Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Indul a Hyperloop-tesztpálya építése 

A kaliforniai tesztpályát követően azonban az USA-n kívül épülhet meg az első végleges változat.

Még júniusban írtunk arról az örömteli fejleményről, hogy létrejött a megegyezés a kaliforniai földtulajdonosokkal, így hamarosan indulhat a Hyperloop tesztpályájának kialakítása. Már csak hetekre vagyunk az első kapavágástól, a költségek azonban megugrani látszanak.

A cég egyik vezetője a Dezeen portálnak adott interjúban tért ki több fontos részletre, ebből pedig kiderült, hogy a mintegy 8 kilométer hosszú tesztpálya építése alig néhány hét múlva valóban elkezdődik. Most először jön létre egy olyan pálya, amelyen a jövőbeni utasok (illetve az egyelőre üresen mozgó kapszulák) óriási sebességgel száguldozhatnak, bár az első körben a sebességet 320 km/h-ban maximalizálnák, ez csak fokozatosan emelkedne a koncepcióban szereplő 1200 km/h közelébe.

Rossz hír, hogy az eredetileg 100 millió dollárra becsült teljes költség ma már 150 milliónál tart, ez pedig várhatóan tovább emelkedik majd, hiszen a prototípus kapcsán számos előre nem látott probléma merülhet még fel. Eközben azonban zajlik a kapszulák fejlesztőinek versenye, ahol egyelőre az új szabályok láttak napvilágot, ezt követi januárban a texasi megmérettetés, ahol majd 5 csapat állhat elő saját prototípusaival. A sebesség, a megbízhatóság, valamint a biztonság egyaránt kiemelt szempont lesz, ám ez a tesztpályától teljesen elkülönülve zajlik majd.

Mivel néhány egyéb országban már előrehaladott tárgyalások zajlanak a technológia alkalmazásával kapcsolatban, az ottani szabályozó hatóságok pedig kisebb akadályt támasztanak, az első alkalmazásra jó eséllyel nem az USA-ban kerül majd sor.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • philcsy #77
    "Végül nagyon tetszik ez fogalmazásod, úgyhogy had idézzem válasz gyanánt erre a "definíciódra": "Minden, ami légnyomás alatti, az vákuum." - hogy:"
    Légyszives oktasd ki a CERN-es kollégát, mert úgy tűnik ő sincs tisztába a tudományos definíciókkal...
    Válasz 'Irasidus' üzenetére (#76)
    Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
    (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\"
    \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
  • Irasidus #76
    Pongyolán megfogalmazva ezt is jelenti a vákuum, mechanikában használják. Szigorú definíciója viszont még mindig, a legalacsonyabb energia. Mint írtam, a fizikában létezik olyan, hogy egyszerűsítés. A problémám a gondolkodásoddal van, és nem a vákuum definíciójával. Idézlek: "a fizikában sincs egyértelmű vákuum definíció". A fizika elég egyértelműen fogalmaz, még ha sok területen egyeszűrit is (amit te nyakatekertnek hívsz, vagyis), amiről most beszélsz az nem ellentmondás, hanem egyszerűsítés! Ez számomra két dolgot jelent, veled kapcsoltban: vagy a tudományos gondolkodásról hiszed, hogy az nem egyértelmű terminusokat használ, vagy úgy gondolod hogy ellentmondásosak ezek a definíciók! Mint kettő hibás. Ami kifejezetten humoros, mivel az előbb adtál igazat abban, amit eredetileg mondani akartam. Vagyis téged idézve "Vákuummal minden esetben a közeg (részleges) hiányát fejezzük ki, ezért csak akkor alkalmazható, ha a közeg hiányára szeretnénk felhívni a figyelmet."

    Végül nagyon tetszik ez fogalmazásod, úgyhogy had idézzem válasz gyanánt erre a "definíciódra": "Minden, ami légnyomás alatti, az vákuum." - hogy:

    "Egy dolog, hogy te mindek tartod, és más, hogy mások (akár fizikusok) mit értenek alatta. Nagyon általános hiba, és sok félreértést eredményez, hogy az emberek ragaszkodnak egy szó általuk használt definíciójához, és elfelejtik, hogy nem feltétlenül csak az az egyetlen definíció létezik." - Egyetértek!
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.05. 00:49:25
  • philcsy #75
    http://www.chem.elte.hu/foundations/altkem/vakuumtechnika/CERN01.pdf
    "In other words, vacuum means any volume containing less gas particles, atoms and molecules (a lower particle density and gas pressure), than there are in the surrounding outside atmosphere. Accordingly, vacuum is the gaseous environment at pressures below atmosphere."

