Berta Sándor
Orvosi műhibaper egy robot ellen
Éveken át lázban tartotta Németországot egy orvosi robot ellen folytatott különleges per. Az ügyben eljáró bíróság egyelőre a robotot alkalmazó klinikának adott igazat.
Egy előzetes jogi szakvélemény után a Frankfurti Tartományi Bíróság egyik testülete arra a következtetésre jutott, hogy a számítógép segítségével elvégzett műtétek semmivel sem jelentenek nagyobb kockázatot a betegeknek, mint a hagyományos operációk. "A szakértő megállapította, hogy az általunk alkalmazott eljárás megbízható és hogy minden esetben minden kérdésben felvilágosítottuk az embereket. Ezenkívül leírta azt is, hogy a Robodoc-módszer semmivel sem jelent nagyobb kockázatot és izom- vagy idegsérülési lehetőséget, mint a hagyományos eljárások" - nyilatkozta Joachim Berger, a frankfurti Szakdolgozói Baleseti Klinika (BGU) szóvivője. A szakértői vélemény annak az eljárásnak a része, amelyet több személy indított a BGU ellen. A mostani ítélet hasonlít a korábbi döntésekhez, tavaly például a Német Legfelsőbb Bíróság utasította el egy beteg kártérítési igényét.
Németországban 2003 óta tart az orvosi műhibaper. A Robodoc nevű orvosi robotot elsősorban csípőprotézisek beültetésénél alkalmazták. A robotot a BGU kezdte el használni elsőként még 1995-ben, és 2003-ban nyugdíjazták. Az eltelt kilenc évben összesen 4500 beteg kapott a segítségével új csípőprotézist. Azonban több százan később fájdalmakról panaszkodtak és kísérleti nyulaknak állították be magukat, amiért egy nem kiforrott megoldást alkalmaztak náluk. A félmillió euróba kerülő robotot a nyolc év alatt összesen hatvan német klinikán alkalmazták. A TÜV Rheinland pedig miután bevizsgálta az eszközt, megfelelőnek minősítette és egész Európában engedélyezte az alkalmazását.
"Érdekes módon mindig az az izom vagy ideg sérült meg, amelyet a robot kezelt. Az érintett rész felel a járás és mozgás során a stabilitásért. A műtétek és a sérülések közötti összefüggést számos orvos is megerősítette" - szögezte le Jochen Grund ügyvéd, aki több mint 150 Robodoc-károsult érdekeit képviseli a bírósági perekben. A Robodoc által betegek közül több alig tud járni vagy lábra állni, sokuknak nagy fájdalmaik és izomgörcseik vannak. A mindennapi életük már kizárólag fájdalomcsillapítók szedése mellett elképzelhető. A műtétek során a Robodoc feladata annak a csípőcsontnak a kivájása volt, ahová a protézis került. Így pont ezek a csont és a melletti lévő izmok, illetve idegek sérültek meg a leggyakrabban.
"Nem szabad ugyanakkor megfeledkeznünk arról, hogy nagyon sok olyan beteg is van, akinek azóta semmilyen panasza sincs, meggyógyult és rendszeresen kerékpározik, síel vagy akár maratont fut. Őket is ugyanezzel a módszerrel láttuk el, és az ő esetükben a beavatkozás sikeres volt" - reagált a felvetésekre Martin Börner professzor, a BGU igazgatója.
Ennek ellentmond Werner Hein professzor, a Hallei Egyetemi Klinika munkatársának állítása, amely szerint az első két hónapban a műtétek 25 százaléka sikertelen volt. "Ezek olyan hibák voltak, amelyek a robot működésével voltak kapcsolatba hozhatók. Nagyobb vágási nyílás kellett, emiatt megnőtt a műtét ideje, az izomzat nagyobb mértékben károsodott. Ezért fél év után leállítottam a használatát és az ilyen jellegű operációkat és vártam egy új szoftverre. Miután az megérkezett, ugyan csökkent a hibaarány, de a sérülésveszély ugyanakkora maradt. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban kifejlesztett készülék használata az USA-ban nincs engedélyezve" - árulta el a részleteket Werner Hein.
Vannak persze más orvosi eszközök is, mint például az amerikai fegyveres erők megbízásából német kutatók által kifejlesztett Da Vinci, amelyet kifejezetten szívműtéteknél használnak. A Da Vincit 2001-ben a világon elsőként sikeresen alkalmazták Lipcsében egy bypass szívműtétnél. A sebészek egy joystick segítségével irányították a robotot és komplikációk esetén bármikor személyesen beavatkoztak volna. Hasonló operációkat azóta Innsbruckban, Grazban és Bécsben is végeznek.
A Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) szakembereinek nemrég sikerült megalkotniuk az elsősorban az idős emberek ápolására és segítésére használható Domo nevű robotot. Idén februárban pedig a Die Welt számolt be arról a jövőképről, miszerint a kórházakban hamarosan már kisméretű robotok sürögnek-forognak majd, segítik az ápolók és orvosok munkáját.
"A kórházakban a robotokra nagy szükség lehet, hiszen a nővérek gyakran túlterheltek, ezért nagyon sok feladatot vehetnek át. Így például kereshetik az orvost, hívhatják a nővért, takaríthatják a kórtermet, vezethetik a látogatókat. A mobil segítők felismerik azt is, ha egy beteg sürgős segítségre szorul és maga a robot hívhat orvost" - közölte akkor Thomas Schlegel, a nemzetközi projekt koordinátora. A cél, hogy a nyolc ország együttműködésében folytatott kísérletek nyomán olyan robotcsapatot fejlesszenek ki, amely képes segíteni a kórházi személyzetet. A projekt végén a csapatot klinikákon tesztelik majd Törökországban, Angliában és Németországban.
