Informatika és tudomány

Hunter

Egymillió éve használja az ember a tüzet

Egy dél-afrikai barlangban talált hamu és elszenesedett csontok, vagyis a tűz tudatos használatának bizonyítékai napjainktól számított egymillió évre tolják vissza az emberi evolúció egyik legjelentősebb fordulópontját, a tűz alkalmazásának időpontját.

Tudósok a Kalahári-sivatag peremén elhelyezkedő hatalmas Wonderwerk-barlang anyagait elemezték, ahol a korábbi ásatások kiterjedt emberi tevékenység emlékeire bukkantak. A mikroszkópos elemzések egyértelmű bizonyítékokat találtak a tűzhasználatra növényi hamu és elszenesedett csontok formájában. Ezeket az anyagokat kétségtelenül a barlangban égették, a felszín töredezettsége a tűz munkájára utal, egy rétegben pedig, ami közel egymillió évre datálható vissza, kőeszközöket találtak.


A Dél-Afrikában található Wonderwerk-barlang

Bár ma már csak a 200.000 éve megjelent modern ember az egyetlen élő emberi faj, egykor más fajok is barangoltak a bolygón, többek közt az 1,9 millió évvel ezelőtt kifejlődött Homo erectus. "Az elemzés 300.000 évvel tolja vissza az emberi tűzhasználatot, ami arra utal, hogy elődeink egészen a Homo erectusig visszamenően életmódjuk részeként már alkalmazhatták a tüzet" - mondta Michael Chazan kutató, a Toronto Egyetem archeológusa, az egyetem régészeti központjának igazgatója.

A kutatócsoport elemzése arra utal, hogy az anyagokat a barlangban nem hevítették 700 Celsius fok fölé. Ez egybecseng azzal az előzetes felfedezéssel, mely szerint füvekkel, rőzsével és levelekkel táplálták a tüzet, amikkel nem lehet ennél nagyobb hőt előállítani. A tűz a korai emberek melegedését és az éjszakai ragadozók távol tartását is szolgálta a táplálék ehetőbbé tétele mellett. Ezenfelül "a tűz körüli szocializálódás fontos aspektusa lehetett az emberré válásnak" - tette hozzá Chazan. "A tűz kontrollálása nagy fordulópont volt az emberi fejlődésben"


Égett csont lenyomata a paleofelszínen

Richard Wrangham, a Harvard antropológusa szerint a tűz feletti uralom és a tűzön sült hús az emberi agy fejlődésére is hatással volt. Elmélete szerint az emberek a Homo erectus 1,9 millió évvel ezelőtti felbukkanása óta készítik tűzön zsákmányukat , ez volt ugyanis az a pont, ahol az emberi fajoknál jelentős agytérfogat növekedést észleltek. A főzés lehetővé tett őseinknek egy nagyobb, kalória-éhesebb agy és test kifejlesztését, míg a főtt étel a könnyebb emészthetőségével kisebb bélrendszerhez vezetett. "Elképzelhető, hogy olyan korai bizonyítékokat is találunk a tűzhasználatra, mint amit Wrangham feltételez" - nyilatkozott Chazan a LiveScience-nek.

A jövő kutatásai mind a korábbi, mind a későbbi anyagokat elemezni fogják a területen, hogy lássák, hogyan fejlődhetett a tűzhasználat. "Szeretnénk választ találni arra a kérdésre, hogyan illett bele a tűz a korai emberek életébe és hogyan változhatott mindez az idő múlásával" - összegzett Chazan.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tau Tang Wou #215
    Nyilván most is használnak ennyi hangzót, különben honnan a búbánatból tudnák megszámolni őket a nyelvészek?

    Az eszmefuttatásod akkor lehetne jó, ha a ma élő 141 hangzót használó nyelvnek primitív lenne a nyelvtana. De ezt nem tartom valószínűleg, mert akkor ez szenzáció lenne és már biztos írtak volna róla cikkeket.

    Te a feltételezéseidet az evolúciós elmélet 100%-os bizonyossága szellemében gyártod.
    Ennyi erőből én is gyárthatnék ennyire megalapozott elméleteket akár a 6000 éves világ szellemében is, de gondolom te azonnal lehülyéznél.


  • Alfa Of NS #214
    Az nem logikai hiba, csak meg kell találni az okát.

