Gyurkity Péter

10 milliárd évesek is lehetnek a földszerű bolygók 

A Kepler űrtávcső egy 10 milliárd éves csillag öt, hasonló korú bolygóját figyelte meg.

Nem is olyan rég még arról számoltunk be, hogy véglegesítették a Kepler újraindulását követő egyik első megfigyelés részleteit, ezzel pedig elmondható, hogy az űrtávcső sikeresen tért vissza a számára kijelölt feladathoz. Most egy újabb felfedezés fontosabb adatait tették közzé, ez azonban akár áttörést is hozhat az exobolygók területén.

A Forbes magazin adott hírt arról, hogy a The Astrophysical Journal hasábjain jelent meg egy nemzetközi csillagászcsapat munkájának eredménye, amely arra utal, hogy a földszerű bolygók a korábban gondoltakhoz képest jóval idősebbek is lehetnek, koruk akár a 10 milliárd évet is elérheti, ezzel pedig jó esély látszik arra, hogy akár élet is kialakulhatott rajtuk, mi több, ez az élet rendkívül komplex és intelligenciával tarkított lehet. Természetesen az élet jelenlétéhez az általunk szükségesnek vélt összes tényező meglétére is szükség van, ám itt az is komoly előrelépés, hogy a lehetséges kort illetően alaposan kitágult az intervallum.

A KOI-3158 jelzésű, a Napnál 25 százalékkal kisebb, tőlünk mintegy 117 fényévre lévő halovány narancssárga csillag már korábban is felbukkant a csillagászattal foglalkozó portálokon, most azonban ezen csillag 5 megfigyelt bolygója kapta a főszerepet, ezek kora ugyanis nagyon hasonló a csillagéhoz, tekintettel arra, hogy nagy valószínűséggel ugyanazon csillagködből (nebula) alakultak ki. Maga a csillag (korából adódóan) fémben szegény, a méretüket tekintve a Merkúr és a Mars közé sorolható bolygók esetében ez problémát is jelenthet, mivel jó eséllyel nincs megfelelő mágneses mezejük a káros sugárzás elleni védelemhez, de mivel közel keringenek csillagukhoz, és azt mindössze 10 nap alatt kerülik meg, felszínük eleve túl forró az élet kialakulásához és jelenlétéhez.

A mostani felfedezés megváltoztathatja gondolkodásunkat a földszerű bolygók kialakulásáról és azok lehetséges koráról. A 10 milliárd éves intervallum óriási, itt bőven lehet idő az élet kialakulásához (a Föld esetében a mikrobiális életet 3-4 milliárd évesre teszik), itt „mindössze” a megfelelő jelöltek megtalálását kell megoldanunk. A szakemberek szerint erre még legalább egy évtizedre lesz szükség, legalábbis akkor indul majd el az Európai Űrügynökség PLATO (Planetary Transits and Oscillations) küldetése, amely éppen ezen a területen ígér újabb előrelépést.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vol Jin #14
    Azt írta valaki, hogy egy jelenleg az élet számára alkalmas 10 milliárd éves bolygó nem biztos, hogy az elmúlt 10 milliárd évben is olyan körülmények között volt, hogy alkalmas legyen az életre.

    Tovább megyek, sőt. 10 milliárd év alatt a napjuk annyi változáson ment át, hogy a korábbi állapota kizárhatja azt, hogy ha a jelenlegi állapota alkalmas lenne, akkor se legyen az.

    Mondok egy példát. Most megszabjuk, hogy egy fehér törpe körül mi az ideális pálya az élethez, csak baszod az a fehér törpe korábban nem fehér törpe volt.
  • Irasidus #13
    Onnan tudom, hogy úgy 300 éve kitaláltak egy eszközt - a távcsövet - amivel nagyon messze lévő dolgokat lehet látni! Elképesztő igaz, hogy nem kell odamenni? Továbbá az Ia típusú szupernóvákból. Szerintem azt még egy gyerek is tudja, hogy a csillagászat az egyetlen tudomány ami képes a múltat megfigyelni, hiszen minél távolabbra nézünk annál távolabbi múltat látjuk (mert a fénynek időre van szüksége míg ideér), továbbá a múlt eseményeinek van hatás a jelenre. A tágulási érték kiszámításához nem is kell ismerni a teljes világegyetemet, elég lokálisan ismerni, hiszen ha messzebbre nézek mondjuk 13 milliárd fényévre, az már nem a jelenlegi univerzum, hanem "múlt" univerzum. Egyébként a 90 milliárd fényév az a Wikipédia hülyesége, nem igaz, nem tudjuk. Nem tudom melyik tudománynak lesz teljesítmény ha 5 fénypercre juttat embert, de a kozmológiának biztos nem, és ugye én arról beszéltem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.01.05. 12:50:58
  • torreadorz #12
    "Az, hogy örökké tágul-e, vagyis a sötét energia taszító hatása idővel gyengül-e azt jelenleg nem tudjuk, de összeomlás biztosan nem következik be, legalábbis jelenleg nincs olyan ismert erő, ami ezt okozná!"