    Egy dolog, hogy te mindek tartod, és más, hogy mások (akár fizikusok) mit értenek alatta. Nagyon általános hiba, és sok félreértést eredményez, hogy az emberek ragaszkodnak egy szó általuk használt definíciójához, és elfelejtik, hogy nem feltétlenül csak az az egyetlen definíció létezik.

    Olyan példát is tudok mondani a vákuum szó fizikában történő használatára, aminek semmi köze nincs az eredeti vákuumhoz, mert csak nyakatekert módon kapcsolódik hozzá, mégis 100%-ban tudományos. Elektronkorreláció számításban vákuumnak egy rendszer azon teoretikus állapotát nevezik, amiben az elektronok mozogása korrelálatlan. Nem légüres, mert eletronokat tartalmaz, és nem is feltétlenül energiaminimum. Az elnevezés onnan jött, hogy átvették a hagyományos diagrammatikus formalizmust, és elkezdték helytelenül használni a vákuum kifejezést. És nem hagyták abba! Így lesz szokásjogból tudományos terminus.

    "Lezárhatjuk a vitát?" Mit gondolsz, lezárhatjuk?
    Válasz 'Irasidus' üzenetére (#74)
    Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
    (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\"
    \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
  • Irasidus #74
    "De, pont attól lesz, ugyanis a használat alakítja a nyelvet. Senkit nem érdekel az elméleti fizikusok vákuum definíciói, természetesen az elméleti fizikusokat leszámítva. Már a kísérleti fizikusokat se nagyon.."
    A nyelvnek, jognak, vagy szokásjognak semmi köze a tudományos terminusokhoz. Ettől még persze használhatjuk a vákuum szót csak nem szerencsés minden esetben.
    "A probléma onnan eredt, hogy kategorikusan tagadtad, hogy a légkörinél alacsonyabb nyomásra általánosságban használható lenne a vákuum kifejezés, és ezt csak köznyelvi rossz megfogalmazásnak vélted. Ezzel szemben széles skálán használják így ezt a kifejezést.
    Még mindig annak vélem... A széles skáláról meg egy közmondás jutott eszembe, több millió légy nem tévedhet... Ez viszont egy mellékszál az eredeti mondanivalómhoz képest, hogy én minek tartom.
    "Ez viszont igaz. Mivel a vákuummal minden esetben a közeg (részleges) hiányát fejezzük ki, ezért csak akkor alkalmazható, ha a közeg hiányára szeretnénk felhívni a figyelmet."
    Ezt akart lenni a mondandóm lényege.
    "Nem kellene hülyének nézni az embereket, mert mindenkinek világos volt, hogy a vákuum itt nem tök üres teret jelent, így gond nélkül lehet használni ebben az esetben a vákuum és az alacsony nyomás kifejezést, ahogy teszik is, sokszor felváltva, és senkit nem zavarnak össze vele. A konkrét nyomásérték elhelyezése, és előállításának a bonyolultsága már mindenbizonnyal nem egyértelmű, de ezt az egyértelműséget nem oldja fel a precíz nyomás tartomány definíció használata se. "
    Nem nézem, az, hogy valaki nem tud valamit, attól az még nem hülye. Viszont a ha végig mész az utcán és megkérdezed mi a vákuum akkor filozófiai választ fogsz kapni, azaz légüres tér ami ez esetben egyenlő az anyagmentes közeggel. Most csak egyvalaki kezdte el, hogy vákuumot mennyire nehéz előállítani - mindenféle érték nélkül - viszont sg. már a sokadik ilyen cikk, amiben előjön. Ezért írtam, hogy ez nem vákuum, és hogy ha gyakorlati alkalmazás terén használt vákuumról beszélünk mondjuk meg milyen, biggyesszünk oda egy értéket. Mert tudom, hogy ezzel elég rendesen meg lehet kavarni az embereket.

