Gyurkity Péter

Musk: így juthatunk el a Marsra

Ismertette terveit a SpaceX alapítója, a megvalósítás azonban még nagyon messzinek tűnik.

A korábbi ígéreteknek megfelelően Elon Musk szeptember 27-én ismertette terveit a Marsra történő eljutással kapcsolatban, kiemelve, hogy cége pusztán a szomszédos bolygóra való utazásra koncentrál, ők egyelőre nem foglalkoznak az állandó jelenléthez szükséges kolónia gondolatával. A rövid videót Musk teljes beszéde egészíti ki, ebből minden érdeklődő választ kaphat a kérdésekre.

A milliárdos üzletember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az animációban felvonultatott megoldások nem pusztán koncepció szintjén léteznek, ezek ugyanis CAD-formátumban, tervezés alatt állnak, vagyis jelenleg is konkrétan törekednek azok megépítésére. Más kérdés, hogy sokak szerint a prezentáció nagyban hasonlított az Apple rendezvényeire, a bombasztikus bejelentés meglehetősen kevés konkrétumot tartalmaz (és mintha igyekeznének megkerülni a kényesebb részeket). Az mindenesetre kiderült, hogy nagy hangsúlyt fektetnének az újrafelhasználásra, hiszen a rakéták az emberek mellett az üzemanyagot is külön juttatnák el az űrbeli benzinkútra, ahol a tankolást követően indulna a tulajdonképpeni utazás.


A SpaceX szerint egyszerre akár százan is utazhatnának az óriásrakétán, amely nagyjából megfelel a Saturn-V fizikai méretének, ám mégis háromszor erősebb lenne annál. Összesen 42 hajtóműre támaszkodnának (a Falcon 9 esetében ez 9, a Falcon Heavy pedig 27 hajtómű erejét kombinálná), a hatalmas üzemanyag- és az oxigéntartály szénszálas anyagból készülne, maga az út pedig nagyjából 115 napig tartana.

A Marson a hajó függőlegesen, a hajtóművek segítségével szállna le, ezek a visszatéréshez is rendelkezésre állnának, a technikai akadályok mellett azonban itt jelenik meg az ár kérdése is, hiszen ez ma nagyjából fejenként 10 milliárd dollárba kerülne (Donald Trump tehát éppen össze tudna kaparni elég pénzt az útra), a megvalósításhoz viszont egészen 200 ezer dollárig le kellene ezt szorítani, ami nagyjából megfelel az átlagos amerikai ház árának.


Musk szerint jelentkezőkből nem lenne hiány, sokan már kifogytak a Földön felfedezhető új helyekből (ez mondjuk erősen kétséges, tekintettel arra, hogy az emberek túlnyomó része saját lakásába bezárkózva éli le életét), de a hype révén minden bizonnyal nem lenne gond a részvételi hajlandósággal. A cégvezető többször a vadnyugat meghódításához hasonlította a tervet, ennél azonban egy picit bonyolultabb koncepcióról van szó, hiszen a Mars felmelegítését is meg kellene valahogy oldani, a sugárzás elleni védelemről nem is beszélve – emellett azt is bizonyítani kellene, hogy a növénytermesztéssel sem lesz gondunk, lásd Jason Bourne Mars-utazását, ami egyelőre csak filmen volt látható.

A SpaceX időközben letesztelte a Raptor névre keresztelt hajtóművet, ami a Falcon Heavy utáni rakétát lesz hivatott kiszolgálni. Itt háromszor nagyobb kamranyomással, illetve 3 meganewton tolóerővel számolnak, de Musk külön felhívta a figyelmet a Mach-gyémántokra, amelyek a hajtómű tűzében jelennek meg a képeken.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gaszton421 #114
    Ami a szélkerekek méretét illeti a teljes konstrukció könnyebb lehet mint a Földön mert a 38% gavitáció mellett lényegesen filigránabb konstrukció képes ugyanazt a terhet elviselni. Maximálisan, (a legnagyobb viharok idején) kb. 30 km/órás földi szélnek megfelelő nyomást kell elviselniuk. nem kell az egészet vinni a földeölcsak a high-tech részeit, avázszerkezet készülhet helyi nyersanyagokból, vasat gyakorlatilag a Mars bármelyik pontján lehet gyártani mert átlagosan 15% a marsi homok vastartalma. Amúgy a legígéretesebb a napenergia koncentrátoros használata lenne mert ehhez a generátoron kívul minden előállítható helyileg viszonylag alacsony a technológiai igényessége. a napelemek előállítása már komolyabb ipari hátteret feltételez. A kezdeti idökben nyilvánvalóan a Földről visznek mindent, de ha ezekkel együtt viszik azokat a technológiai berendezéseket ami a helyi nyersanyagok felhasználásához kellenek akkor egyre kisebb arányban lenne szükség a Földi technológiára.
  • gforce9 #113
    Ok, akkor máshogy nézzük. adott xy energiaigény. Mennyibe került az ezt ellátni tudó napelem+akku illetőleg ugyanez szélkerékben? Mennyi a tömege az odaszállítandó cuccnak? Nem végeztem számításokat, de látva a földi szélkerekeket...... elképesztő méretűek kellenének a Marson.
  • gaszton421 #112
    Amúgy komolyan foglalkoznak a marsi szelek eseteges hasznositásával, ugyanis a 100x ritkább légkörben a szélből nyerhetö energia nem 1/100 rész hanem 1/10-nyi, (azért mert mozgásenergia a tömeggel lineárisan arányos de a sebességgel mégyzetesen),100 km szél kb. 10km/órás földinek felel meg, viszont a szélkereket nem kell a legnagyob szeleknél sem lekapcsolni mert az is csak egy szellönek felel meg energetikailag. Viszont pont az ilyen viharos szelek idején van erre a plusz energiára szükség mert ilyenkor az átlátszóság a homok miatt kb 50%-ra csökken, így a kettő jól kiegyenlítheti egymást. Az idő nagy részében elhanyagolható a szélkerekek teljesítménye de amikor a napelemeké esik akkor pont tudják pótolni a hiányt.
    Nagyobb gond az évszakos kilengés: a Mars pályája nagyobb mértékben elliptikus mint a Földé, afélium idején csak 70% annyi fény éri a Marsot mint perihélium idején, és ez az egyenlítő köelében van így , ezenkívul a légkör sűrűsége is nagymértékben változik évszakosan, (a széndioxid egy része télen kifagy a polusoknál), akár 50%-ot, a légkör szeleinek fő forrása ez a halmazálapot változásból keletkező nyomáskülönbség.
  • gforce9 #111
    Nem neked írtam, hanem Tinman-nak. Mert ő teljes tévedésben van az egésszel. A napenergiát egy ritka légkörnél lehet hasznosítani egész tűrhetően. Gyenge erejű szélnél a szélenergiát viszont nem.

