Berta Sándor
A szükségesnél több távközlési adatot tárolnak
Az európai uniós tagállamok adatvédelmi hivatalainak képviselőit tömörítő Art. 29 csoport megállapította, hogy a telekommunikációs adattárolás gyakorlatilag megbukott.
A szervezet jelentéséből egyértelműen kiderült, hogy a távközlési adattárolás kapcsán az Európai Unió tagországai a szükségesnél és az engedélyezettnél jóval több kommunikációs információt gyűjtenek össze. Éppen emiatt az irányelv, amelyet korábban az EU belső piacainak harmonizálására szánt eszköznek neveztek, nem érte el a célját.
Az Európai Unió tagállamaiban 2006 óta köteleznek minden telefontársaságot és internetszolgáltatót arra, hogy legalább 6 hónapig tárolják az ügyfeleik távközlési adatait és ezeket - külön kérés esetén - adják át a nyomozóhatóságoknak. A kontinens adatvédelmi szakemberei azonban úgy vélték, hogy az irányelvet annyira eltérő módon vezették be az egyes tagországokban, hogy ez önmagában kizárta a siker lehetőségét. Vannak olyan államok, ahol a tárolás időtartama 6 hónap, míg máshol 10 esztendő! Nem véletlen, hogy a jelentés szerint a távközlési adattárolási irányelv jelenlegi megvalósítása nem felel meg a törvényeknek.
Szintén komoly problémát jelent, hogy sok tagország az engedélyezettnél és szükségesnél jóval több telekommunikációs információt tárol el. Kiderült továbbá az is, hogy egyes esetekben nem csak a forgalmi adatokat (e-mail feladójának címe, levél küldési ideje, címzett neve stb.) jegyezték fel, hanem az üzenetek tartalmát is. Van, hogy a hatóságok nem csak azt állapítják meg, hogy a hívó fél a beszélgetés kezdetén éppen hol tartózkodik, hanem folyamatosan követik az illető mozgását.
Az adatvédők végül leszögezték, hogy teljesen megkérdőjelezhető az irányelv létezése és célja, s nem tudták kideríteni annak hasznát sem. A jelentés részét képezi annak a vizsgálatnak, amelyet Cecelia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa rendelt el a megválasztása után. Az eljárás során azt akarják megállapítani, hogy a távközlési adattárolási irányelv használható volt-e a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harcban. Az ügyben készülő összefoglaló jelentés várhatóan szeptemberben kerül az Európai Bizottság elé.
A szervezet jelentéséből egyértelműen kiderült, hogy a távközlési adattárolás kapcsán az Európai Unió tagországai a szükségesnél és az engedélyezettnél jóval több kommunikációs információt gyűjtenek össze. Éppen emiatt az irányelv, amelyet korábban az EU belső piacainak harmonizálására szánt eszköznek neveztek, nem érte el a célját.
Az Európai Unió tagállamaiban 2006 óta köteleznek minden telefontársaságot és internetszolgáltatót arra, hogy legalább 6 hónapig tárolják az ügyfeleik távközlési adatait és ezeket - külön kérés esetén - adják át a nyomozóhatóságoknak. A kontinens adatvédelmi szakemberei azonban úgy vélték, hogy az irányelvet annyira eltérő módon vezették be az egyes tagországokban, hogy ez önmagában kizárta a siker lehetőségét. Vannak olyan államok, ahol a tárolás időtartama 6 hónap, míg máshol 10 esztendő! Nem véletlen, hogy a jelentés szerint a távközlési adattárolási irányelv jelenlegi megvalósítása nem felel meg a törvényeknek.
Szintén komoly problémát jelent, hogy sok tagország az engedélyezettnél és szükségesnél jóval több telekommunikációs információt tárol el. Kiderült továbbá az is, hogy egyes esetekben nem csak a forgalmi adatokat (e-mail feladójának címe, levél küldési ideje, címzett neve stb.) jegyezték fel, hanem az üzenetek tartalmát is. Van, hogy a hatóságok nem csak azt állapítják meg, hogy a hívó fél a beszélgetés kezdetén éppen hol tartózkodik, hanem folyamatosan követik az illető mozgását.
Az adatvédők végül leszögezték, hogy teljesen megkérdőjelezhető az irányelv létezése és célja, s nem tudták kideríteni annak hasznát sem. A jelentés részét képezi annak a vizsgálatnak, amelyet Cecelia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa rendelt el a megválasztása után. Az eljárás során azt akarják megállapítani, hogy a távközlési adattárolási irányelv használható volt-e a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harcban. Az ügyben készülő összefoglaló jelentés várhatóan szeptemberben kerül az Európai Bizottság elé.