Hunter

Japánban a szél válthatja az atomenergiát

Két hónappal a fukusimai katasztrófahelyzet kialakulása után Naoto Kan miniszterelnök bejelentette, országa nem épít újabb atomreaktorokat. Ha Kan ezt komolyan gondolja, a kormánynak fel kell adnia a nukleáris energia bővítési terveit, amit csupán tavaly fogadtak el. A kiesés pótlása érdekében Kan a megújuló energiaforrások felé fordítaná a nemzetet.

A japán Környezetvédelmi Minisztérium múlt hónapban közzétett jelentése szerint ez főként a szélenergiát jelentené, amit rendkívüli érdeklődés övez, különösen az ország szökőár sújtotta északkeleti részén. "A szélben hatalmas lehetőségek rejlenek japán hosszú partvonalának köszönhetően" - mondta Tetsunari Iida, az egyik megújuló energia mellett kampányoló szervezet, a tokiói Fenntartható Energiapolitikai Intézet alapítója. Jelenleg Japán energiaellátásának csupán 3 százalékát nyeri megújuló forrásokból, nap-, szél- és geotermális energiából, az atomenergia 30 százalékot tesz ki. Iida szeretné, ha a szigetország 2050-ig teljes egészében átállna a megújuló energiára.

Számításba véve a szél erejét, a rendelkezésre álló földterületet és a tengerparti szélfarmokban rejlő lehetőségeket, a jelentés becslése szerint Japán akár 1500 gigawatt kapacitású turbinákat is felállíthat, realitásként azonban 24-140 GW kapacitású turbinákkal számolnak. Napi 8 órás termeléssel számolva átlagosan 35 GW elektromos áramot biztosítanának, ami már megközelítené Japán 54 nukleáris reaktorának össztermelését.

A szélenergiát a napenergia követi a sorban, amiből a jelentés 69-100 GW energiakinyerést prognosztizál, anélkül, hogy termőföldeket áldoznának fel. Figyelembe véve az ország 120 aktív vulkánját és 28.000 meleg vizű forrását, meglepő, hogy a minisztériumi jelentés alig számol a geotermális energiával, legjobb esetként is mindössze 14 gigawattot említ, melynek nagy része elérhetetlen a nemzeti parkokban életben lévő fejlesztési korlátozások miatt. Más területeken a geotermális energia kiaknázása tönkretenné a jelenleg gyógyfürdőkként használt forrásokat.

A megújuló energiaforrásokra történő átállás hatalmas infrastrukturális beruházásokat igényel, amire különböző adókedvezményekkel ösztönöznék az energiaszolgáltatókat. A sors különös fintora, hogy a kormány pontosan a nagy földrengés napjának, március 11. reggelén hagyta jóvá a fentiek elérésével kapcsolatos javaslatokat. "A parlament előtt vannak a javaslatok, amik igen nagy lökést jelentenének, ha elfogadnák azokat" - mondta Iida.

Japán a megújuló energiaforrások alkalmazása terén gyakorlatilag semmilyen elmozdulást nem mutatott az elmúlt években, amit Iida a gyenge politikai támogatottsággal magyaráz, ezért könnyen elképzelhető, hogy amint az ország egy kicsit magához tér a Fukusima okozta sokkból, minden visszatér a régi kerékvágásba. A megújuló energia pedig legfeljebb néhány százalékos növekedésre lesz képes. A legfrissebb közvélemény kutatások mindenesetre biztatók, jelenleg az emberek kétharmada támogatja a nukleáris energiától való elszakadást.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • pakeszke #259
    lapaleves!!!

    mi van kiderult azota hogy a szomszed parasztnak is konnyebb szojaval es hallisszttel zabaltatnia a gyesznyot?
    amugy tagadjak azt vesd az eszedbe!!! ha a malacka 1 even belul vagosulyt eleri akkor tobb mint valoszinu hogy a nagyuzemi ipari husgyar miniatur formajat latod

    makkoltani, eszem facom megall...

    amugy ha tudnad, es akarnad jot tenni akkor ZÖLD tudnal lenni, ha a csucsidoszakban nem hasznalnal aramot, talan meg sokkal zoldebb mint az a szerencsetlenkedesed a napelemmel
    csak hat abbol nem latsz penzt es senki nem koszoni meg neked, de nem gond olvassal utana mi is az a csucsfogyasztas, meg csucseromuvek...

    meg azt az aprosagot is nezd meg hogy valojaban 10 evig birja-e az inverter...

    valojaban egy panelos proli nyugger lealaz, a cvekkerevel es azzal hogy ZÖLD energiat hasznal :)
  • Molnibalage #258
    Ööö, fater én munkatársai mindig is 4-en jártak közös kocsival, ha egy műszakban vannak. Mindig más vezet és ugyebár negyedannyiba sem fáj így. :)
  • pakeszke #257
    "Éppen ezért érdemesebb vidékre költözni, sokkal nagyobb esélye van az embernek legalább magát ellátni egy válság idején, mint városban."

    amugy utana szoktal szamolni hogy a busz amivel bejarsz, az mennyi naftat eszik es mennyit eszik egy traktor? hogyha napi 8 orat kapalsz akkor kb kijon a busz te rad eso dizele?