    Az, hogy egy marsi porvihar a napelemekre port rak le illetőleg összekarcolássza könyebben kivédhető, mint az, hogy a szélenergiából vegyél ki felhasználható energiamennyiséget.

    A napelem felületének karcállónak kell lennie (amúgy is azok általában) valamint időnként takarítani kell őket. Ami ismét nem nagy technológiai kihívás, ellentétben egy nagyságrendekkel kisebb széljárásból, értelmezhető mennyiségű elektromos áramot előállító marsi szélkerék megtervezéséhez képest.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.10.12. 20:17:44
  • jovokutato #110
    A marsi porviharok veszélye abban van,amire céloztam szélturbinák kapcsán.
    Hogy miattuk nem szolgáltatnak energiát a napelemek.
    Ezért kellene más energiaforrás is.
    Éppen a szél lehet az egyik megoldás.Erre írták azt,hogy a marsi szeleknek nincs akkora ereje,hogy meghajtsa a lapátokat.
    Pedig kell más energiaforrás is.Ha nem a szél,akkor mi?nukleáris energia?
    Az atom-tengeralattjárókból kiindulva,ahol működik elképzelhető,hogy használni fogják..
    Egy másik lehetséges nukleáris megoldás a nukleáris elem használata.
  • veszettróka #109
    Jó félelmetes "cementpor- /liszt- / koromfelhő" :) És nedvesség sincs, ami összetapasztaná a szemcséket. Meg ugye 1/3 a gravitáció.
    (homok szemcsemérete meg annyival nagyobb, hogy homok a Marson max gleccserszerűen tud vándorolni - a felszínen)
    Egyébként tök jó a pali, meg az oldala ahonnan a kép van. Ott található ez is:

    - Ha érdekel valakit hogy repülhet a Marson eldobott rendes 1 lapból hajtogatott papírrepülő, akkor egy kb. 30 lapból hajtogatott repcsit kell eldobnia itt a Földön.

  • tamas79 #108
    Ja, a számlaszámot kérem, csak nehogy meglepődj.
  • tamas79 #107
    Milyen nagyképű vagy, de segítek, mert valószínű, hogy neked nem megy. Még a legnagyobb marsi vihar szelei sem tudnának kárt tenni a felszerelésben. A csúcs sebesség meg 60 mérföldperóra. Szóval még amit "bizonyítéknak" szántál a hülyeségedhez, az is téged cáfol. Nem baj, erőlködj csak.
  • gforce9 #106
    Most tényleg ennyire nehéz elismerni a tévedésed?

    Az hogy porvihar van a Marson az nem ugyanaz, mint teszemfel porvihar a Szaharában.

    Azt ugye tudod, hogy a porviharok ellen a beduinok !!sátorral!! is tudnak védekezni. Az pedig könnyűszerkezetes épület, ha jól sejtem.

    Nos ennél erősebb, viszont könnyebb anyagokat már feltaláltunk. Mindezek mellett nem a földi, hanem ahhoz képest nagyságrenddel kisebb marsi porviharnak kell ellenállnia.

    Nem értelek. Nem lehet ezt összerakni fejben? Nem atomfizika.
  • Tinman #105
    "A homok felkapására ugyanis már nem képes a marsi szél."

    Pöttyet sem zavarnak a tények?
    1. #99
    2. "Once every three Mars years (about 5 ½ Earth years), on average, normal storms grow into planet-encircling dust storms"

    Persze nem kapja fel... az idegenek generálják. Egyértelmű. Jeez.

    Hint: Senki nem állítja, hogy acélantennákat hajlítgat meg a marsi szél. De, hogy egy könnyűszerkezetes kócerájban a hosszú ideig tartó akár 100km/h-ás porvihar okozhat kárt az már más liga.