Berta Sándor
Digitális tévé: nem lesz egységes európai szabályozás?
Az Európai Bizottság szerint nincs szükség külön európai uniós szabályozásra a digitális televíziózás területén. A szakemberek úgy vélik, hogy amennyiben ilyen szabályozásra sor kerül, azt jobb, ha maguk a piaci szereplők végzik el.
Az interaktív digitális televízió tartalmaz egy olyan kiegészítő csatornát, amelyen keresztül a nézők képesek kommunikálni a műsorszolgáltatóval és így például részt vehetnek interaktív játékokban, vetélkedőkben. Ehhez azonban szükség lenne egy egységes európai szabványra, illetve az európai szakembereknek meg kellene állapodniuk egy közös formátumban. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy egy nyíltan hozzáférhető, több rendszerrel is kompatibilis fejlesztői felületet (API-t) hozzanak létre. A testület állásfoglalása rámutatott arra, hogy ennek a megoldásnak köszönhetően az egyes tagországokban bármilyen digitális televíziós szabvány elterjedhet és a piaci igények határozzák majd meg, hogy melyik államban melyik szabvány fog érvényesülni.
"Szeretnénk a digitális televíziózás európai elterjedését felgyorsítani. A célunk az, hogy a közeljövőben minden, ezt a folyamatot elősegítő beruházást támogassunk és emellett biztosítsuk a befektetési szabadságot a vállalatoknak. Mivel egyre több az interoperabilitást támogató technikai megoldás létezik, így nem félünk attól, hogy az egymástól eltérő rendszerek inkompatibilisek lesznek egymással. Ezt bizonyítja az is, hogy Európában eddig is számos új digitális televíziós szabvány született meg, ezzel a sokszínűséggel pedig csak a fogyasztók járnak jól" - nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Unió médiaügyekért és információs társadalmakért felelős biztosa.
Az Európai Bizottság információi szerint a kontinensen jelenleg több mint 47 millió digitális televízióadásokat dekódoló készülék (dekóder) van üzemben, ezek közül 26 millióban van gyári API, és 4 millióban a testület által is támogatott nyílt szabvány, az MHP.
Magyarországon - bár még csak készül a digitális tévézésről szóló jogszabály - az Antenna Hungária Rt. már 2004. október 12-én elindította a DVB-T szolgáltatást, vagyis a digitális földfelszíni televízió műsorszórást. A cég létrehozott egy adatbázist az egész ország területére vonatkozó címlistával, ahol bárki tájékozódhat arról, hogy lakóhelyéhez közel létezik-e már digitális műsorszórás. Jelenleg azonban vétel csak Budapesten (és annak mintegy 10 km-es körzetében) és Kab-hegyen (illetve annak körülbelül 40 km-es körzetében) van.
A cég honlapján közölt információk szerint előfordulhat, hogy kedvező vételi körülmények esetén a megadott körzetektől távolabbi településeken is fogható még a DVB-T adás, de a cég decemberi közlése szerint 2006-ban csak erre a területre koncentrálnak, a bonyolult és lassú frekvencia engedélyeztetési eljárások miatt a földrajzi bővülésre még várni kell.
Az interaktív digitális televízió tartalmaz egy olyan kiegészítő csatornát, amelyen keresztül a nézők képesek kommunikálni a műsorszolgáltatóval és így például részt vehetnek interaktív játékokban, vetélkedőkben. Ehhez azonban szükség lenne egy egységes európai szabványra, illetve az európai szakembereknek meg kellene állapodniuk egy közös formátumban. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy egy nyíltan hozzáférhető, több rendszerrel is kompatibilis fejlesztői felületet (API-t) hozzanak létre. A testület állásfoglalása rámutatott arra, hogy ennek a megoldásnak köszönhetően az egyes tagországokban bármilyen digitális televíziós szabvány elterjedhet és a piaci igények határozzák majd meg, hogy melyik államban melyik szabvány fog érvényesülni.
"Szeretnénk a digitális televíziózás európai elterjedését felgyorsítani. A célunk az, hogy a közeljövőben minden, ezt a folyamatot elősegítő beruházást támogassunk és emellett biztosítsuk a befektetési szabadságot a vállalatoknak. Mivel egyre több az interoperabilitást támogató technikai megoldás létezik, így nem félünk attól, hogy az egymástól eltérő rendszerek inkompatibilisek lesznek egymással. Ezt bizonyítja az is, hogy Európában eddig is számos új digitális televíziós szabvány született meg, ezzel a sokszínűséggel pedig csak a fogyasztók járnak jól" - nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Unió médiaügyekért és információs társadalmakért felelős biztosa.
Az Európai Bizottság információi szerint a kontinensen jelenleg több mint 47 millió digitális televízióadásokat dekódoló készülék (dekóder) van üzemben, ezek közül 26 millióban van gyári API, és 4 millióban a testület által is támogatott nyílt szabvány, az MHP.
Magyarországon - bár még csak készül a digitális tévézésről szóló jogszabály - az Antenna Hungária Rt. már 2004. október 12-én elindította a DVB-T szolgáltatást, vagyis a digitális földfelszíni televízió műsorszórást. A cég létrehozott egy adatbázist az egész ország területére vonatkozó címlistával, ahol bárki tájékozódhat arról, hogy lakóhelyéhez közel létezik-e már digitális műsorszórás. Jelenleg azonban vétel csak Budapesten (és annak mintegy 10 km-es körzetében) és Kab-hegyen (illetve annak körülbelül 40 km-es körzetében) van.
A cég honlapján közölt információk szerint előfordulhat, hogy kedvező vételi körülmények esetén a megadott körzetektől távolabbi településeken is fogható még a DVB-T adás, de a cég decemberi közlése szerint 2006-ban csak erre a területre koncentrálnak, a bonyolult és lassú frekvencia engedélyeztetési eljárások miatt a földrajzi bővülésre még várni kell.