    nem fog itt beutni hirtelen a menku, az olaj sem lesz egyik naprol a masikra 500 dolcsi, hanem elobb lesz 200 majd 300 majd 400 es mindegyik lepesnel az agglomerek es a videkiek nagyon el fognak gondolkodni hogy a kertes hazban a pazsit az mit is er nekik meg...
    mert egy kaszaval atcsapni 2-3 havonta nem fogyaszt benzint? meg ra fognak jonni az emberek hogy az auto napi fenntartasa koltseges, es netalantan atertekelik az penz vs ido faktort? hogy a sok ujgazdag agglomer pl. meg fogjak beszelni hogy 4en menjenek autoval es akkor talan varnak 20 percet is a masikra?
  • Molnibalage #256
    Századrész lakosságot talán még egy nukeáris tél sem hozna össze.
  • Caro #255
    Ez nem feltétlenül igaz. A nagyobb népsűrűség pont hogy elősegíti pl. a járványok terjedését.
    Abban pedig sosem hittem, sőt az ellenkezőjében hiszek, hogy elbutított droidokra van szükség. Érteles munkaerő kell, normális tudással, aki pontosan tudja, hogy milyen változtatás milyen következményekkel jár, ismeri a mögöttes folyamatokat.
    Nemrégen a kezeim közé került egy ilyen. Fizika műszakiknak a címe. Kinyitottam egy random helyen az első kötetet. Tudod mit találtam?
    A relativisztikus hidrodinamika egyenletei.
    Hogy mivan? Ekkor ez volt a szint? Azt azért kétlem, de az, hogy egy elsősorban mérnököknek címzett fizikakönyvben ilyen egyáltalán szerepel, azért mutatja hogy nem az volt, mint manapság.
    A manufakturális termelésnél igaz, hogy több emberi erőforrást igényel egy darab elkészítése, de az úgyis van. Lásd korábbi állításom a munkanélküliségről.
    Nem épp arról beszélünk, hogy érdemes lenne leállni a mennyiségi termelésről és (újra) inkább minőséget kellene gyártani?
    Ha persze nem történik paradigmaváltás máshol is, akkor nem lesz versenyképes, de ha nem történik paradigmaváltás, akkor Húsvét-szigeteki sztori lesz a vége. Valószínűleg nem a fa hiánya fogja okozni a hanyatlást, de előbb-utóbb belefutunk valamilyen természeti korlátba. Víz, élelem, olaj? Hogy melyik, azt még nem lehet tudni.
    Ez viszont indok arra, hogy úgy éljünk mint az állatok. Éppen ezért érdemesebb vidékre költözni, sokkal nagyobb esélye van az embernek legalább magát ellátni egy válság idején, mint városban.
    A városiak akkor döbbennek majd rá, hogy mennyire téves úton jártak.
  • Caro #254
    Jelenleg is ingázok, busszal, napi 6 órát utazok és ebből 40 perc a gyaloglás, főleg hegynek. A gyaloglási sebességemre pedig büszke is vagyok :)
    Jogsim, autóm nincs is :)
    Persze azért ezt nem fogom örökké csinálni, de nem azért, mert városba fogok költözni.
  • pakeszke #253
    ja kedves Caro nehogy azt hidd hogy most en rosszat akarnek neked, hogy ne tudd hasznalni az autodat a sajat helyeden, csak mert sok energiat fogyaszt el

    csak hat ha ilyen magasak az igenyek akkor be kell jelenteni hogy lesz visegradi vizlepcso es lesz paks II

    ja es az aki sok energiat fogyaszt el az ne jojjon a szegeny panelosnak hogy nem kell lift es legkondi...
  • lmisi #252
    Igen de ez visz rugalmasságot a rendszerbe nagyobb sérülés (tömeges halál) esetén. Persze így is zakkan egyet az egész 1-2 generáció alatt helyreállhat a dolog. Kis létszám esetén muszáj lenne polihisztirokra gyúrni, esetleges gyors pótlás miatt, de ettől a képzés drágul meg és jelenleg az emberek nagyrésze félanalfabéta, csak egy részterületen tud kielégítő munkát végezni. Ez elég a mai tömeggyártási körülmények között. Indult a rendszer valahol a Ford autógyártásának megindulásakor. Gyorsan pótolható is, rövid betanítási idő, a munkakultárát amúgy is megszokták. Elég ha pár ember közösen átlátja a tevékenységeket.
    Kis létszámnál inkább manufakturázolódik a gyártás és a költségek is kezdenek egekbe kúszni a betanulással együtt. Ez egy feszített rendszert eredminyezne minimális tűréssel. Márpedig a tartalék képzés a túlélés kulcsa. Tartalékot meg persze úgy is lehet képezni hogy a "kevésbé" fontos fogyasztókat hátrasorolod. A pazarlás is egyfajta tartalék, mivel első körben az tűnik el.
    Ahol nincs tartalék egy kissebb hiba is a rendszer szétesését eredményezi, tecnológiai degradációt eredményezve.
  • pakeszke #251
    jo hat a szoges ellentet egyik oldalat latod csak...
    probalj csak kijonni abbol az energiabol videken / agglomeracion amibol egy atlagpanelos kijon

    ha ugyanazt az energiabol kellene kijonnod, akkor meg nem az lesz, hogy kipattansz este frissen a terepjarobol, hanem amikor hazavergocc 2 oranyi utazassal meg utana lenne egy 30 perces seta a helyi ABCig...
  • Caro #250
    Látod itt vagyunk szöges ellentétben.
    Nem mindig a spórolás a lényeg.
    Azért nyomorogjunk egymás hátán, mert nincsen nyersanyag? Ezt okozta a túlnépesedés.