SG.hu
Kína tudományos kutatásban megveri a világot
Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, az ázsiai ország 24 kulcsfontosságú technológiát monopolizálhat.
Az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) közzétette a Critical Technology Tracker című frissített kiadványát, amelyből kiderül, hogy Kína a nyomon követett technológiák 89 százalékában az élen jár. Az ASPI szerint indexük "vezető mutatója egy ország kutatási teljesítményének, stratégiai szándékának és potenciális jövőbeli tudományos és technológiai képességeinek”. Az index az országok teljesítményét a nagy hatású kutatások mennyisége alapján sorolja be, amelyet az adott ország intézményeiben készített, az idézett publikációk első tíz százalékába tartozó publikációk számával mérnek.
A 2023-ban indított projekt 64 kritikus technológiát követ nyomon olyan területeken, mint a védelem, az űrkutatás, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a kibertechnológia, a fejlett anyagok és a robotika. Az agytröszt eredetileg a 2018 és 2022 közötti adatokat vizsgálta, de a most közzétett közleményben kiterjesztették a vizsgálat hatókörét, hogy több mint két évtizedre terjedjen ki. A projekt így a nemzetek és technológiai teljesítményük közötti rövid és hosszú távú tendenciákat egyaránt tükrözni tudja.
Az index számos nemzetet és stratégiai blokkot figyelembe vesz, de nagyrészt az Egyesült Államok és Kína történetét meséli el, és azt, hogy a technológiai dominancia hogyan módosult az előbbiről az utóbbi javára. Az ASPI szerint a nagy váltás valamikor 2016 körül következett be. A projekt által lefedett első öt évben (2003-tól 2007-ig) 64 technológiából 60-ban az USA állt az élen, és Kína csak háromban vezetett (Japán az akkor még feltörekvőnek számító blokklánc-technológia területén vezetett). Ma a 64 technológiából 57-ben Kína vezet, míg a maradék hétben az Egyesült Államok.
„Ahogy adataink mutatják, Kína hatalmas lépéseket tett az elmúlt két évtizedben, és különösen a 2010-es évek óta” - írták a szerzők. Értékelésük szerint ehhez hozzájárult Peking „Made in China 2025” terve - amelyet 2015-ben jelentettek be, és amely a kulcsfontosságú technológiák kutatás-fejlesztésének masszív közvetlen állami finanszírozását tartalmazta. Arra is figyelmeztetnek, hogy Kína az éves tudományos és technológiai költségvetésének jelentős növelését tervezi 51,5 milliárd dollárra emelve azt. Az USA az alábbi területeken vezet: kvantumszámítástechnika, vakcinák és orvosi ellenintézkedések, nukleáris orvostudomány és sugárterápia, miniatűr műholdak, atomórák, géntechnológia és természetes nyelvi feldolgozás. Eközben az ASPI jelentése szerint Kína a legutóbbi időkben a kvantumérzékelők, a nagy teljesítményű számítástechnika, a gravitációs érzékelők, az űrhajózási technológia és a félvezető chipek gyártása területén gyarapodott leginkább.
Az élenjárás egy dolog, a kutatási monopólium egy másik. A projekt figyelemmel kíséri azokat a technológiákat, amelyekről úgy véli, hogy „nagy a kockázata” annak, hogy egyetlen nemzet monopolizálja őket, és az intézmény 24 ilyet azonosított. Tavaly ez a szám 14 volt. Az újonnan azonosított, magas kockázatú technológiák mindegyike nemcsak Kína által dominált, hanem védelmi célú alkalmazásnak is tekinthető - beleértve a radarokat, a repülőgép-hajtóműveket, a drónokat, a rajokban dolgozó és együttműködő robotokat, valamint a műholdas helymeghatározást és navigációt.
Ugyan az USA és Kína uralja az indexet, de India is figyelemre méltó előretörést ért el. A 64 kritikus technológiából 45 esetében az első öt ország között van - ez az előző évi 37-ről emelkedett -, ami növekvő befolyását és képességeit mutatja. Az ország a biológiai gyártás és a blokklánc terén kiszorította az Egyesült Államokat a második helyről. A többi fennmaradó ország kutatási teljesítménye körülbelül ugyanazon a szinten maradt, egy kivétellel: az Egyesült Királyságé. Az Egyesült Királyság nyolc különböző technológiában esett vissza az első öt ország rangsorában: most már csak 36 kategóriában szerepel az első ötben. Dél-Korea az ASPI által vizsgált 24 technológia közül ötben került az első ötbe, ami tükrözi jelentős technológiai beruházásait.
„A jelentés eredményeinek emlékeztetőül kell szolgálniuk a kormányok számára világszerte, hogy a tudományos és kutatási kiválóság megszerzése és fenntartása nem egy olyan csap, amelyet egyszerű megnyitni és elzárni” - figyelmeztetett az ASPI. "A technológiai képességek kiépítéséhez tartós beruházásra és a tudományos ismeretek, a tehetség és az intézmények felhalmozására van szükség, és ezeket nem lehet rövid távú vagy ad hoc befektetésekkel megszerezni”.