    Lezárhatjuk a vitát?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.03. 19:15:53
  • philcsy #73
    A probléma onnan eredt, hogy kategorikusan tagadtad, hogy a légkörinél alacsonyabb nyomásra általánosságban használható lenne a vákuum kifejezés, és ezt csak köznyelvi rossz megfogalmazásnak vélted. Ezzel szemben széles skálán használják így ezt a kifejezést.
    "A lényeg, hogy nem attól lesz vákuum valami mert a köznyelv, a jog, vagy a gépészek vagy mérnökök annak hívnak valamit." De, pont attól lesz, ugyanis a használat alakítja a nyelvet. Senkit nem érdekel az elméleti fizikusok vákuum definíciói, természetesen az elméleti fizikusokat leszámítva. Már a kísérleti fizikusokat se nagyon.
    "Viszont, vannak olyan esetek, amikor a légritka levegőt is vákuumnak hívják, de vannak esetek amikor a légritka és vákuum között különbséget kell rakni." Ez viszont igaz. Mivel a vákuummal minden esetben a közeg (részleges) hiányát fejezzük ki, ezért csak akkor alkalmazható, ha a közeg hiányára szeretnénk felhívni a figyelmet. Tehát a kérdés az, hogy a rendszerben lévő levegő a koncepció része-e, vagy sem. Szerintem nem, ugyanis magával a meghajtási rendszerrel is lehetne lebegtetni a jáművet, és állításoddal ellentétben működhetne tetszőleges vákuumban. A lebegésben nincs semmi újítás, nem ettől tudja elérni majd azt a sebességet amire elvileg képes, hanem a közeg miatt amiben halad, és ezért lehet használni a vákuum kifejezést.
    "Ennek örülök, csak nem mindenki ilyen okos." Nem kellene hülyének nézni az embereket, mert mindenkinek világos volt, hogy a vákuum itt nem tök üres teret jelent, így gond nélkül lehet használni ebben az esetben a vákuum és az alacsony nyomás kifejezést, ahogy teszik is, sokszor felváltva, és senkit nem zavarnak össze vele. A konkrét nyomásérték elhelyezése, és előállításának a bonyolultsága már mindenbizonnyal nem egyértelmű, de ezt az egyértelműséget nem oldja fel a precíz nyomás tartomány definíció használata se.
    Válasz 'Irasidus' üzenetére (#72)
    Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
    (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\"
    \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
  • Irasidus #72
    A jogalkotás, az elnevezés, illetve, hogy valójában micsoda az három külön dolog. Mondok egy példát, gyümölcsléről mindenki tudja, hogy gyümölcs leve, viszont a gyümölcsöt alig tartalmazó italokra is használják. Erre próbáltak valami szabályozást bevezetni, ami kevéssé érte el célját. A lényeg, hogy nem attól lesz vákuum valami mert a köznyelv, a jog, vagy a gépészek vagy mérnökök annak hívnak valamit. Sok példát lehetne még hozni amikor mást értünk egy fogalom alatt, mint amit valójában jelent. Ez általában nem gond! Viszont, vannak olyan esetek, amikor a légritka levegőt is vákuumnak hívják, de vannak esetek amikor a légritka és vákuum között különbséget kell rakni. Ez olyan eset, legalján leírom miért, szerintem.

