Hunter

6 óra alatt elérhető az űrállomás

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) legújabb legénysége rekordidő, kevesebb, mint 6 óra alatt jutott el a kilövőállástól a dokkolásig, ami eddig napokat vett igénybe.

A mostani repülés, ami gyakorlatilag rövidebb volt, mint egy London-New York repülőút, eddig jellemzően legalább két napot jelentett az orosz Szojuz kapszulának az aprólékosan megtervezett manőverek miatt. Ezen gyökeresen változtatott Bajkonur és a NASA új kilövési és találkozási procedúrája.

Pável Vinogradov és Alekszandr Miszurkin orosz, valamint Chris Cassidy, a NASA űrhajósa március 28-án, magyar idő szerint 21 óra 43 perckor emelkedtek el a kazahsztáni Bajkonur Kozmodrom kilövőállásáról, majd Peru északi partjai fölött elhagyva a légkört március 29-én hajnali 3 óra 28 perckor már a sikeres dokkolás hírével jelentkeztek be az ISS-hez csatlakozva. A repülési idő 5 óra 45 perc volt.

A Szojuz utasai a nyomás kiegyenlítés után hagyhatták el a kapszulát, 5 óra 35 perckor lépve át az űrállomás zsilipkamráját, ahol a jelenlegi háromfős legénység üdvözölte a csúcsdöntő csapatot. Maga a Szojuz nem kapott erősebb hajtóműveket, sőt nem is repült gyorsabban a megszokottnál. A repülési idő drasztikus lerövidülése a küldetés vezetőinek minden eddiginél nagyobb pontosságát dicséri.

Amikor a Szojuz kapszula pályára áll, akkor ez az orbitális pályája valamivel alacsonyabb, mint az űrállomásé, vagyis a kapszula gyorsabban kering a Föld körül. Az űrjármű közeledéséhez számos hajtómű begyújtásra van szükség, amivel eléri a dokkoláshoz megfelelő pályát. A Szojuz és az ISS pályájának, valamint sebességének összehangolása komoly számításokat és manőverezési tervezéseket igényel. Ha a kapszulának több nap is a rendelkezésére áll a dokkoláshoz, akkor a hajtómű begyújtások 34 orbitális körre oszthatók el. Minél gyorsabban szeretnék elérni az állomást, annál kevesebbet keringhetnek a Föld körül, esetünkben csupán 4 kör állt az űrhajósok rendelkezésére. A repülés lerövidítéséhez az ISS űrhajósainak is nagyobb részt kellett vállalniuk a manőverezésben.

Március 21-én egy teherűrhajó dokkolt be az állomásra, ennek hajtóműveit begyújtva az ISS legénysége 4,8 kilométerrel magasabb pályára pozícionálta az űrállomást, mondhatni elébe menve a saját legrövidebbnek tartott útját járó Szojuznak. "Az egynapos kilövés-dokkolás komoly tervezést és manőverezést követelt meg az űrállomástól, hogy mind az állomás, mind a Szojuz a megfelelő pályát foglalja el" - nyilatkozott a NASA szóvivője, Joshua Buck. "Ugyancsak össze kellett sűrítenünk a Szojuz legénység időtervét, kétnapnyi munkájukat alig 6 órába zsúfolva be"

Biztonsági okokból az újonnan érkező legénység egy korlátozó túlnyomásos úrruhát viselt a felturbózott utazás alatt, a 6 óra azonban még elviselhető volt az amúgy szűkös kapszulában, illetve jóval kevesebb élelemre és üzemanyagra volt szükség az utazáshoz.

Most, hogy a "gyorsjárat" bizonyított, az ISS vezetői eldönthetik, hogy eseti alapon alkalmazzák-e az új megoldást, mondta Buck, hozzátéve, hogy a SpaceX Dragon kapszulája továbbra is a lassú utat fogja használni az ISS megközelítéséhez.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kamov #13
    Elsősorban az űrállomás pályájának a síkjába kell indítani az űrhajót.
    Azaz úgy kell indítani, hogy az űrállomás és az űrhajó "szinuszgörbéje" a rakéta leállása után egybeessen. Innentől ebben a síkban manővereznek.
    Az ISS görbéje kétszer halad át Bajkonur felett. Egyszer felszálló ágban és egyszer leszálló ágban. Ebből csak a felszálló ágat használják, hogy a rakéta darabjai ne Kínára potyogjanak. Ez napi egy alkalom.

    Ha két nap alatt kell elérni az űrállomást, akkor az lehet a föld túloldala felett is indításkor. Két nap alatt alacsonyabb pályán utoléri az űrhajó az űrállomást, majd mielőtt lehagyná felemelkedik az űrállomás pályamagasságára és dokkol (leegyszerűsítve).
    Tehát indításkor a "szinuszgörbének" az indítóállás felett kell elhaladnia, de ezen a görbén az űrállomás bárhol lehet, akár a "túloldalon" is.

