Gyurkity Péter

A szerzői jogok miatt kudarcba fullhat a Google szolgáltatása

Amerikai egyetemi kiadók egy csoportja fenntartásait fogalmazta meg a Google keresőjének kiterjesztésével kapcsolatban, amely véleményük szerint tragikus helyzetbe sodorná a szervezet publikáló tagjait.

Az Amerikai Egyetemi Kiadók Szervezete (Association of American University Presses, AAUP) nyílt levélben fordult Alexander Macgillivray-hoz, a Google tanácsosához, amely­ben kifejtették a Google Print szolgáltatás ki­bő­ví­té­sé­vel kapcsolatos aggodalmaikat. Ismeretes, hogy a népszerű internetes keresőt üzemeltető vállalat tavaly decemberben hozzálátott a nagyobb amerikai egyetemek könyvtárának digitalizálásához, amelynek elsődleges célja, hogy az interneten böngésző felhasználók bármikor hozzá­fér­je­nek a tudományos munkákhoz és a tankönyvekhez.

A szerzői jogok korlátozásai miatt természetesen nem arról van szó, hogy minden könyvet teljes terjedelmében digitalizálnak majd, de a szinte felfoghatatlan terjedelmű anyag egy része mindenképpen megtalálható lesz a világhálón. Akkor úgy tűnt, hogy az amerikai egyetemek nem emelnek kifogást a terv ellen, sőt, inkább támogatják azt,. Az európai országok pedig - különösen Franciaország - egy hasonló szolgáltatás bevezetésének szükségességét hangoztatták, amely az uniós országok könyvtárainak anyagát összesítené.

A helyzet mostanra megváltozott: az amerikai egyetemi kiadók a jelek szerint óriási veszélyt látnak a Google szolgáltatásában, és attól félnek, hogy ennek elterjedése a szerzői jogok tömeges megsértését jelentené, emellett tragikus helyzetbe sodorná a szervezet tagjait. A nyílt levél megírására azonban csak azt követően határozták el magukat, hogy a Google három egyetemen - Harvard, Michigan és Stanford - a szerzői joggal védett könyveket is digitalizálni akarta.

A vállalat természetesen igyekezett lecsillapítani a kedélyeket, és szóvivője útján közölte, hogy a szerzői joggal védett írások esetében csak néhány sorhoz férhetünk majd hozzá, és semmiképpen nem tölthetünk le egész oldalakat. "Jóllehet továbbra is úgy gondoljuk, hogy a kiadók számára előnyös lenne a Google Print szolgáltatás, fenntartásaik jelzése esetén azonban az általuk rendelkezésre bocsátott könyvek nem lesznek hozzáférhetők a szolgáltatáson keresztül" - jelentette ki a szóvivő.

Úgy tűnik tehát, hogy a probléma megoldódott, de kétségtelen, hogy a tudományos munkák és az egyetemi tankönyvek digitalizálása- legyenek azok bármilyen régiek - számos újabb kérdést vet majd fel az elkövetkezendő években.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Caro #15
    Igen, és ez az információ minden fajtájára igaz. Ki lehetne hagyni a kiadókat. Ezért is paráznak, ezért vannak mindennel a file cserélők ellen, mert a saját sírjukat látják benne. És jól látják. Bár nem a filecserélők lesznek azok, amik tönkre fogják tenni a kiadókat, hanem maga a net és az informatika. Mert akkor minden szellemi terméket gyorsan, egyszerűen és olcsón el lehet juttatni, közvetlen a szerzőtől a fogyasztóig.
  • BiroAndras #14
    Tulajdonképpen a hírben az van, hogy nem a szerzők és nem is a könyvtárak tiltakoznak, hanem a kiadók.
    Épp ők, akiknek a legkevesebb közük van a tudáshoz, de a legnagyobb (anyagi) hasznot szerzik belőle. A kiadók egyetlen feladata, hogy a műveket a szerzőtől az olvasóig eljuttasák. Ha ezt egyszerűbben is meg lehet csinálni, akkor rájuk többé nincs is szükség.
  • Cat #13
    aha
    többtizezer könyvet hogy scannelsz be a könyvtár hozzájárulása nélkül? :D
  • crx #12
    A nagy hercehurca a semiért. Kihozza valaki és simán felteszi a netre enyi. Kicsike a valoszinüsége hogy rájöne a könyvtár hogy fenn vann.
  • HuHa #11
    Lett volna egy lehetőség, hogy pl. egy szegény magyar diák hozzájuthasson értékes publikációkhoz, forrásanyagokhoz, amik szellemi értéket képviselnek.
  • Troll #10
    Szerintem a varázsszó, amit túl sok ember nem ismer az az, hogy "elég".
    Renben van, hogy pénzt kér, ha tudja, hol a határ. Persze, éljen meg a munkájából, tudásából, tudjon félretenni nyugdíjra, költhessen egészséges luxusra, de tudja azt mondani, hogy "elég".
    Addig fog menni a szerzői joi alapon zajló pénzhajhászás, míg erre rá nem jönnek.
  • Caro #9
    Az aktív tudásnak igen, de nem a passzívnak! A tudást hozzáférhetővé kell tenni, mégpedig ingyenesen. Aztán hogy mit tanul meg belőle, az már az ő baja.
  • PetruZ #8
    Itt most nem tanult dolgokról, hanem komoly egyetemi tanulmányokról, könyvekről, publikációkról van szó (már ha jól értettem az egyetemek nyavajgását).
    De erre azért már jópár éve léteznek olyan licenszek, amelyek csorbítatlanul hagyják a szerzők jogait, és biztosítják, hogy a másolatok sem hozhatók kereskedelmi forgalomba. Ettől a szerző még pénzzé teheti a munkáját. Itt nem a szerzők a büdösek, nem ők kapálóznak...
  • benczurzs #7
    A tudás igenisér pénzt.
    Vajon aki legalább 5 évet töltött el felsőoktatásban, és elmondja mit kell csinálni, utána "Józsiba' " megcsinálja, akkor ő kapja a pénzt ??
    Persze szerintem sem kell ennyire szemellenzősen venni, de a tudásnak pénzt kell érni, különben nem érné meg "tudni".
  • PetruZ #6
    Mivel mindenféle szerzői jog 99 év után lejár, én úgy döntöttem, kibekkelem addig és majd akkor ingyen elolvasom, mi az, amit most pénzért megvehettem volna. És ezt nyugodtan vehetik fenyegetésnek. :)

    (Te jó ég, milyen lesz majd 130 évesnek lenni...? :) )