kvp#69
"egyáltalán nem értem, hogy mi szükség van erre az egész vacakra, mikor síntechnológiát használó vonat, ami a jelenlegi rendszerre is rámehet ma már tud 300-400 km/h-t is. Ez középtávon 1000-1200 km-s távolságon nézve veri a repülőt, mert nem kell becsekkolni bemenni a belvárosba, mert a vonat a jelenlegi hálózaton is képes bemenni a belvárosban levő pályaudvarig..."
A japanok 1969 ota fejlesztik maglev rendszert es most tartanak 600 km/h-nal. A magneses lebegtetes nelkul sima gumikerekes AGT-kent viselkedik, de ez max. peronhoz valo beallaskor hasznalhato, hogy olcsobb es egyszerubb infrastrukturaval uzemelhessen. (a vonat gyakorlatilag leszall a magnesparnarol es begurul az allomasra) Viszont a rendszer legkori nyomast hasznal, de lehetoseg van nyomascsokkentett terben uzemelhetni es ehhez epitettek is egy ket vegen nyitott alagutat a tesztpalyaba. Ha kozepen csokkentik a nyomast, akkor jol ellenorizheto a vegsebesseg novekedese a nyomas csokkenesevel. Igy mar fel tudtak menni 1000 km/h-ra az alagut kozepen, ami az atlagos nagyobb utasgepek 900 km/h-ja folott van egy kicsivel, tehat a maglev gyorsabb lehet mint az atlag mai repulok es nem sokkal van a tengerszinti hangsebesseg (~1200 km/h) alatt. Az otlet lenyege, hogy lehet olcso (AGT-s) allomasokat epiteni, lehet olcsobb (nyitott) magnespalyat epiteni es lehet valamivel dragabb, de nagysebessegu (alagutas maglev) palyat is epiteni a jarmuveknek es az utobbi lehetove teszi a csokkentett legnyomas miatti megnovelt sebesseget is. (kb. 40/600/1000 km/h a sebesseg a 3 uzemmod hasznalata eseten es ezek kozott mar most, a tesztpalyan gond nelkul tudnak valtani menet kozben)
A hyperloop kisebb nyomast, eltero alagut (cso) kialakitast es kisebb, de gyorsabb jarmuveket iger, viszont meg nincs 50 ev fejlesztes a kitalalok mogott. (bar az eredeti otlet van annyi) Lehetseges, de szerintem a japanok normal vonat meretu jarmuveket hasznalo megoldasahoz kepest tul aprora tervezik a hyperloop jarmuveket, meg a teljes meretueket is.