrhajósokat, ez azonban még odébb van, hiszen az első lépést az űrturizmus elterjedése jelenti majd. Ennek keretében az ISS mellé több tucat kisebb-nagyobb állomás, űrhotel, stb. sorakozna fel, bár ez is több évtizedet vesz majd igénybe.

A hiperszonikus repülők megjelenése kiegészíti ezt a területet, ennek révén ugyanis jóval rövidebb, mindössze 2 órás utak révén is lehetővé válna a kontinensek összekapcsolása. A Boeing saját fejlesztése, az X-51A WaveRider, a hangsebesség ötszörösével repült még 2013-ban, de a lehetőségeket sokkal jobban megmutatja a Lockheed Martin által kifejlesztett Falcon Hypersonic Technology Vehicle 2, amely azzal a céllal készül, hogy Mach 20 sebességgel száguldjon, ami azt jelentené, hogy New York és Los Angeles között alig 12 percig tartana a tulajdonképpeni út. Természetesen itt még szükség lesz a fejlesztések véglegesítésére, valamint a költségek jelentős mértékű leszorítására, de mindez már nem tartozik a tudományos fantasztikum világába.

A Boeing és a SpaceX között zajló verseny még évekig biztosan nem dől el, itt igazán csak a következő évtized végére derülhet ki, hogy melyikük tudta betartani a korai ígéreteket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Meridian #9
    "Anno egy egész nemzett azon volt, hogy a Holdat elérjék, most meg jönnek a magán cégek..."

    Amúgy a NASA éves költségvetése valami 15milliárd dollár. A USA hadikiadásai meg valami 7-8-900 milliárd dollár, pontosat (nyilvánosat) persze senki nem tud, mert lehet lázadás lenne belőle.
    Ha csak nem 15 hanem 150 milliárd lenne a NASA költségvetése, és ennyivel kevesebb a hadikiadás, hááát... lenne fejlődés, az biztos (feltéve, hogy a pénzt nem szétlopkodnák). És persze nem kellene egyedül csak a NASA-nak. Beszállhatnának nemzetközi szinten a többi ország is, és magáncégek is. Na, akkor már komolyabban lehetne venni a híreket a Marsra szállásról.
  • Meridian #8
    Amúgy a Holdra nem tudnak eljutni, de Marsról pofáznak... értem én.
  • NEXUS6 #7
    Élettani szempontból is felmerülhet 1-2 érdekes kérdés. Pl. nem igazán végeztünk biológiai kísérleteket a Föld mágneses terén kívül. Mi van, ha valójában pl a sejtosztódáshoz szükséges az ilyen környezet. Megteremthetjük persze viszonylag könnyen, és persze ez csak egy hasraütéses ötlet, de mi van, ha ez kell és az út során derül ki ilyen apróság?!
  • NEXUS6 #6
    Hát igen...
    Egy 1,5 hónapos marsutazáshoz 200 MW-os teljesítményű VASIMR kell. Egy Seawolf osztályú atom tengeralattjáró 34 MW-os reaktorral rendelkezik, Paks 1 blokkja dúrván 500 MW-os.

    Na ha látta valaki az Alien c. filmet, nos hát kb olyan jellegű ipari létesítményt képzeljen maga elé, mint az ottani űrhajók.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.10.12. 19:31:13
  • Macropus Rufus #5
    lehet a technológia meg van csak még használhatatlan. Mire a vasimir rákerül egy Mars felé menő úrhajóra az hosszú évtizedek kérdése. Az ISS példádnál maradva: 18 éve építgetik. Ez ugye már majdnem 2 évtized. Tehát ennyi lehet kelleni fog az űrhajó építéséhez is. Arról nem is beszélve, hogy folyamatosan fellőni a cuccokat és ott összerakni irtózatosan sok pénz. Ettől függetlenül én is azt vallom, hogy ott kint kell összetenni a vasat nem itt a földön. De ezek több évtizedes projktek lesznek. És akkor még ott a sugárzás is amire egyenlőre semmiféle megoldásuk nincs. Viszont egyre érdekesebb dolgok derülnek ki arról, hogy mit is tud okozni a sugárzás ott kint
    (https://sg.hu/cikkek/121736/agykarosodast-okozhat-a-marsra-utazas)

    Szerintem még messze vagyunk attól, hogy oda embert tudjunk eljuttatni. Sőt embereket.
  • kvp #4
    A Spacex raketaja, a falcon repul, a boeing kisse le van maradva, mivel az uj rendszerrel meg csak felszini, statikus tesztjuk volt. A cikk egyebkent hibas, a Virgin Galactic hordozoja nem 747-es, az a NASA fele urrepulo volt amit jumboval vittek. Egyebkent a Scaled Composites a Northrop Grumman tulajdonaban van, ok epitik a Virgin fele rendszert. Roviden a Boeing sehol sincs jelenleg.

