Berta Sándor

Megoldatlan a hosszú távú adattárolás kérdése

Bár a kutatók régóta foglalkoznak a témával, megnyugtató választ eddig még nem sikerült találni arra a kérdésre, hogy miként lehet biztonságosan eltárolni akár évtizedekre is a digitális információkat.

A digitális emlékezetvesztés leginkább a kultúra területét érinti. A helyzet ennél ironikusabb nem is lehet. Pont abban a korszakban tűnhetnek el a történelemkönyvek, amelyben minden korábbinál többet kommunikálnak az emberek. A digitalizálás ugyanis egy óriási problémát hozott magával, a hosszú távú digitális adattárolásra azonban máig nem sikerült megoldást találni.

A helyzet leginkább az 1970-es évek első videóinak, elektronikus zeneszámainak és számítógépes remekműveinek megőrzése szempontjából nevezhető aggasztónak. Ezek az alkotások ma leggyakrabban múzeumokban és különböző archívumokban találhatók meg. A fő probléma az, hogy miközben egy festmény akár évszázadokon át is megőrizhető az utókor számára, addig ugyanez nem mondható el egy VHS-kazettáról.

"Minél fiatalabb egy technológia, annál törékenyebb. A videokazettákon tárolt filmek mostanra részben eltűntek. A néhány évvel ezelőtt használt CD-lemezek, már hibásak" - közölte Horwath, az Osztrák Filmmúzeum vezetője. A szakember egyik fő feladata a régi művek megőrzése, de ez közel sem egyszerű feladat, sőt. "A nagy hollywoodi filmstúdiók álláspontja ebben a kérdésben az, hogy még ha egy alkotást digitálisan készítenek is, akkor is gyártanak belőle egy 35 mm-es változatot és egy negatívot. Ez is bizonyítja, hogy mennyire nehéz a helyzet" - tette hozzá a múzeumvezető.

Azonban az igazi probléma, hogy nem elég megőrizni a régi műveket, azoknak ugyanis bármikor elérhetőknek kell lenniük. Ezt rendkívül nehéz megvalósítani, hiszen ki tudja, hogy milyen formátumokat fognak használni mondjuk 15 esztendő múlva? De az sem megoldás, hogy DVD-re másolnak mindent, hiszen lehet, hogy akkor már nem lesznek DVD-olvasók. "Jön a formátumháború korszaka. Kaotikus idők várhatók" - szögezte le nem véletlenül a szakember.

Az egyik megoldást az jelenthetné, hogy a felhasználók ezrei tárolnák el egy bizonyos fájl másolatait. De ez egyrészt szerzői jogi szempontból sem elfogadható, másrészt ha sokaknál megvan a fájl, akkor senki nem vigyáz rá igazán. A másik lehetőség, hogy az online adattárolást számítási felhő alapú szolgáltatások biztosítják, míg a harmadik egy hosszú távú adattárolást biztosító formátum kifejlesztése és elterjedése.

Van egy másik jelenség is, megjelentek az örökké elérhető adatok ellen kampányolók. Ezt a megoldást támogatják Viktor Mayer-Schönberger professzor és a Zürichi Műszaki Főiskola (ETH ) kutatói is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • chuky123 #19
    "Az egyik megoldást az jelenthetné, hogy a felhasználók ezrei tárolnák el egy bizonyos fájl másolatait." Ezért nem kéne tűzzel-vassal irtani a torrent és egyéb
    p2p technológiákat szerintem is ez a leghatékonyabb megoldás.
  • Cefet #18
    Ebben igazad lehet, de ez nem csak a Windowsra igaz.
    Talán kicsit ritkábban, de a többi oprendszer is megmered néha...
  • Zolorado #17
    Újraindítani akkor is kell majd, mert a Windows meghülyül :D
  • wraithLord #16
    A nyugdíj tényleg fontosabb, mint az emberiség tudása és kultúrája. :) Igaz, nézőpont kérdése.
  • sgfelh #15
    kell egy malomkő wrájter
  • Thrawn #14
    Az, hogy a digitális tartalmakat hogyan őrizzük meg évtizedekig, marginális probléma ahhoz képest, hogy egy ember munkaügyi életútját hogyan őrizzük meg. Mert ott a nyugdíja foroghat kockán.
  • Cefet #13
    Teljesen egyet értek Veled, én is leálltam a DVD írogatással.
    Bizonytalan, macerás és drága. A vinyó már most is olcsóbb. 1,5 TB már 16-17K környékén kapható. Persze a fontosabb (nem pótolható) dolgokat több vinyóra is tükrözöm. Szerintem ez ma a legbiztosabb.
    A jövő pedig szerintem egyértelműen a memristor, vagy ReRam technológiáé lesz.
    Táplálás nélkül is "korlátlan" ideig (persze ez majd később derül ki, hogy meddig) megőrzi tartalmát, sokkal egyszerűbb egy cella (mint a Flash), logikai áramkör is építhető belőle, elvileg 2nm-es csíkszélességig levihető a gyártása, valamint az Elpida és a Sharp szerint 10000-szer gyorsabb, mint a mai Flash tárolók. Gyakorlatilag fölöslegessé teszi a merevlemezeket, mert hasonló kapacitást kínál sok nagyságrenddel gyorsabban. Megszűnik a bootolás, vagy csak egy gyors hardver ellenőrzés lesz. Tölteni nem kell semmit, hiszen az a néhány TB ReRam megőrizte a táplálás megszűnésekor lévő állapotot. A mobil készülékeket akár néhány msec idle állapot után szinte teljesen le lehetne áramtalanítani, mert az "éledés" is csak ennyi időt venne igénybe. Nem hangzik rosszul, ugye?
  • duke #12
    Epp azon gondolkodom, hogy mire is arhivaljak. A bluray lemez mar egeszen olcso, kb 15 forint Gbyte-onknet, plusz az iro. Az 1 Tb-os vinyok is egesz jo arban vannak, csak azt meg duplazni kell, mert annyira azert nem bizok a Hd-kben. Harmadik versenyzo a 32 gigas SD kartya, 5-6 ezerert. Dragabb mint a masik ketto, de talan ez legbiztonsagosabb.
    Vagy lehet hogy maradok a ketregu dvd-knel.
  • wormwood777 #11
    Még anno asszem sg-n olvastam hogy sikerült megállítaniuk egy lézersugarat vmi különleges anyagban és x idő elteltével előhívni belőle. Például ilyen technológiával nem lehetne tárolni adatokat ha bevállik? Valahol a kristályos ötlet közelében lehet ez a megoldás...
  • iambg #10
    Ja persze ez csak a saját adataim hosszú távú tárolására (családi videók, fényképek stb)vonatkozik, a nagyobb archívumok más lapra tartoznak... Csak felmerült a CD meg a DVD ezért írtam