    És ezt azért tudod ilyen biztosan mert a nagyszerü emberiségnek a _becsült_ 90 milliárd fényév átmérőjü univerzumban már sikerült embert juttatnia a ~1 azaz egy fénymásodperce található Holdra és 50 éve ez a legnagyobb teljesítményünk...

    Maradjunk annyiban hogy nem ismerjük a világegyetem méreteit, nem ismerjük a benne lévő tömeget sem, találgatózunk mindenféle sötét anyaggal meg sötét energiákkal mert még a képleteink sem klappolnak és egyébként is a csillagászok kb. 10-15 évente változtatják az álláspontjukat ez ügyben.

    És ha mindez nem lenne elég, a megfigyeléseink milliárd évvel ezelőtti állapotokra alapoznak, miközben az érzékelésünk annyira limitált hogy 150 évvel ezelőtt azt se tudtuk mi az hogy röntgensugárzás de ma már erre alapozva akarjuk megmondani a tutit miközben lehet hogy 150 év múlva ez már annyira elavult lesz mint manapság a füstjelzés és akkor majd az újabb felfedezett "sugárzás" alapján fognak valamit találgatni.

    Mondjuk akkora már lehet hogy az lesz a legnagyobb teljesítmény hogy akár 5 fénypercre is sikerült embert juttatni...
  • Irasidus #11
    Még szerencse, hogy nem kell képzelni, akkor a tudomány rengeteg dolgával bajban lennék, elég megérteni vagyis kiszámolni, ha összesűríted az anyagot, illetve amit nem említettél teret és időt, akkor mi lesz. Nem lehet? Hiszen megtörtént, tehát a hiba a te gondolkodásodban van, vagy szerinted ha az anyagot és a téridőt összenyomjuk mi lesz?

    Az ősrobbanással keletkezett az idő, értelmetlen olyat kérdezni, mi volt az idő előtt. Megmondom, ha te megmondom mi van az északi sarkponttól északabbra? Még egyszer, vannak dolgok, amik nem lehet elképzelni, például az ember képtelen elképzelni az időtlenségek, hogy eseményeknek van kezdete, az emberi agy már csak ilyen korlátolt. De még egyszer, nem elképzelni kell, hanem megérteni.

    Planck-korszakig tudunk visszakövetni az eseményeket, utána nulla kiterjedés következik, és nullával még mindig nem lehet osztani, vagyis az előttről nincs információnk, csak annyi amit az előbb mondtam.
  • Macropus Rufus #10
    "Egy végtelen tömegű, és hőmérsékletű gravitációs szingularitásból született, "
    szerintem meg az öreg szakáls megnyomta a bekapcs gombot. :))
    Ez legalább annyira valós elképzelés mint a végtelen tömeg (ami ugye végtelen méretű gravitációval ezért ki van zárva, hogy bármi is szérobbanjon belőle).

    Nem egészen értem én ezt az elképzelést. Végtelen tömeg, meg ilyesmi. Jó volt a kérdésed culass felé, de ez neked is feltehető: mi volt a végtelen tömeg elött? Hogyan jött létre? És miért? És mi okozzta a nagy robbanást? Ha végtelen tömege van akkor egy egy kibebaszot nagy fekete luk vagy valami ilyesmi. A végtelen tömeghez, hogyan jött össze az az irdatlan mennyiségű anyag?

