Gyurkity Péter

A Boeing és a SpaceX szállítja az űrhajósokat az ISS-re 

A címben szereplő két cég fejlesztései 2017-re vethetnek véget az orosz függőségnek.

Még a hónap elején számoltunk be arról, hogy a NASA útnak indította saját Mars-rakétájának fejlesztését, amely az évtized végétől egészen a 2030-as évekig fontos szerepet játszik majd a soron következő küldetésekben. Legalább ilyen fontos azonban, hogy az űrsikló program lezárultával kialakult orosz függőséget minél hamarabb felszámolják, ebben pedig két magáncég segíthet.

A most bejelentett Launch America program keretében a Boeing 4,2 milliárd dollárt, a jóval kisebb cégként tevékenykedő SpaceX pedig 2,6 milliárd dollárt kap költségvetési forrásból, hogy kifejlesszék az asztronauták szállítására is alkalmas űrkapszuláikat, illetve az ahhoz kapcsolódó rakétákat. Előbbi a CST-100 névre hallgató kapszula részleteit dolgozza ki, utóbbi pedig a jelenleg a nemzetközi űrállomásra (ISS) kisebb rakományokat eljuttató Dragon második változatát fejleszti majd az elkövetkező években, mégpedig a Dragon V2 néven.


A cél mindkét pályázó esetében, hogy kiváltsák az ISS-re irányuló orosz Szojuz-küldetéseket, ezáltal pedig ismét teljesen amerikai kézben legyen minden egyes expedíció. A NASA ennek érdekében már 2010-ben meghirdette a Commercial Crew Program elnevezésű kezdeményezését, ebben mind a Boeing, mind pedig a SpaceX közreműködött, a mostani támogatástól pedig azt remélik, hogy a két említett alternatív megoldás már 2017-re készen áll majd. A CST-100 esetében eredetileg az Atlas V rakéta jött szóba, ám itt az Amazon első emberének tulajdonában lévő Blue Origin is szerepet játszhat majd, mivel állítólag ők is jelentős előrelépést értek el a rakéták területén – a Dragon V2 a SpaceX házon belül kifejlesztett Falcon 9 v1.1 rakétájára támaszkodna.

A NASA egyben a költségek leszorítását is reméli, ez egyes külső számítások szerint a mostani 70 millió dollárról küldetésenként ennek felére eshet vissza, ami komoly bizonyíték lenne a magánszektor bevonásának hasznosságára.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #39
    Szóval összességben, ha teli lenne a gáztározó még komolyabb tél idején se lenne gond "csak" drágább lenne a gáz, ha nem az oroszoktól kellene importálni. A kőolajjal dettó ugyanez a helyezet.
  • Molnibalage #38
    Félrebeszélek, 78 M Nm3/h nap. Ez a rekordhideg idején volt mérva, az átlagos téli fogyasztás ennek néha még a 2/3-a sincs. Lásd 2012/13 telét.

  • Moha Mahnian #37
    Elosztottam az 1,5 mrd Nm3-t a 78 millió Nm3/h-val, és eredményül alig 19 órát kaptam.
    Hát... Tartok tőle, ha csúcsra jár a fogyasztás, akkor az kicsit tovább fog tartani ennél...

    Amúgy, az átlagfogyasztás a fele, vagy a harmada a csúcsnak? Utánanézek...

    Na, a tárolókapacitás 6,2 milliárd köbméter. Ebből napi 80 milliót tudnak kiszedni - hál-istennek, a fenti képletben a "h" az nem órát, hanem napot jelent (ami "d", de mindegy). Ez azt jelenti, hogy a csúcsfogyasztást is bő 1 hónapig fenn lehet tartani, lehet reménykedni, hogy nem lesz ennyire kemény telünk!
  • Molnibalage #36
    Ez sem igaz. Drágább lenne, de képesek vagyunk földgázt és kőolajat is máshonnan venni. Nyugat felől is van gázvezeték kapcsolat és az Adria távvezeték sem viccnek van, még ha nem is igen kihasznált. (És akkor még finoman fogalmaztam.) Nem mi vagyunk az oroszok legnagyobb vásárlói, ha izmoni akarnak, akkor nem velünk kezdenék, mert nem vagyunk tételek. (Vagy éppen ezért velünk...?)
    A gáztárózokban még a kitárolási kapacitási korlátot is figyelembevéve annyi gáz van, hogy egy enyhébb telet is ki lehet velük húzni tudtommal. A magyar csúcsfogyasztás 78 millió Nm3/h táján volt, a gáztározókban meg a mobilkapacitás (tehát párnagáz nélkül) vagy 3 milliárd+ m3. Ez 55-60%-os mostani töltöttség mellett is 1,5 mrd Nm3. Csúcsfogyasztás meg ritkán van.
  • Irasidus #35
    "Amikor a két modult fellőtték, akkor még így volt. Most már, a folyamatos átépítések miatt többé már nem képes egyik orosz modul sem az űrállomás többi része nélkül üzemelni, és viszont. "

    Ez hol olvastad?

