Hunter

Miért tanulnak könnyebben a fiatalok?

Köztudott, hogy a fiatalabbak könnyebben tanulnak az öregeknél. Az Oxford Egyetem tudósai most azt is megmondják miért.

A Neuron című szaklapban publikált tanulmány szerint a különbség abból adódik, hogy a fiatal elme még egészen más struktúrában tárolja az emlékeket, melynek következtében a fiatal agy könnyebben tanul, az idősebb viszont hatékonyabban tárolja az információkat.

A fenti következtetéseket egy patkányokon végzett kísérletsorozat alapján vonták le, melyben a tanulás és az emlékezés kapcsán kialakuló idegsejt tevékenységet tanulmányozták.

Az idegsejtek a köztük levő csomópontokon, a szinapszisokon átmenő jelekkel kommunikálnak. Egyes szinapszisok azonban "némák" és nem aktiválódnak, amikor a sejtek elküldik egymásnak kémiai jeleiket. Az oxfordiak egy rendkívül részletes lézeres leképezés alkalmazásával figyelték meg a sejtek közötti ingerület átadását végző szinapszisok viselkedését, elsősorban elektromos tevékenységükre, valamint a kalcium ion molekulák mozgására összpontosítva.

Az 1 mikron széles felvételekből kiderült, hogy a néma szinapszisok sokkal gyakoribbak a fiatal agyban, és elsősorban akkor szólítják őket a sejtek, amikor friss emlékek áramlanak be az agyba. Ilyenkor az ingert észlelő receptorok aktívvá teszik ezeket a szinapszisokat. Az idősebb agyban kevesebb a néma csomópont, a kutatók szerint azért, mert a receptorok többségüket már felhasználták, így az idősebb agynak a korábban aktivált szinapszisokat kell újra használnia, amit jókora adag, a kémiai jelek átvitelét tápláló neurotranszmitterek bejuttatásával ér el, fokozva a szinapszisok erejét.

A kutatást vezető dr. Nigel Emptage szerint felfedezéseik segíthetnek megismerni a fiatal és az idős agy tanulása közötti különbségeket. A sok aktiválható szinapszis nagyban hozzájárulhat a csecsemők fogékonyságához, például a nyelv elsajátításához. Később azonban egyre nehezebbé válik a visszaemlékezés, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy alapjaiban más módon raktározzuk el az információkat, a rendszer azon elemeit is igénybe véve, melyeket egyszer már felhasználtunk.

Az egyértelmű, hogy a fiatal agy könnyedén szippantja magába az adatokat, azonban kevésbé hatékony a korábban megtanultakkal való összekapcsolásban. Az észlelési- és viselkedéstudományi szakértők szerint az elmélet, mely szerint mindez sejtmechanizmusok műve, érdekes és manipulálásuk akár új távlatokat is nyithat a tanulásban, azonban további kísérletekre lesz szükség az igazolásukhoz.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #41
    Miből gondolod, hogy erre van mód, illetve hogy ezt itt bárki tudja is?
  • dez #39
    Valójában nem is olyan nagyon lassan. Főleg ha megfelelő mennyiségű telítetlen zsírsav áll rendelkezésre. (Az Omega3 teszi ki a tömeg 8%-át!)

    "A benefit of omega-3s is helping the brain to repair damage by promoting neuronal growth.[5] In a six-month study involving people with schizophrenia and Huntington's disease who were treated with EPA or a placebo, the placebo group had clearly lost cerebral tissue, while the patients given the supplements had a significant increase of grey and white matter." link
  • Madve #38
    De regenerálódnak, és osztódnak is, ezt már bebizonyították, csak k*rva lassan.
  • dez #37
    Nem szükségszerű.
  • krysz89 #36
    Lehet benne vmi. Én pl. nagyon könnyen tanulok, de ugyanolyan könnyen el is felejtem. :P
  • dez #35
    1. Emberre válogatja.
    2. Lehet rajta gyorsítani.
  • BiroAndras #34
    "Az agy tanulási képességének ma nem látják a végét a szakemberek."

    Lehet, csakhogy a tanulásra korlátozott időnk van, és korlátozott a sebessége is. Emiatt a gyakorlatban van egy nagyjából meghatározható limit.
  • dez #33
    Érdekes elmélet, csak egy tényezőt nem veszel figyelembe: az emberi memória erősen asszociatív. Minnél többet tudsz, és van mihez kapcsolni az új ismereteket, annál könnyebb megtanulni.

    Ilyen nincs, hogy betellik az index. Az agy tanulási képességének ma nem látják a végét a szakemberek. Csak meg kell tanulni tanulni. Persze a magolás nem a legjobb módja a tanulásnak, nem arra van "optimizálva".

    Éppen az asszociáció miatt jön elő néha 1-2 dolog nehezebben. Kevesebb kapcsolattal rendelkező infó is könnyebben "elvész", és több láncon keresztül lehet csak megtalálni. Persze a "felidézőke" is ellustulhat. Meg néha vannak kisebb rövidzárak. :)
  • JTBM #32
    Szerintem az agyban is úgy müködik a dolog, mint az adatbázisoknál:
    Amíg kicsi az adatbázis, addig könnyü írni és olvasni is.
    Amint nö, úgy az írási és föleg az olvasási idö is nö.

    A nagy adatbázisoknál, mint pl. egy 30 éves ember agya, a legnagyobb probléma az indexálás, tehát a megfelelö adatok kikeresése az óriási adattengerben. Azért felejtünk, mert lyukas lesz az index az agyunkban és bár az információ valahol megvan, de az agyunk nem találja. Aztán valami index regeneráló subrutin rátalál az információra és mivel tudja, hogy 4 napja szükség lett volna rá, újra beírja az indexbe és legközelebb emlékezni fogunk rá.

    Szerintem az igazi nagy koponyák azért feledékenyek, mert náluk az index már elérte a kapacításának felsö határát és ha valami újat akarnak megtanulni, akkor valami régit v. nem fontosat el fognak felejteni. Pl. azt, hogy hol van a szemüvegük v. hogy nemsokára lesz a házassági évforduló.

    Erre a nöknek tekintettel kellene lenniük... ;-)))