    Ha hat óra alatt kell elérni az űrállomást, akkor párszáz km-el az űrállomás mögé kell érkezni, és arányosan hamarabb az űrállomás magasságára kell emelkedni.
    Ehhez nem csak az kell, hogy indításkor a "szinuszgörbének" az indítóállás felett kell elhaladnia, hanem ezen a görbén az űrállomásnak is kicsivel az űrhajó elé kell esnie, miután az űrhajó pályára állt.
    Ilyen állás kb. három naponta van
  • kvp #12
    Igen. Ha csak nagyjabol jo a pozicio, akkor tovabb tart utolerni. Minel kozelebb van az aktualis gorbe az inditoallashoz, annal gyorsabban el lehet erni. Ha pont rosszkor inditjak, akkor ez egy honap, ha pont jokor akkor par perc. Bizonyos tavolsagnal kozelebbre nem merik palyara allitani az urhajot, mert a raketanak van egy szorasa es ha ennel kozelebbre menne fel alapbol, akkor neki is mehetne. Ez utobbi egyebkent a muholdak es urallomasok lelovesenek modja is. Ha mar nagyjabol egy palyan vannak, akkor az urhajo beallitja a megfelelo sebesseget es ezzel a magassagot is, majd igy szepen lassan kozelebb megy es idealis esetben azonos palyan, azonos magassagban es kis sebessegkulonbseggel talalkoznak.
  • Blacktom #11
    Én ehhez buta vagyok, de csak megkérdezlek.
    Ezek az ablakok attól függnek, hogy éppen felettünk fog-e elhúzni az ISS? Máshogy: a kiterített térképen a szinusz görbe szerű pálya, ami jobbra-balra mindig eltolódik, éppen hol áll? Gondolom választanak egy időpontot amikor nagyjából jó helyen megy az ISS, és ugyanazt a pályát követve lövik ki szojuzt.
  • AgentKis #10
    Bocsi!
    OFF
    Úrállomás!

    ON
  • sanyicks #9
    egy literrel több üzemanyagra sincs szükség. Egyszerűen csak úgy kell időzíteni az indulást, hogy pályára érve pont a közelében legyen <500km távolságban. Eddig jóval lemaradva mögötte állt pályára, így jópár kört kell tennie mire utóléri.

    Direkt pályáraállással, fél órán belül ott lehetne az űrállomás mellett, az hogy mennyit tökölnek a konkrét dokkolással már más tészta.
  • kamov #8
    Jelen estben nem.

    Az előző Szojuz TMA-07M összesen 115,6 m/s össz manővert hajtott végre a dokkolásig. A mostani Szojuz TMA-08M gyors profiljánál ez az érték 121 m/s volt. Ennyivel volt magasabban az űrállomás illetve a pályára állási pontosság +-7km a Szojuz rakéta jelenlegi változatainál.

    Arról van szó, hogy három naponta adódik olyan indítási lehetőség az ISS-re, amikor a pályára állás végén a szögtávolság az űrállomás és az űrhajó között viszonylag kisebb, mint az előtte/utána következő két napon. Ekkor van lehetőség ugyanannyi üzemanyag felhasználásával négy keringés alatt eljutni az ISS-re. Ekkor pontosan ugyanazokat a manővereket végzi mint a hosszabb megközelítésnél.

    Tehát ugyanannyi üzemanyaggal kétnapos lehetőség égimechanikai szempontból minden nap adódik, mert ennyi idő alatt az űrhajó "bárhonnan" beéri az űrállomást megfelelő alacsonyabb pályán. Három naponként pedig van lehetőség hatórás útra is.

    Egy keringésen belüli utazásra viszont pl. már csak kb 21-22 naponként lenne elméleti lehetőség, instant ablakkal.

  • Irasidus #7
    © sanyicks, © sanyicks

    Ha gyorsabban akarsz odaérni, akkor több üzemanyagra van szükség, emiatt kevesebb hasznos terhet szállíthat, amit csak mostanra sikerült többé-kevésbé kompenzálni a Szojuz modernizálásával. Egyébként éppen fordítva van, több korrekcióra van szükség ilyenkor, ami új, gyors szoftvereket igényelt. Ráadásul, az űrközpontban (és az űrhajóban) is, amire eddig két nap volt, ez 10-órában sűrűsödött össze. Persze a hátrányai mellet vannak előnyei is...
  • Katalizátor #6
    Hol van Gombabácsi? Bannolták, vagy mi?
  • sanyicks #5
    nincs kevesebb. Csak kevesebb kört teszel meg semmit sem csinálva, csak várakozva hogy az alacsonyabb pálya miatt beérd az űrállomást.
  • xyl #4
    Vannak olyan dolgok, hogy "mi van akkor, ha...?". És hát szokott lenni "akkor ha". Ha gyorsabban akarsz odaérni, akkor kevesebb korrekciós lehetőséged van.