    "Mellesleg a vágyálmaidat nem kéne tényeknek feltüntetni neked sem. Ha az oroszok megpróbálnak kitolni az USA-val, saját magukkal is elbánnak. Ezt az oroszok tudják, te meg nem fogod fel. Ez a realitás. "

    Milyen vágyálmaimról beszélsz? Egy szólva sem írtam, hogy jól járna ezzel Oroszország, sőt még azt sem írtam, hogy ki akar tolni. Sokkal rosszabbul járna. Ezt biztos nekem írtad? Nekem úgy tűnik, olyat adsz a számba amit nem is mondta, hogy ezzel a képzavarral éljek.
  • NEXUS6 #34
    Helyes!

    XD
  • NEXUS6 #33
    Meg az olyan "apróságok", hogy a visszatérő rendszerük is tök más. A teheré ernyős, az utasszállítóé meg végig rakétás, amit mellesleg még soha nem próbáltak ki.

    Szal fel lehet a teherrel is küldeni az emberkéket, de nem egy életbiztosítás, mint ahogy egy prototipus szinten sem létező űrhajóban gondolkodni sem az.

    A 2-3 év a jelenlegi szinten reális, bár kicsit optimista!
    Szerintem.
  • Irasidus #32
    Valóban a Dragon teherűrhajó működik, ennek ellenkezőjét nem is állítottam. Nem tudom mit értesz 99% hasonlóságon (ezt, hogy számoltad ki?), de még ránézésre is látszik, hogy más a felépítése. A külső át-tervezésén kívül, teljesen más hajtóműveket kap, és persze kicsit más lesz a kiszolgáló rész (belső) elrendezése emiatt, de más napelemek elrendezése is (nyilván itt az integrálásra kell gondolni), nem beszélve a dokkolórendszerről, ami az orrát "vasig" teljesen átrendezi. Nem értem ezen mi 99%? Azért a Space-X még mindig profitorientált cég, nagyon jó a marketigjük, de űrhajót építeni nem egyszerű feladat, és határidőt biztos, hogy nem tudják tartani (mint ahogy eddig senki nem tudta, ez egy ilyen műfaj - szóval pénz és idő kérdése, meg a NASA türelméé...)
  • teddybear #31
    A Dragonról.

    http://www.urvilag.hu/az_urallomas_es_az_usa/20140921_uton_a_dragon_crs4

    Valamiért nem lehet a szokásos Url-beszúrást alkalmazni.

    Szóval a szöveged több helyen is sántít. A teherdragon működő űrhajómodell, amit tulajdonképp csak némi további rendszer beépítésével személyszállítóvá lehet átépíteni. A két változat gyakorlatilag 99%-ban megegyezik egymással.
    Hogy milyen gyorsan? Az attól függ mennyire kell.
    Hogy egy makettet mutattak be? Na és? Fotózáshoz ez is elég.
  • teddybear #30
    Amikor a két modult fellőtték, akkor még így volt. Most már, a folyamatos átépítések miatt többé már nem képes egyik orosz modul sem az űrállomás többi része nélkül üzemelni, és viszont.

    Az Űrállomást persze szét lehet szedni modulokra, de abból már nem lehet két külön űrállomást összehozni, legalábbis komoly átépítések nélkül nem. Az meg annyiba fájna, hogy egyik fél sem kezdene bele ilyesmibe.

    Mellesleg a vágyálmaidat nem kéne tényeknek feltüntetni neked sem. Ha az oroszok megpróbálnak kitolni az USA-val, saját magukkal is elbánnak. Ezt az oroszok tudják, te meg nem fogod fel. Ez a realitás.
    Ami azt illeti, velünk viszont nagyon is képesek kitolni. Ha megint elzárják a gázcsapot, mi nem bírjuk sokáig. Sajnos most jobban függünk szénhidrogénban az oroszoktól, mint akár a Kádár, vagy Rákosi korszakban. Akkor még a fogyasztásunk egy részét még tudtuk fedezni saját termelésből, de mostanra ezek a források kimerültek. Sajnos egyik kormány sem tartotta fontosnak azt, hogy kiépítse azt az infrastruktúrát, ami legalább részben függetlenítene minket az oroszoktól, ha szükség lenne rá.