    Nem tudom hogy most is használnak-e ennyi hangzót, de ebben is van logika. A meglévő hangzókkal le tudták írni a körülöttük lévő világot. A belőlük kiváló, elvándorló csoport viszont új dolgokkal találkozik, ezért azokat le kell írnia. Viszont a nyelv fejlettsége már lehetővé tette, hogy ne új hangzókkal, hanem új szavakkal tegye. Tehát a környezet változása serkentette a nyelv változását. Ha pedig változik, akkor olyan irányba, hogy a túl sok hangzó inkább kikopik, és a szavak veszik át a helyét. A maradó csoport viszont nem volt rákényszerülve, hogy bármiféle módon változzon a nyelve.

    Másik folyamat lehet még az, hogy a maradó csoport nagy, és ezért kisebb eséllyel tud változtatni valaki alapvetően a nyelven. Míg az elvándorló csoport kisebb, ott könnyebben változik a nyelv, mivel ha valaki változtat rajta, nem nagyon van nagy közösség, aki visszahúzza a meglévő nyelvhasználat irányába.
  • gforce9 #213
    De az viszont elmélet, hogy ezek a hangzók miért, hogyan és milyen behatásokra alakultak ki.

    Hogy miért van nekik 141? Fogalmam sincs, főként, hogy azt sem tudom, melyik nyelvről van szó. :) De gyanítom ők a kifejezőképességüket a hangzók számának növelésével gyarapították, míg más csoportokban a szavak száma szaporodott és így fejlődött a kifejezőképesség. Két külön út két külön csoportnál. Nem értem, mi a gond ezzel? Vagy miért hihetetlen? Én ebben semmi misztikumot nem látok.
  • Tau Tang Wou #212
    Az nem elmélet, hogy Afrika közepén van olyan nyelv, ami 141 hangzót használ.
  • gforce9 #211
    Ha az elmélet alapvetően nem logikus, miért kéne megmagyarázni, bizonygatni? Ez valószínűleg annak a következménye, hogy az elmélet hibás, ha még az alapvető logikának sem felel meg.
  • Tau Tang Wou #210
    "Ahogy egyre többet használták a nyelvet, úgy egyre fejlődött a nyelvtana és egy idő után már kevesebb hangzó is elég volt ugyanakkor kifejezőerőhöz. Az evolúció logikája meg az hogy ami felesleges az kikopik."

    Már csak azt a logikai hibát kellene kiküszöbölni, hogy ez a 141 hangzót tartalmazó nyelv még ma is használatos.
  • Pares #209
    A koponyák alapján _feltételezni_ lehet csak az intelligenciát, biztosan megmondani nem lehet. Nem egy állatnak sokkal nagyobb koponyája van, sokkal nagyobb aggyal, mint az emberé, mégis... Számos kutatás kimutatta, hogy az agy mérete nem arányos egyenesen az intelligenciával, nem egy apró állat "okosabban" viselkedik, magasabb értelmi szintet mutat, mint azok az állatok, amiknek hatalmas agyuk van. A csontokból is csak korlátozott mennyiségben lehet az élőlény életmódjára következtetni, hiszen az évtizedek alatt számtalan dínóról radikálisan megváltozott a megalkotott képünk, ami még mindig csak FELTÉTELEZÉS. Még azt sem tudják biztosra, hogy meleg- vagy hidegvérűek voltak-e a dínók (a legújabb elméletek szerint melegvérűek lehettek...). Szóval rengeteg dolgot, a dolgok döntő többségét még nem tudjuk a dínókról, csak feltételezzük... Mindezt figyelembe véve pedig azt mondani, hogy az eddigi leletek alapján nem valószínű az intelligens fajtájuk, főleg hogy nagy valószínűséggel a legtöbb fajtát még fel sem fedeztük...

    Én nagyon jól tudom, hogy működik a tudomány. De a Te gondolkodásod nekem kicsit olyannak hat, mintha azt mondanánk, hogy egészen biztos, hogy X méter mélyen nem élnek halak a tengerben, amikor kb. 5% fedeztük fel a világ óceánjainak?! Mindez pusztán azért, mert eddig nem tudunk ilyen halról.

