Berta Sándor
Egyre több könyvet digitalizál a Google
Miközben a Google már több ezer, főleg amerikai könyvtárból származó művet szkennelt be és ezek egy része már elérhető az interneten is, Franciaország továbbra is élesen támadja a céget.
Az internetes keresőt üzemeltető vállalat még tavaly decemberben kezdte el a legkülönbözőbb és legnevesebb amerikai egyetemek könyvtáraiból származó mintegy 15 millió könyv digitalizálását. Mint azt azonban Debbie Frost, a Google szóvivőnője elmondta, sajnos - a szerzői és szomszédos jogi törvények miatt - a beszkennelt műveknek csupán egy része lesz hozzáférhető a világhálón is. Azonban a helyzet nem ilyen siralmas, hiszen például ahogy azt Ronald Milne, az Oxford Egyetem igazgatója kijelentette, az 1920 előttről származó könyvekre már nem vonatkoznak a szerzői jogi törvények, így ez a körülbelül 1 millió mű gyakorlatilag bárki számára szabadon elérhető válik.
A Google többek között az Oxford, a Harvard, a Stanford és a Michigan Egyetemek, valamint a New York-i Közkönyvtár könyveit digitalizálja. A szerzői és szomszédos jogi törvények betartása miatt a Google szorosan együttműködik a művek kiadóival és jogi szakemberekkel is. A szerzői jogi korlátozás Stefan Keuchelnek, a Google Németország szóvivőjének tájékoztatása szerint azt jelenti, hogy egy adott könyvből mindig csak részleteket, többnyire egyszerre legfeljebb csak két oldalt lehet elolvasni és szintén maximum két oldalt lehet előre- vagy hátralapozni.
A New York-i Közkönyvtár olvasóterme
A műveket a kaliforniai Mountain View-ban szkennelik be egyenként, illetve egy, a Google által kifejlesztett, a művek lapozására is képes szkennerrel. Bár a digitalizálási költségekről a vállalat hivatalosan nem nyilatkozik, egy-egy mű szkennelése Keuchel szerint mintegy 7 euróba kerül. A digitalizált könyvek később felkerülnek az internetre, és a Google minden olyan bevételt megfelez az eredeti könyv kiadójáva, amire egy ilyen műre való keresés, utalás vagy olvasás során szert tesz.
Peter Kosewsky, a Harvard Egyetem szóvivője szerint az egész ügy legnagyobb nyertesei a könyvtárak, méghozzá kétszeresen is. Egyrészt bárki a világon beleolvashat az adott egyetem vagy könyvtár könyveibe, másrészt ezeknek a műveknek a digitalizálását előbb vagy utóbb amúgy is el kellene végezni. A Google segítsége tehát kapóra jön.
Franciaországban azonban korántsem lelkesednek ennyire az ötletért, mert úgy vélik, az túlzottan kedvez az angolszász és az amerikai kultúra további térhódításának. Éppen ezért a közelmúltban a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) olyan felhívást tett közzé, amely szerint az európai könyveket is digitalizálni kellene. Jacques Chirac francia elnök pedig ezzel párhuzamosan az Európai Unió elé terjesztett egy javaslatot, amely szerint digitalizálni kellene a nagy európai könyvtárak - legyenek azok köz- vagy egyetemi bibliotékák - könyveit.
Renaud Donnedieu de Vabres francia kulturális miniszter ugyanakkor kijelentette: ez a lépés nem az angolszász és az amerikai kultúra ellen irányul, hanem azt a célt szolgálja, hogy a felhasználók számára világszerte elérhető kulturális kínálat minél sokszínűbb, változatosabb legyen.
Az internetes keresőt üzemeltető vállalat még tavaly decemberben kezdte el a legkülönbözőbb és legnevesebb amerikai egyetemek könyvtáraiból származó mintegy 15 millió könyv digitalizálását. Mint azt azonban Debbie Frost, a Google szóvivőnője elmondta, sajnos - a szerzői és szomszédos jogi törvények miatt - a beszkennelt műveknek csupán egy része lesz hozzáférhető a világhálón is. Azonban a helyzet nem ilyen siralmas, hiszen például ahogy azt Ronald Milne, az Oxford Egyetem igazgatója kijelentette, az 1920 előttről származó könyvekre már nem vonatkoznak a szerzői jogi törvények, így ez a körülbelül 1 millió mű gyakorlatilag bárki számára szabadon elérhető válik.
A Google többek között az Oxford, a Harvard, a Stanford és a Michigan Egyetemek, valamint a New York-i Közkönyvtár könyveit digitalizálja. A szerzői és szomszédos jogi törvények betartása miatt a Google szorosan együttműködik a művek kiadóival és jogi szakemberekkel is. A szerzői jogi korlátozás Stefan Keuchelnek, a Google Németország szóvivőjének tájékoztatása szerint azt jelenti, hogy egy adott könyvből mindig csak részleteket, többnyire egyszerre legfeljebb csak két oldalt lehet elolvasni és szintén maximum két oldalt lehet előre- vagy hátralapozni.
A New York-i Közkönyvtár olvasóterme
A műveket a kaliforniai Mountain View-ban szkennelik be egyenként, illetve egy, a Google által kifejlesztett, a művek lapozására is képes szkennerrel. Bár a digitalizálási költségekről a vállalat hivatalosan nem nyilatkozik, egy-egy mű szkennelése Keuchel szerint mintegy 7 euróba kerül. A digitalizált könyvek később felkerülnek az internetre, és a Google minden olyan bevételt megfelez az eredeti könyv kiadójáva, amire egy ilyen műre való keresés, utalás vagy olvasás során szert tesz.
Peter Kosewsky, a Harvard Egyetem szóvivője szerint az egész ügy legnagyobb nyertesei a könyvtárak, méghozzá kétszeresen is. Egyrészt bárki a világon beleolvashat az adott egyetem vagy könyvtár könyveibe, másrészt ezeknek a műveknek a digitalizálását előbb vagy utóbb amúgy is el kellene végezni. A Google segítsége tehát kapóra jön.
Franciaországban azonban korántsem lelkesednek ennyire az ötletért, mert úgy vélik, az túlzottan kedvez az angolszász és az amerikai kultúra további térhódításának. Éppen ezért a közelmúltban a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) olyan felhívást tett közzé, amely szerint az európai könyveket is digitalizálni kellene. Jacques Chirac francia elnök pedig ezzel párhuzamosan az Európai Unió elé terjesztett egy javaslatot, amely szerint digitalizálni kellene a nagy európai könyvtárak - legyenek azok köz- vagy egyetemi bibliotékák - könyveit.
Renaud Donnedieu de Vabres francia kulturális miniszter ugyanakkor kijelentette: ez a lépés nem az angolszász és az amerikai kultúra ellen irányul, hanem azt a célt szolgálja, hogy a felhasználók számára világszerte elérhető kulturális kínálat minél sokszínűbb, változatosabb legyen.