    Véleményem szerint, mi emberek soha nem fogunk rájönni magunktól arra, hogy mi volt a kezdeteknél. (véleményem szerint a robbanás egy lokális valami volt. Ami még most is tart. De ez kb. pont annyira bizonyítható mint a nagy bumm... semennyire. A nagy bumm is megfigyelésre épít, de nem ad választ arra, hogy miért lett és mi volt elötte.)
  • Irasidus #9
    Ilyen összeomlás (Nagy Reccs) dolog a 80' évek kozmológiájában volt, amikor még csak Friedmann-féle világmodellek voltak, és ennek egyik igencsak alternatív hipotézise volt ez a ciklikusság. Amúgy ezt már akkor sem volt tárható. Szóval ezek a világmodellek - és ebből kifolyólag a ciklikus világmodell - már 2007 óta a múlté, azóta van jobb és tudjuk, hogy a világegyetem gyorsulva tágul, nem fog visszazuhanni, nem tud.

    Igen népszerű tévhit, hogy a világegyetem a semmiből lett, kapaszkodj meg ez nem igaz! Egy végtelen tömegű, és hőmérsékletű gravitációs szingularitásból született, és ha engem kérdezel az nem semmi. Az, hogy örökké tágul-e, vagyis a sötét energia taszító hatása idővel gyengül-e azt jelenleg nem tudjuk, de összeomlás biztosan nem következik be, legalábbis jelenleg nincs olyan ismert erő, ami ezt okozná!
  • culas25hc #8
    Ez jó kérdés, de akkor is fenn áll, ha a gravitáció okozza az univerzum ciklikus összeomlását. Talán mindig is volt :D Nekem ez még mindig kézenfekvőbb, mint hogy a semmiből lett, aztán meg örökké tágul...


    Utoljára szerkesztette: culas25hc, 2015.01.03. 10:32:47
  • BladeW #7
    Nem rossz. Viszont lenne egy kérdésem: az első univerzum hogyan jött létre, amiben kifejlődött a szuperintelligens létformád?
  • culas25hc #6
    OFF téma

    Egyébként én azt sem tartom kizártnak, hogy egy nem végtelen méretű anyagi világban elérhető, maximális technológiai fejlettségnek is van felső korlátja. Talán egy előző univerzumban már valaki elérte a maximumot, felhasználva az univerzum minden egyes elemét, végtelen életet teremtettek maguknak kvázi istenként alakítva saját világukat, de mivel a végtelenségben egy idő után már semmi új nem történik, rájöttek, hogy ennek így semmi értelme nincs, ahogy az életnek sem...és nyomtak egy reset gombot, így lett a nagy bumm. Talán az értelmes élet szerves része a világnak, és a gravitációs hatás helyett ez okozza a pulzáló univerzumot. Ugye jelenleg mintha az lenne a tudomány álláspontja, hogy a világegyetem örökké tágul. Ami előrefelé még értelmezhető, de visszafelé, a semmiből keletkező ősrobbanást én nem fogadom el. Szóval ha a gravitáció nem is, de az intelligencia miért ne okozhatná a pulzáló univerzumot?

    Amúgy nem vagyok sem fizikus, sem matematikus, ez csak a saját idióta, félinformációkból kialakított világképem, de számomra megfelel, ameddig valaki nem mond jobbat :D:D
    Utoljára szerkesztette: culas25hc, 2015.01.02. 20:43:10
  • culas25hc #5
    Szerintem sincs sok összefüggés az élet kora, és egy civilizáció fejlettsége között. Elég lett volna egy apró természeti katasztrófa, jó időben, jó helyen, és mi emberek nem lennénk sehol. De lehet épp ellenkezőleg, már 1000 évvel előrébb tartanánk. Bár ha összehasonlítjuk az ókori görögöket a középkor Európájával, az is kérdésessé válik, hogy a technológiai fejlettség növekszik -e a civilizáció korával.

    Ettől még lehet, hogy létezik nálunk egymilliárd évvel fejlettebb technológiai civilizáció. De feltehetően, ők már rég valami bezárkózott virtuális világban élnek. Máskülönben, ennyi idő alatt már biztos elértek volna hozzánk is, azért 117 fényév nem a világ :D

    (Mondjuk az sincs kizárva, hogy a világegyetem egyik felét már meghódította egy szuper intelligens élet, és fénysebességgel tartanak felénk, hogy elpusztítsanak minket. Már csak néhány évmilliárd és ide is érnek XD )