Ötvös Tibor

Műanyagon élő baktériumra bukkantak


Japán tudósok egy olyan baktériumra bukkantak, mely műanyagot eszik és ez megoldást jelenthet a PET-palackok lebontására is.

Évente több mint 300 millió műanyagot állít elő az emberiség, melyeket aztán a csomagolásoktól kezdve a ruházkodáson keresztül a közlekedésig szinte mindenhol használnak, elsősorban tartóssága miatt. Azonban éppen eme tartósság okozza a későbbiekben a problémákat, hiszen amint elhasználódnak mondjuk a PET-palackok, akkor komoly költséget jelent az újrahasznosításuk és a tárolásuk is. A környezetbe kerülve pedig komoly károkat okoz. A feldolgozásukra és esetleges megsemmisítésükre számos módszert találtak már ki, azonban még így is csak az évente keletkezett 50 millió tonna hulladék 10 százalékát képes az emberiség újrahasznosítani.

A Kyoto Egyetem egy kutatócsapata most azonban megtalált egy olyan baktériumot, mely polietilén-tereftaláton (PET) képes elélni és az Ideonella sakaiensis nevet adták neki. Bár már voltak korábban hasonló próbálkozások és pár tudós évekkel ezelőtt már odaadományozta a Föld megmentője címet a műanyagfogyasztó baktériumok számára, de valódi eredményt csak most értek el a kutatók. A folyamathoz egyébként elég egy PET-palackot egy befőttes üvegbe tenni, mellé a baktérium törzset és nagyjából 6 hét alatt, stabil 30 fokos hőmérséklet mellett elbomlik a műanyag.



A kutatás legfontosabb eleme azonban az a tény, hogy a kutatók képesek voltak beazonosítani az enzimeket melyet az Ideonella sakaiensis használ a műanyag lebontásához. És miután sikerült a beazonosítás, sikerült is előállítani és teljesen kiismerni a folyamatot. A kutatás eredménye alapján az egyik enzim kémiai anyaggá alakítja a műanyagot, majd a másik enzim ezt tovább bontja és olyan anyaggá alakítja, melyet végül a baktérium is hasznosítani tud. Ezzel pedig elindulhat a valódi lebontása a műanyag termékeknek akár nagyüzemben is, de előtte még további kutatásokat végeznek a tudósok. Mivel már ismerik a lebontáshoz szükséges enzimeket, így most más baktériumokat is elkezdenek vizsgálni, melyekkel képesek lehetnek ugyanerre a folyamatra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • wraithLord #19
    Mi lenne, ha elolvasnád, amit a topicba írnak, mielőtt random bekommentelsz valamit?
  • UUUU #18
    A vaj tejtermek es nem osszetevesztendo a margarinnal, de pszt...
  • Fefy #17
    A cikkhez egy kis javítás/kiegészítés az eredeti cikk alapján:

    A 300 millió műanyag, 300 millió tonna műanyag akart lenni, ami az eredeti publikáció szerint 311 millió tonna (http://science.sciencemag.org/content/351/6278/1196).

    Esetleg azt sem ártott volna belevésni a cikkbe, hogy ez a baktérium hogyan is működik (de ehhez 2 percig guglizni kellett volna...).
    Szóval a baktérium egy kis hidrolízisnek veti alá a PET-et, amivel lebontja etilénglikolra és tereftálsavra. Lényegében ebből a két anyagból hozzák létre a PET-et (amit a képen látható módon ha erőszakkal egyesítünk két vízmolekulával, akkor etilénglikol és tereftálsav keletkezik).

    Saját gondolat: ha itt sikerülne a bomlást megállítani (vagy sikerülne valamilyen olcsó katalizátort találni, ami segítené a hidrolízist), akkor gyakorlatilag a keletkező tereftálsavat metil-alkohollal vegyítve ismét PET-et kapunk (ugyanis a tereftálsav a PET gyártásának az alapanyaga), az etilénglikol pedig mehet a kocsikba fagyállónak.
  • Candi #16
    Ez így önmagában, hogy E-betűs valamik vannak benne, semmit sem jelent. Azt tudtad, hogy pl. a béta-karotinnak (amiből a szervezet A-vitamint állít elő) is van E-száma? Vagy a C-vitaminnak? Vagy pl. egy csomó elemnek is, amik semmiféle reakcióba nem lépnek a szervezetben semmivel (pl. hélium, argon, nitrogén, arany, stb.)? De az olyan hétköznapi vegyületeknek is, mint pl. ecetsav, tejsav, citromsav, karamell is van E-számuk. Itt nézelődhetsz:
    http://www.oeti.hu/download/eszamlista.pdf
  • VolJin #15
    Okoska!
    Nem margarint akartál mondani vaj helyett?
    Mert a vaj tejszínből van, a margarin meg növényi olaj és víz magas fordulatszámon összekeverve, és hogy úgy is maradjon, állományjavítókat tesznek bele.
  • wraithLord #14
    A hidrogénezett (telített) növényi olajok - ez maga a margarin - a tudomány mai állása szerint egészségtelenek, ezért egészségtelen elsősorban a margarin, nem az "E-vitaminok" miatt. Biokémikusok szerint egészségtelen a margarin, nem a pénzügyi érdekeltség aktuális állása szerint.

    A leghétköznapibb összetevőknek is lehet/van E-kódja. Aminek ugyan nem feltétlenül kellene benne lennie egy adott termékben (ahogy az inkább káros vegyületként azonosított E-kódos adalékoknak sem), de más, feldolgozatlan táplálékban benne van, vagy esetleg pont abból áll.
    Tehát nem az E-betűket kell számolni, hanem meg kell nézni, hogy az micsoda, minek a kódja.
    Utoljára szerkesztette: wraithLord, 2016.03.15. 15:41:05
  • overseer-7 #13
    A margarin...

    a szívbarát.. e vitaminnal dúsított műanyag élvezet
  • wraithLord #12
    Csak a vaj nem szerves molekula polimer.

    De miért pont a vaj? Minden élelmiszeripari termékre azt mondják, hogy műanyag.
  • csigafi #11
    Na de hiszen már az ember vagy 2 évtizede eszi a műanyagot. csak vajnak nevezi :)
  • VolJin #10
    Aszongya: " az egyik enzim kémiai anyaggá alakítja a műanyagot"

    Meg aztat is mondja, hogy évente 300 millió műnyagot állít elő az emberiség...

    Jézusfaszom, bebaszva hosszúhétvégén ne írjunk már cikket!