Egy előzetes jogi szakvélemény után a Frankfurti Tartományi Bíróság egyik testülete arra a következtetésre jutott, hogy a számítógép segítségével elvégzett műtétek semmivel sem jelentenek nagyobb kockázatot a betegeknek, mint a hagyományos operációk. "A szakértő megállapította, hogy az általunk alkalmazott eljárás megbízható és hogy minden esetben minden kérdésben felvilágosítottuk az embereket. Ezenkívül leírta azt is, hogy a Robodoc-módszer semmivel sem jelent nagyobb kockázatot és izom- vagy idegsérülési lehetőséget, mint a hagyományos eljárások" - nyilatkozta Joachim Berger, a frankfurti Szakdolgozói Baleseti Klinika (BGU) szóvivője. A szakértői vélemény annak az eljárásnak a része, amelyet több személy indított a BGU ellen. A mostani ítélet hasonlít a korábbi döntésekhez, tavaly például a Német Legfelsőbb Bíróság utasította el egy beteg kártérítési igényét.
Németországban 2003 óta tart az orvosi műhibaper. A Robodoc nevű orvosi robotot elsősorban csípőprotézisek beültetésénél alkalmazták. A robotot a BGU kezdte el használni elsőként még 1995-ben, és 2003-ban nyugdíjazták. Az eltelt kilenc évben összesen 4500 beteg kapott a segítségével új csípőprotézist. Azonban több százan később fájdalmakról panaszkodtak és kísérleti nyulaknak állították be magukat, amiért egy nem kiforrott megoldást alkalmaztak náluk. A félmillió euróba kerülő robotot a nyolc év alatt összesen hatvan német klinikán alkalmazták. A TÜV Rheinland pedig miután bevizsgálta az eszközt, megfelelőnek minősítette és egész Európában engedélyezte az alkalmazását.
"Érdekes módon mindig az az izom vagy ideg sérült meg, amelyet a robot kezelt. Az érintett rész felel a járás és mozgás során a stabilitásért. A műtétek és a sérülések közötti összefüggést számos orvos is megerősítette" - szögezte le Jochen Grund ügyvéd, aki több mint 150 Robodoc-károsult érdekeit képviseli a bírósági perekben. A Robodoc által betegek közül több alig tud járni vagy lábra állni, sokuknak nagy fájdalmaik és izomgörcseik vannak. A mindennapi életük már kizárólag fájdalomcsillapítók szedése mellett elképzelhető. A műtétek során a Robodoc feladata annak a csípőcsontnak a kivájása volt, ahová a protézis került. Így pont ezek a csont és a melletti lévő izmok, illetve idegek sérültek meg a leggyakrabban.
"Nem szabad ugyanakkor megfeledkeznünk arról, hogy nagyon sok olyan beteg is van, akinek azóta semmilyen panasza sincs, meggyógyult és rendszeresen kerékpározik, síel vagy akár maratont fut. Őket is ugyanezzel a módszerrel láttuk el, és az ő esetükben a beavatkozás sikeres volt" - reagált a felvetésekre Martin Börner professzor, a BGU igazgatója.
Ennek ellentmond Werner Hein professzor, a Hallei Egyetemi Klinika munkatársának állítása, amely szerint az első két hónapban a műtétek 25 százaléka sikertelen volt. "Ezek olyan hibák voltak, amelyek a robot működésével voltak kapcsolatba hozhatók. Nagyobb vágási nyílás kellett, emiatt megnőtt a műtét ideje, az izomzat nagyobb mértékben károsodott. Ezért fél év után leállítottam a használatát és az ilyen jellegű operációkat és vártam egy új szoftverre. Miután az megérkezett, ugyan csökkent a hibaarány, de a sérülésveszély ugyanakkora maradt. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban kifejlesztett készülék használata az USA-ban nincs engedélyezve" - árulta el a részleteket Werner Hein.
Vannak persze más orvosi eszközök is, mint például az amerikai fegyveres erők megbízásából német kutatók által kifejlesztett Da Vinci, amelyet kifejezetten szívműtéteknél használnak. A Da Vincit 2001-ben a világon elsőként sikeresen alkalmazták Lipcsében egy bypass szívműtétnél. A sebészek egy joystick segítségével irányították a robotot és komplikációk esetén bármikor személyesen beavatkoztak volna. Hasonló operációkat azóta Innsbruckban, Grazban és Bécsben is végeznek.
A Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) szakembereinek nemrég sikerült megalkotniuk az elsősorban az idős emberek ápolására és segítésére használható Domo nevű robotot. Idén februárban pedig a Die Welt számolt be arról a jövőképről, miszerint a kórházakban hamarosan már kisméretű robotok sürögnek-forognak majd, segítik az ápolók és orvosok munkáját.
"A kórházakban a robotokra nagy szükség lehet, hiszen a nővérek gyakran túlterheltek, ezért nagyon sok feladatot vehetnek át. Így például kereshetik az orvost, hívhatják a nővért, takaríthatják a kórtermet, vezethetik a látogatókat. A mobil segítők felismerik azt is, ha egy beteg sürgős segítségre szorul és maga a robot hívhat orvost" - közölte akkor Thomas Schlegel, a nemzetközi projekt koordinátora. A cél, hogy a nyolc ország együttműködésében folytatott kísérletek nyomán olyan robotcsapatot fejlesszenek ki, amely képes segíteni a kórházi személyzetet. A projekt végén a csapatot klinikákon tesztelik majd Törökországban, Angliában és Németországban.