    Az intelligencia kialakulása meg nagyon kényes téma, abba nem mennék bele nagyon. Az, hogy szerinted véletlen... hát nem is tudom. Ennek eldöntése tényleg eléggé szubjektív, mivel kb. fogalmunk sincs jelenleg, hogy valójában milyen folyamatok által válik valami intelligensé... Én csak annyit mondok, hogy a dínók nagyon hosszú ideig uralták a bolygót, sokkal tovább, mint mióta az emberek egyáltalán léteznek. Ugyan úgy minden esélyük megvolt az értelmessé válásra.
    Válasz 'Cef' üzenetére (#206)
    "A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész
    ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
  • Tau Tang Wou #208
    Csak gondoltam, ha már beleszóltál, van, vagy tudsz róla kialakítani valamilyen véleményt.
    De ha nem, az se baj.
  • Doktor Kotász #207
    És akkor miért nekem kellene megmagyarázni azt a 141-et?
  • Cef #206
    "...szóval mindez teljes mértékben kizáró ok arra, hogy léteztek intelligens dínók... Értem..."

    A koponyák alapján le lehet szűrni, hogy mekkora volt az agytérfogat és ez alapján már lehet következtetni, hogy az állat mennyire volt intelligens és mennyire nem. Illetve magukból a csontokból is lehet az életmódra utaló következtetéseket levonni. Még ha nem is találták meg az összes fajt és valószínűleg nem is fogják, az eddigi bizonyítékok alapján nem hiszem, hogy lehettek értelmes dínók.

    "Bár tudom, hogy vannak emberek, akik azt vallják, hogy amíg valamire nincs bizonyíték, az kizárt, hogy létezik, de akkor is, ne má'..."

    Én azt vallom, hogy amire nincs bizonyíték az a mi ismereteink szerint nem létezik. Itt fontos, hogy a mi ismereteink szerint. Tisztában vagyok vele, hogy ezen elég sok minden kívül esik, mégis én csak azt tudom egyértelműen létezőnek elfogadni, amit bizonyítani lehet. Úgy gondolom, hogy csak azokról a dolgokról és jelenségekről mondható el biztosan, hogy létezik, illetve ha a létezésükre bizonyítékok alapján lehet következtetni hogy létezhet, amiket vizsgálni tudunk. Ez a tudomány. Amit a tudomány nem tud vizsgálni és nem utal rá bizonyíték az kívül esik rajta, ez már a hit és a meggyőződés témakörébe tartozik. Vannak dolgok amikben én is hiszek, de ez csak hit. Vannak amiket valószínűnek tartok és tudományosan lehet rá következtetni (pl.: földönkívüli élet), de ezekre nincs egyértelmű bizonyíték, ez lehetőség.

    "Azzal kapcsolatban, hogy mi utalhat arra, hogy léteztek intelligens dínók: nos volt elég idejük, sőt SOKKAL több idejük arra, hogy intelligenciát fejlesszenek ki, mint nekünk emberek."

    Én az eddigi ismereteim alapján úgy vélem, hogy az intelligencia kifejlődése nem törvényszerű és nem is szükséges az alkalmazkodáshoz. Más fajok is vannak, amelyek sokkal több időt töltöttek a Földön mint a dínók vagy az emlősök, mégsem fejlődtek intelligensé. Sokak szerint az embernél ez véletlenek sorozatának köszönhető, én is ezen a véleményen vagyok.

    "Sokszor volt már a történelemben, hogy évszázadokig állítottak valamit biztosra, zártak ki dolgokat, aztán pár száz év múlva, amikor DRASZTIKUSAN BŐVÜLTEK ISMERETEINK, kiderült, hogy mégsem igaz a régi feltételezés."

    Ez igaz. De hozzá kell tenni, hogy ezeknek a többsége nem tudományos állítás volt, hanem vallási dogma vagy tévhit. Persze sok tudományos elméletről is bebizonyosodott, hogy téves. Én a tudományos bizonyítékoknak hiszek. Bármilyen orbitális képtelenséget hajlandó vagyok elfogadni, ha bizonyítékokkal alá tudják támasztani. De csak ezekről tudom egyértelműen elfogadni, hogy létezik vagy létezhet. A többiről már csak meggyőződésem lehet, hogy hiszem-e vagy sem.
További bejegyzések a fórumban...