Hunter

Mi teszi az embert emberré?

Az emberi egyediség megértésének legfőbb gátja maga az egyediség. Mivel az emberiségről csak az ember képes alapos tanulmányt készíteni, ezek a tanulmányok nem sok viszonyítási alappal rendelkeznek.

Ez a filozófiája napjaink egyik legismertebb antropológusának, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet tudósának, Svante Paabonak, akinek a DNS fosszíliákkal végzett munkája ihlette a Jurassic Park című filmet. Dr. Paabo azóta az őslényektől az emberi evolúció irányába fordult, mely során munkatársaival szekvenálták mind a neandervölgyi ember, mind az ősember egy ázsiai faja, a gyenyiszovai ember DNS-ét. Jelenleg a modern Homo sapienst tanulmányozzák.

A Kínai Tudományos Akadémia csapatával együttműködve Dr. Paabo és munkatársa, Philipp Khaitovich összehasonlította az emberek, a csimpánzok és a rhesusmajmok agyának genetikai aktivitását. Az eredmények egyezést mutattak azzal amit a neandevölgyiekről tudunk, és a kutatók úgy vélik, hogy ha csak részben is, de megtalálták az egyediségünket adó genetikai különbséget.

Vizsgálatuk során Dr. Paabo és kollégái az agy két területére összpontosítottak. Az egyik az absztrakt gondolkodást és a szociális viselkedést biztosító dorzolateralális prefrontális kéreg, ezek azok a dolgok, amiben az emberek különösen jók. A másik a kisagykéreg laterális területe, aminek inkább a manuális készségekhez van köze. Különböző korú emberek, csimpánzok és majmok sejtjeit nyerték ki post mortem, majd megkeresték, mely gének voltak aktívak ezekben a sejtekben, amikor tulajdonosaik még éltek. Ezt a sejtekben megtalálható RNS vizsgálatával érték el. Az RNS molekulák egyszálú másolatai a sejtmag kettős spirálú DNS génjeinek. Feladatuk, hogy utasításokat szállítsanak a génekből a sejt fehérje előállító mechanizmusához. A legtöbb főemlős gént mára már azonosították, ezért elkészíthetők az úgynevezett RNS-chipek, melyekhez a hírvivő RNS-ek egyedileg képesek csatlakozni, ezáltal szondázhatóvá válnak az adott hírvivő molekulák.

Ezeknek a chipeknek az alkalmazásával Khaitovich és Paabo képes volt beazonosítani, hogy életük során mikor váltak egyes gének aktívvá. Elsőként olyan géneket különböztettek meg, melyek életük során az embereknél egyedi génkifejeződési mintákat hoztak létre, vagyis a génkifejeződés a csimpánzoknál és a majmoknál megegyezett, az ember esetében azonban különbözött. Természetesen volt olyan gén is, ami a csimpánzoknál volt egyedi, míg a majmok és az emberek esetében megegyezett. Az eredmények azt mutatták, hogy az embereknél jóval több egyedi kifejeződési minta van, mint a csimpánzoknál.

Ezen felül az egyedi emberi kifejeződési minták gyakoribbak a prefrontális kéregben, mint a kisagyban. Rendkívüli jelentőséggel bír az a tény, hogy ezek az egyedileg kifejezett gének minden faj esetében a fiatal egyedeknél voltak a legaktívabbak, az aktivitás időszaka azonban az embernél több évvel tovább fennmaradt, mint a többieknél.

Az egyedi géntevékenységek többsége összefüggést mutat, a kutatók hét géncsoportot azonosítottak, ötöt a prefrontális kéregben, kettőt a kisagyban, melyek mindegyike egy-egy modulként működik, ezek a moduláris gének pedig úgy tűnnek, hogy kulcsszerepet játszanak az idegsejtek összekapcsolásában a szinapszisoknak nevezett elágazásokon keresztül. Összefoglalva, az ember olyan génállománnyal rendelkezik, ami agyunkat "képlékennyé" teszi, ezért jóval tovább, körülbelül 5 éves korunkig fogékony a változásokra, míg a csimpánzok vagy a majmok agya a születéstől kevesebb mint egy évig marad képlékeny. Ezen felül Khaitovich-nak sikerült megfejtenie hogyan koordinálódnak ezeknek a génmoduloknak a kifejeződései, megvizsgálva a transzkripciós faktoroknak nevezett kapcsolókat, amik ki és bekapcsolják azokat.