Az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) közzétette a Critical Technology Tracker című frissített kiadványát, amelyből kiderül, hogy Kína a nyomon követett technológiák 89 százalékában az élen jár. Az ASPI szerint indexük "vezető mutatója egy ország kutatási teljesítményének, stratégiai szándékának és potenciális jövőbeli tudományos és technológiai képességeinek”. Az index az országok teljesítményét a nagy hatású kutatások mennyisége alapján sorolja be, amelyet az adott ország intézményeiben készített, az idézett publikációk első tíz százalékába tartozó publikációk számával mérnek.
A 2023-ban indított projekt 64 kritikus technológiát követ nyomon olyan területeken, mint a védelem, az űrkutatás, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a kibertechnológia, a fejlett anyagok és a robotika. Az agytröszt eredetileg a 2018 és 2022 közötti adatokat vizsgálta, de a most közzétett közleményben kiterjesztették a vizsgálat hatókörét, hogy több mint két évtizedre terjedjen ki. A projekt így a nemzetek és technológiai teljesítményük közötti rövid és hosszú távú tendenciákat egyaránt tükrözni tudja.
Az index számos nemzetet és stratégiai blokkot figyelembe vesz, de nagyrészt az Egyesült Államok és Kína történetét meséli el, és azt, hogy a technológiai dominancia hogyan módosult az előbbiről az utóbbi javára. Az ASPI szerint a nagy váltás valamikor 2016 körül következett be. A projekt által lefedett első öt évben (2003-tól 2007-ig) 64 technológiából 60-ban az USA állt az élen, és Kína csak háromban vezetett (Japán az akkor még feltörekvőnek számító blokklánc-technológia területén vezetett). Ma a 64 technológiából 57-ben Kína vezet, míg a maradék hétben az Egyesült Államok.
„Ahogy adataink mutatják, Kína hatalmas lépéseket tett az elmúlt két évtizedben, és különösen a 2010-es évek óta” - írták a szerzők. Értékelésük szerint ehhez hozzájárult Peking „Made in China 2025” terve - amelyet 2015-ben jelentettek be, és amely a kulcsfontosságú technológiák kutatás-fejlesztésének masszív közvetlen állami finanszírozását tartalmazta. Arra is figyelmeztetnek, hogy Kína az éves tudományos és technológiai költségvetésének jelentős növelését tervezi 51,5 milliárd dollárra emelve azt. Az USA az alábbi területeken vezet: kvantumszámítástechnika, vakcinák és orvosi ellenintézkedések, nukleáris orvostudomány és sugárterápia, miniatűr műholdak, atomórák, géntechnológia és természetes nyelvi feldolgozás. Eközben az ASPI jelentése szerint Kína a legutóbbi időkben a kvantumérzékelők, a nagy teljesítményű számítástechnika, a gravitációs érzékelők, az űrhajózási technológia és a félvezető chipek gyártása területén gyarapodott leginkább.
Az élenjárás egy dolog, a kutatási monopólium egy másik. A projekt figyelemmel kíséri azokat a technológiákat, amelyekről úgy véli, hogy „nagy a kockázata” annak, hogy egyetlen nemzet monopolizálja őket, és az intézmény 24 ilyet azonosított. Tavaly ez a szám 14 volt. Az újonnan azonosított, magas kockázatú technológiák mindegyike nemcsak Kína által dominált, hanem védelmi célú alkalmazásnak is tekinthető - beleértve a radarokat, a repülőgép-hajtóműveket, a drónokat, a rajokban dolgozó és együttműködő robotokat, valamint a műholdas helymeghatározást és navigációt.
Ugyan az USA és Kína uralja az indexet, de India is figyelemre méltó előretörést ért el. A 64 kritikus technológiából 45 esetében az első öt ország között van - ez az előző évi 37-ről emelkedett -, ami növekvő befolyását és képességeit mutatja. Az ország a biológiai gyártás és a blokklánc terén kiszorította az Egyesült Államokat a második helyről. A többi fennmaradó ország kutatási teljesítménye körülbelül ugyanazon a szinten maradt, egy kivétellel: az Egyesült Királyságé. Az Egyesült Királyság nyolc különböző technológiában esett vissza az első öt ország rangsorában: most már csak 36 kategóriában szerepel az első ötben. Dél-Korea az ASPI által vizsgált 24 technológia közül ötben került az első ötbe, ami tükrözi jelentős technológiai beruházásait.
„A jelentés eredményeinek emlékeztetőül kell szolgálniuk a kormányok számára világszerte, hogy a tudományos és kutatási kiválóság megszerzése és fenntartása nem egy olyan csap, amelyet egyszerű megnyitni és elzárni” - figyelmeztetett az ASPI. "A technológiai képességek kiépítéséhez tartós beruházásra és a tudományos ismeretek, a tehetség és az intézmények felhalmozására van szükség, és ezeket nem lehet rövid távú vagy ad hoc befektetésekkel megszerezni”.