    A technologia viszont megvan. Ha kisebb darabokban, kisebb jarmuvekkel viszik fel a melyuri hajo darabjait, mint ahogy az ISS is epult, akkor viszonylag egyszeruen ossze lehet rakni egy Fold-Mars ut megtetelere kepes urhajot. A leszalloegyseg (a marskomp) ennek egy komponense lenne csak, raadasul a foldi visszateresre alkalmas kabint nem is kell magukkal vinniuk, az felmehet ertuk ha mar visszajottek Fold koruli palyara. A Spacex fele megoldas pedig egylepcsos, ott a visszatereshez szukseges uzemanyag allitodna elo a Marson, igy megsporolhato lenne a rakomany nagyobb reszenek odacipelese. Nuklearis fisszios energiaellatasu VASIMR hajtomuvekkel pedig 1-2 honap az ut, ami meg kevesebb rakomanyt igenyelne. (persze ez utobbi csak akkor jarhato, ha melyuri es leszallo-felszallo hajokbol allo komponensekre van bontva a kuldetes) A technologia adott, penz nincs ra, ami valojaban csak az akarat hianyat jelenti a donteshozok reszerol.
    Utoljára szerkesztette: kvp, 2016.10.11. 17:24:21
  • Macropus Rufus #3
    azért ez egy picit bonyolultabb dolog mint az ISS feltankolása ellátmánnyal. ;)
    több mint 12 havi ellátmány kell (kaja, víz egyéb dolgok).
    Aztán mint írtad: se hordozó eszköz, se sugár védelem. Szóval ha az ellátmány meg is van oldva ez még mindig csak az 1/3-a a felsorolt 3 problémának. A maradék 2/3 az igazán húzós kihívás. Jelenleg még olyan rakéta sincs fejlesztés alatt, amivel a Holdig el tudnának menni emberekkel. És ugye a SaturnV nem egy házat vitt magával hanem egy picsányi kis kabint egy nem sokkal nagyobb leszálló egység/holdkomp kombóval.
    Itt jó pár ember 12 havi utazását kell biztosítani + a leszálló egységet és az ott tartózkodás feltételeit. A Holdról sokkal könnyebb vissza jönni lévén se légköre, sem pedig komolyan vehető gravitációja nincs. A Marsnak van légköre is, ha még ritka is de van, és a tömeg vonzása is 2x a Holdénak, szóval a felszálláshoz is sokkal komolyabb cucc kell mint a Hold esetében.
    Sztem jelenleg nem tart ott a technológiánk, hogy a Mars-ig emberes küldetés jusson el. Nagyon sok dolog még nincs megoldva, és vélhetően a következő 20 évben sem lesz. Ha belegondolsz, az elmúlt 44 év alatt kissé vissza fejlődött a távolsági űrutazás. Itt a fejünk felett x km-rel tudunk repkedni. De a 400.000km már nem megy. Nincs eszközünk. Anno egy egész nemzett azon volt, hogy a Holdat elérjék, most meg jönnek a magán cégek, hogy ők ezt bizony meg tudják csinálni. Ki van zárva, hogy 44 év fejlesztés hiányt 1-2 évtized alatt be tudjon pótolni egy kis cég. (mert a Boing is csak egy kis cég egy nemzet összefogásához képest) Sztem.
  • gaszton421 #2
    POnt az elűbb említettek már mind megvannak oldva, ha nem így lenne akkor az ISS sem működhetne. A marsra tartó űrhajón az általad említettek dolgok pontosan ugyanúgy működnének mint a föld körüli pályán. Ami nincs megoldva az tényleg a hordozóeszköz és persze az űrhajósok huzamosabb sugárvédelme.
  • Jawarider #1
    "Mach 20 sebességgel ", talán magyarosabb a 20 mach-al.

    Amúgy szép terv de amíg nincs megoldva az űrhajósok levegő+kaja+wc ellátása arra röpke 9 hónapra addig nem kell sietni talán a rakéta fejlesztéssel sem.