A modern genomok és a neandervölgyiekkel kapcsolatos felfedezéseik összehasonlításával Dr. Paabo csapata felfedezte, hogy az egyik modul szabályzó folyamata a modern ember és a neandervölgyi vonal szétválása után alakult ki, körülbelül 300.000 évvel ezelőtt. Sajnos a neandervölgyiek génkifejeződési sémáit nem lehet megvizsgálni és talán soha nem is lesznek rá képesek a tudósok, az azonban a tudomány fejlődésével lehetségessé válhat, hogy rekonstruálják a kihalt fajok DNS-ének egy részét, és máris jöhet a "Pleisztocén Park".

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • czihaki #60
    Az ember a differenciáltabb agy kialakulása által válhatott emberré>> tökéletesedését és tovább fejlődését tette lehetővé.
  • czihaki #59
    Az anyag= Különböző minőségű, tulajdonságú neutronok aktivá válása által keletkeznek az elemek, azoknak tömörülés>anyag
  • mizar1 #58
    Két foton összekoccan, és két ellentétes fázisú állóhullám keletkezik, amely már egyszerű anyagi rendszer. Az egyiket elektronnak, a másikat pozitronnak nevezzük, mert kifelé ezek az új tulajdonságok jelennek meg.
    Szerintem a foton az alapanyag. Mivel nem rendszer nem tud lebomlani létezése örök és ez a természetes állapot. Ez adja a teret és az időt.
    Mivel nem rendszer, nincs belső energiatartalma, tehát nincs tehetetlensége azaz tömege.
    Én úgy gondolom, egyetlen alapanyag különböző rezgésformáiból fölépíthető az egész Világ.
    Mindenhol ez az alapanyag van, vagyis mindenhol foton van.
    A fotontól fölfelé tehát minden rendszere az alapanyagnak és ezeket a rendszereket frekvenciájuk vagy másképp energiatartalmuk illetve ennek megfeleltethető tehetetlenségük azaz tömegük, kvantumállapotaik különbözteti meg egymástól.
    A rendszerek bonyolódásával rendre új tulajdonságok jelennek meg, a rendszerek lebomlásával rendre tulajdonságok szűnnek meg.
    Én így gondolom.
  • mizar1 #57
    http://images.4channel.org/f/src/589217_scale_of_universe_enhanced.swf
  • MutenRoshi #56
    Nem csak azt írtam anyagnak aminek nyugalmi tömege van, hanem azon felül aminek van relativisztikus tömege vagy impulzusa.
    Legyetek szívesek definiáljátok ti mit hívtok anyagnak és engergiának.
    Nem kizárt, hogy egyet értünk, csak máshogy gondolunk az anyagra és az energiára. Azt viszont továbbra sem gondolom igaznak, hogy az anyag kis helyre sűrített energia.

  • mizar1 #55
    Az anyag rendszerei, a szubatomi részecskék és az ezekből fölépülő atomos anyagi rendszerek valóban kis térrészbe szorított energia (valójában mozgási-rezgési energia), de ennek az energiának az eredete anyag. Mivel csak valami rezeghet, tehát csak valaminek lehet energiája.
    Az energia ugyanis tulajdonság.
  • mizar1 #54
    Energia önmagában nem létezik, annak mindig valamilyen anyagi rendszer a forrása.

    Egyszerű hasonlattal élve; A pofon forrása a tenyér, a pofon önmagában nem létezik.

    Nem csak azt nevezzük anyagnak aminek nyugalmi tömege van, az anyag fogalma általánosabb.
  • MutenRoshi #53
    Ha az anyagot nem a hétköznapi értelemben vett anyagnak tekintjük, akkor a nap és az atombomba valóban nem volt a legjobb példa.
    Az anyag nem egyenlő az engergiával, csak kapcsolatban állnak és kifejezhetőek egymással. Ha azt nevezzük anyagnak aminek van relativisztikus vagy nyugalmi tömege esetleg impulzusa, még akkor sem mondhajtuk, hogy az anyag az univerzum minden részét kitölti.
  • Peetkiller #52
    Az anyag csak sűrített energia, semmi más. Nem az anyag a fontos, hanem az energia.
  • mizar1 #51
    Az antianyag is anyag, csak fordított "fázisban".