Hunter

Egy lokális atomháború is elsöprő lehet

Két kisebb nukleáris arzenál összecsapása is globális katasztrófát idézne elő, állítja a Colorado Egyetem tanulmánya.

Egy nukleáris csörte Pakisztán és India között elsöpörheti a Föld ózonpajzsát, ami egészségügyi és környezeti katasztrófák egész sorának kialakulásához vezetne - legalábbis ezt mutatja a két ország atomháborúját szimuláló számítógépes modell, ami 50 - 50 Hirosima méretű nukleáris eszközt állít szembe egymással. A számításokhoz a kutatók három egymástól elkülönülő, 10 évet felölelő szimulációt indítottak el, melyek mindegyike több mint 300 órán át futott.

A végeredmény hatalmas városi tüzekben testesül meg, ami 5 millió tonna kormot emelne 80 kilométeres magasságba, egészen a sztratoszféráig pumpálva a sötét részecskéket. A korom elegendő hőt gyűjtene be az alulról tápláló füstoszlopokból és a felülről érkező napsugárzásból a környező gázok felhevítéséhez, kémiai láncreakciót indítva be, melyek végül lebontanák a sztratoszférában található, a káros sugárzások ellen védő ózonréteget.

"Drámai visszaesést tapasztalnánk az ózonszintben, ami sok éven át fennmarad" - mondta a tanulmány szerzője, Michael Mills, az egyetem Légköri és Űr Fizikai Laboratóriumának tudósa. "A középső légrétegekben az ózon csökkenése elérné a 40 százalékot, aminek erőteljes hatásai lennének az emberi egészségre, a földi-, vízi- és tengeri-élővilágokra". A fentieken túl a számítógépes modellek szerint az északi félteke magasabb légrétegeiben az ózon veszteség 50-70 százalék körül mozogna. A csökkenés egy fokozatos, körülbelül 10 éven át tartó folyamat során történne meg.

A Colorado Egyetem adatai sokkal drasztikusabbak, mint azt a korábbi "nukleáris tél" és "ultraibolya tavasz" forgatókönyvek jövendölték - tette hozzá Brian Toon professzor, az egyetem óceáni és légköri tudományok tanszékének vezetője, aki maga is részt vett a tanulmány elkészítésében. Egy 1985-ös jelentés több ezer megatonnányi robbanással számolt a mostani másfél megatonnával szemben. Akkori eredményeik szerint az északi félteke sztratoszférikus ózonjának csupán 17 százaléka ürülne ki, aminek a fele három éven belül visszatermelődne.

"Az akkori modellek nem vették számításba a füstgomolyag emelkedését és a sztratoszféra következetes felmelegedését" - magyarázta Toon. "Az egészben az a legmeglepőbb, hogy a mi tanulmányunk bebizonyítja, hogy egy kis méretű, területi nukleáris konfliktus sokkal nagyobb ózon veszteségeket tud előidézni, mint amit egy átfogó atomháború esetére jövendöltek"


Az emberi betegségek, mint a hályogok és a bőrrák, valamint a növények, az állatok és az ökorendszerek károsodása az ózon szintek csökkenésével ugrásszerűen meg fog nőni, mivel egyre több káros UV sugárzás éri a bolygót. Toon szerint egy területi atomháború nagyságrendekkel nagyobb ózonveszteséget okoz, mint CFC gázok kibocsátásából keletkezett ózonlyuk.

Az UV sugárzás különösen káros a vizek élővilágára, beleértve a kétéltűeket, a rákokat, a halakat és a fitoplanktonokat, mondta Mills. Egy területi atomháború ugyanannyi áldozatot követelne, mint a II. Világháború és legalább egy évtizedre tönkretenné a globális éghajlatot. A nyolc ismert nukleáris fegyverekkel rendelkező ország közül még a legkisebb arzenállal rendelkezők, mint Pakisztán és India is több mint 50 Hirosima méretű fegyverrel rendelkezik. Mellettük körülbelül 40 ország rendelkezik elég plutóniummal, uránnal vagy a kettő kombinációjával ahhoz hogy tekintélyes nukleáris arzenált hozzon létre, tette hozzá Toon.