    A következőképpen működik, a kabin elején lévő kompresszor beszívja a levegőt, sűríti (tárolja) és két fázisban lehűtik. Ezt a hideg levegőt fúják ki ami ad egy felhajtóerőt illetve egy kevés impulzust (a többi a maglev rendszer adja). A felhajtó erő nélkül nem működne a rendszer, amihez viszont levegő kell. Ha te azt mondod vákuum van a csőben, miközben a rendszer lényeges eleme az 1/6 nyomású levegő, az megtévesztő. Lehet nem neked, mert te végig tudtad miről van szó. Ennek örülök, csak nem mindenki ilyen okos, és te csak most kapcsolódtál bele a vitában. Az sg. már egy éve borzolja a kedélyeket ezekkel a cikkel, és tapasztalatból mondom nem mindenki tud különbséget tenni.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.03. 15:13:40
  • philcsy #71
    http://www.tukbt.hu/jogszabalyok/9-2001_gm.pdf
    "Nyomás: a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomás. (A vákuum negatív értékű nyomás.)"
    ..I.. :D ..I..
    Válasz 'Irasidus' üzenetére (#63)
    Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
    (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\"
    \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
  • philcsy #70
    Aki mellébeszél folyamatosan az TE vagy. A csőrendszerben vákuum lesz, (magyarul is így nevezik, a légritkítottat is) legalábbis ez az eredeti terv, ha tudsz olyan új tervet ahol légköri nyomás szerepel a csőben, akkor linkeld, de kétlem, hogy találsz ilyet.
    És képzeld el, ha nem tökéletes vákuumban nagy sebességgel halad egy tárgy, akkor előtte feltorlódik a levegő, és megnő a légnyomás, ami lassítja a tárgyat. De ettől még a csőben továbbra is vákuum van! A gép előtt föltorlódó levegőt tehát el kell szívni, és ha már van felesleges elszívott levegő, akkor praktikus ezt használni lebegtetésre, és nem mágnest. De ettől még hazugság, hogy ezen alapulna a működése, mert a működés alapja a légellenállás lecsökkentése, a közeg nyomásának lecsökkentése, tehát vákuum létrehozása által.
    Ahhoz képest, hogy már befejezted a velem való beszélgetést, még feltűnően makacsul próbálod igazolni magadat. Nem érzed magadban az önellentmondást?
    Utoljára szerkesztette: philcsy, 2015.11.03. 00:48:13
    Válasz 'Irasidus' üzenetére (#63)
    Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
    (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\"
    \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
  • kvp #69
    "egyáltalán nem értem, hogy mi szükség van erre az egész vacakra, mikor síntechnológiát használó vonat, ami a jelenlegi rendszerre is rámehet ma már tud 300-400 km/h-t is. Ez középtávon 1000-1200 km-s távolságon nézve veri a repülőt, mert nem kell becsekkolni bemenni a belvárosba, mert a vonat a jelenlegi hálózaton is képes bemenni a belvárosban levő pályaudvarig..."

    A japanok 1969 ota fejlesztik maglev rendszert es most tartanak 600 km/h-nal. A magneses lebegtetes nelkul sima gumikerekes AGT-kent viselkedik, de ez max. peronhoz valo beallaskor hasznalhato, hogy olcsobb es egyszerubb infrastrukturaval uzemelhessen. (a vonat gyakorlatilag leszall a magnesparnarol es begurul az allomasra) Viszont a rendszer legkori nyomast hasznal, de lehetoseg van nyomascsokkentett terben uzemelhetni es ehhez epitettek is egy ket vegen nyitott alagutat a tesztpalyaba. Ha kozepen csokkentik a nyomast, akkor jol ellenorizheto a vegsebesseg novekedese a nyomas csokkenesevel. Igy mar fel tudtak menni 1000 km/h-ra az alagut kozepen, ami az atlagos nagyobb utasgepek 900 km/h-ja folott van egy kicsivel, tehat a maglev gyorsabb lehet mint az atlag mai repulok es nem sokkal van a tengerszinti hangsebesseg (~1200 km/h) alatt. Az otlet lenyege, hogy lehet olcso (AGT-s) allomasokat epiteni, lehet olcsobb (nyitott) magnespalyat epiteni es lehet valamivel dragabb, de nagysebessegu (alagutas maglev) palyat is epiteni a jarmuveknek es az utobbi lehetove teszi a csokkentett legnyomas miatti megnovelt sebesseget is. (kb. 40/600/1000 km/h a sebesseg a 3 uzemmod hasznalata eseten es ezek kozott mar most, a tesztpalyan gond nelkul tudnak valtani menet kozben)

    A hyperloop kisebb nyomast, eltero alagut (cso) kialakitast es kisebb, de gyorsabb jarmuveket iger, viszont meg nincs 50 ev fejlesztes a kitalalok mogott. (bar az eredeti otlet van annyi) Lehetseges, de szerintem a japanok normal vonat meretu jarmuveket hasznalo megoldasahoz kepest tul aprora tervezik a hyperloop jarmuveket, meg a teljes meretueket is.
  • molnibalage83 #68
    Most te itt miről beszélsz? Napi szintű műszaki gyakorlatban használják a vákuum kifejezést akkor, mikor nyomástartó edényeknél a túlnyomás mellett depresszióra (vákummra) tartó méretezés van. Ezt bármelyik tartálytervező megmondhatja neked...
    Válasz 'cateran' üzenetére (#66)
    A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
    Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz
    https://htka.hu/author/molnibalage/
További bejegyzések a fórumban...