Hunter
2011-ben megkezdődhet egy kínai űrállomás kiépítése
Kínai sajtóértesülések szerint elkészült jövendő űrállomásuk első modulja, ami a tervek szerint 2011-ben foglalhatja el a helyét a világűrben.
A közel 8500 kilogramm súlyú ember nélküli Tiangong-1 modult egy kínai Long March 2F rakéta állítja földkörüli pályára a jövő év első felében, olvasható a Xinhua hírügynökség közleményében. Valamivel később egy másik űrhajós nélküli egység, a Sencsu 8 űrhajó is pályára áll, hogy hozzákapcsolódjon a modulhoz, demonstrálva a kínai űrállomás dokkolási képességeit és az űrhajó automatikus navigációs rendszerét.
Jelenleg a Tiangong-1 tesztelése zajlik, ami magába foglalja a modul elektronikus, mechanikus és hőtani tulajdonságainak vizsgálatát, tudta meg egy katonai forrástól az állami hírügynökség. Az űrállomás Kína nagyszabású űrprogramjának a része, ami 2003-ban érkezett el első jelentős mérföldkövéhez a nemzet első emberi űrrepülésével, azóta pedig már az első űrsétát is maguk mögött tudhatják a kínai űrhajósok, a taikonauták. A Sencsu 5 sikerével Kína Oroszország és az Egyesült Államok mögött a harmadikként írta be magát az űrkutatás történetébe, mint az űrbe önerőből embert juttató nemzet.
Az űrállomást idővel be is népesítik, azonban az űrhajósok fogadásának előfeltétele, hogy a Sencsu 8 küldetés sikerrel záruljon. Így a rákövetkező Sencsu 9 és 10 a tervek szerint 2012-ben már kínai taikonautákkal a fedélzetükön veheti célba az állomást, vagyis a meglévő Tiangong-1 és Sencsu 8 párost. Az új generáció kiképzése, köztük az első női jelöltekkel már javában zajlik.
Kína természetesen szeretné bővíteni a létesítményt, ezért 2013-ban egy újabb modul kapcsolódhat a már meglévőkhöz - ez lesz a Tiangong-2 -, amit valamikor 2014 és 2016 között követ a Tiangong-3. A kínai hatóságok szerint 2022-re készülne el teljes egészében az űrállomás, ami a várakozások szerint 3 évig üzemelne.
A közel 8500 kilogramm súlyú ember nélküli Tiangong-1 modult egy kínai Long March 2F rakéta állítja földkörüli pályára a jövő év első felében, olvasható a Xinhua hírügynökség közleményében. Valamivel később egy másik űrhajós nélküli egység, a Sencsu 8 űrhajó is pályára áll, hogy hozzákapcsolódjon a modulhoz, demonstrálva a kínai űrállomás dokkolási képességeit és az űrhajó automatikus navigációs rendszerét.Jelenleg a Tiangong-1 tesztelése zajlik, ami magába foglalja a modul elektronikus, mechanikus és hőtani tulajdonságainak vizsgálatát, tudta meg egy katonai forrástól az állami hírügynökség. Az űrállomás Kína nagyszabású űrprogramjának a része, ami 2003-ban érkezett el első jelentős mérföldkövéhez a nemzet első emberi űrrepülésével, azóta pedig már az első űrsétát is maguk mögött tudhatják a kínai űrhajósok, a taikonauták. A Sencsu 5 sikerével Kína Oroszország és az Egyesült Államok mögött a harmadikként írta be magát az űrkutatás történetébe, mint az űrbe önerőből embert juttató nemzet.
Az űrállomást idővel be is népesítik, azonban az űrhajósok fogadásának előfeltétele, hogy a Sencsu 8 küldetés sikerrel záruljon. Így a rákövetkező Sencsu 9 és 10 a tervek szerint 2012-ben már kínai taikonautákkal a fedélzetükön veheti célba az állomást, vagyis a meglévő Tiangong-1 és Sencsu 8 párost. Az új generáció kiképzése, köztük az első női jelöltekkel már javában zajlik.
Kína természetesen szeretné bővíteni a létesítményt, ezért 2013-ban egy újabb modul kapcsolódhat a már meglévőkhöz - ez lesz a Tiangong-2 -, amit valamikor 2014 és 2016 között követ a Tiangong-3. A kínai hatóságok szerint 2022-re készülne el teljes egészében az űrállomás, ami a várakozások szerint 3 évig üzemelne.
)
) lehet, hogy jobban megértem, hogy mire gondolsz.