"Reméljük más kutatócsoportok is megismétlik számításainkat. A világ sokkal veszélyesebb hellyé válik, ha két nemzet a világ két különböző táján ilyen drasztikus csapást mér a bolygóra" - összegzett.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Lame #196
    Kiserleti robbantasok szama.
    http://web.interware.hu/xgod/nuclear_full.png
    Egy par haborunnyit mar ellottek ugynezem.
  • Epikurosz #195
    Dr. Moroe szigete
  • Epikurosz #194
    Cordyceps sinensis = hernyógomba
    (saját magyarítás)
  • Epikurosz #193
    Hernyógomba (3000 USD/kg)
  • Epikurosz #192
    Na, még egy:
    ez már német (Heidelberg), sugárbetegség elleni szer.
  • kukacos #191
    Pedig jelentéktelen tényező. Évente ezer olyan földrengés történik a világon, ami egy erősebb földalatti atomrobbantásnak felel meg, tehát naponta akár három is kioldhatná ugyanazt a földmozgást. Így nincs értelme azt mondani, hogy a délután három órás szibériai atomrobbantás és nem a hathúszas török földrengés okozta a román eseményt. Ha pontosan tudnánk mérni, hogy hol van a feszültség a földkéregben, talán egy jól (és helyben!) elhelyezett atombombával kontrolláltan ki lehetne oldani, de ez egyelőre csak vágyálom.
  • Epikurosz #190
    Persze, itt nem alkalmazható, csak azért említettem, hogy mutassam, hogy én még arról is tudok. A lepkeszárny-effektus jelentéktelen tényező jelentős befolyását jelenti, sok apró körülmény összejátszása esetén. Itt azonban egy földalatti atomrobbantás nem jelentéktelen tényező, én igenis el tudom képzelni, hogy labilis állapotú törésvonalnál beindítsa a földmozgásokat, amelyek valószínűleg előbb-utóbb bekövetkeznének, de így időben korábban történnek.
  • kukacos #189
    Nem kamu, csak itt nem alkalmazható.

    Először is, a lepkeszárny-effektus azt is magában foglalja, hogy az okokat épp úgy roppant nehéz megmondani, mint az okozatokat. Egy (determinisztikus) kaotikus rendszerben a fizikai törvények időben megfordíthatók, így épp úgy nem lehet megmondani, hogy mi volt az előzménye egy eseménynek, mint hogy mi volt a következménye. Magyarán lehet, hogy igaz az állítás, hogy ha a lepke nem rezegtet, nincs vihar, de nem lehet megmondani, hogy a sokbillió lepke közül épp ez a sárga pöttyös, ni. Ráadásul ha valami csoda folytán erre mégis képes lenne valaki (pl. óriási kvantumszámítógéppel kiszámolja), akkor a listáján csilliónyi egyéb ok is szerepelne, pl. hogy ha Mátyás király nem tüsszent 1486 október 6-án, akkor nem lett volna vihar.

    A lepkék más okból sem relevánsak. A földrengések szerintem nem kaotikus, hanem zajjal perturbált részlegesen megfigyelt folyamatok. Ha tudnánk mérni a földkéregben felhalmozott feszültségeket, 100% pontossággal elő lehetne jelezni a földrengéseket. Hülyeség a zajt okolni a jelenségekért. Kb. mintha azt a sofőrt csuknánk le, aki épp felhajtott a hídra, amikor az összeomlott, elvégre az ő kocsija által okozott rezgések nélkül nem következik be a katasztrófa.
  • Epikurosz #188
    Igen, igen, de mit szólna ehhez a lepkeszárny-effektus? Az akkor kamu?
    Tehát, akár igaz is lehet, olyan értelemben, hogy 50 évvel előbbre hoz egy készülő földrengést.
    Nem mindegy az időzítés, mert lehet, hogy 50 év múlva a földrengésnek jobban ellenálló épületeket építenek, ami valószínű.

    Sok film feldolgozza amúgy a témát, na hol, Amcsiban.

    A Superman is, mely arról szól, hogy a Szent András repedésben Luther, a gonosz, atomot robbant, és Kalifornia leválik Amcsiról, lesz ott tengerpart, jó kis ingatlanok.

    Tehát, az urban legend az általános emberi hajlam.
  • kukacos #187
    Értettem első olvasatra is, csak ez az értelmezés olyan egetverő hülyeség, hogy inkább a másik verzióra reagáltam. Naponta sokezer földrengés történik szerte a világban, amelyek gyakran összehasonlíthatatlanul erősebbek egy vacak földalatti atomrobbantásnál. De roppant érdekes folklórelem, megérne egy pszichológiai tanulmányt "csoportszintű irracionalitás" témában - a misztikus gonosz atomot találékony módon kapcsolja össze az utált SZU-val.