A kínai tisztviselők már régóta jelezték, hogy érdekükben áll egy vagy esetleg több műholdhálózat kiépítése a szélessávú internetjelek Kína és a befolyási övezetébe tartozó más országok közötti sugárzására. Most az ország megkezdte a megakonstelláció fellövését, mely nagyon hasonlít majd a Starlinkre. A kínai Qianfan műholdak is könnyen összepakolható, lapos paneles kialakításúak.

A SpaceX Starlink-hálózatát a kínai kormány betiltotta a területén, de készítenek egy saját hasonlót. Kínában két komoly erőfeszítés folyik egy rivális kifejlesztésére, melyből az egyik a héten alacsony Föld körüli pályára indította első 18 műholdas csomagját. Egy Hosszú Menetelés 6A rakéta az észak-kínai Shanxi tartományban található Taiyuan indítóbázisról juttatta poláris pályára az űreszközöket. Ez Kína egyik legújabb rakétája, és az ország első olyan rakétája, amely szilárd űzemanyaggal működik. Akár 4,5 tonna hasznos teher 700 kilométer magas pályára juttatására képes.

A rakéta a 18 Qianfan műholdból álló hasznos terhet a megfelelő pályára állította, és az indítás teljes sikerrel zárult - közölte a China Aerospace Science and Technology Corporation, a kínai űrprogram legnagyobb állami vállalkozója. A Qianfan jelentése "ezer vitorla", és a most felbocsátott 18 műhold csak az első néhány példány a Sanghaji Spacecom Satellite Technology (SSST), a sanghaji önkormányzat által támogatott vállalat által tervezett potenciálisan több ezer űreszköz közül. Az SSST által kifejlesztett hálózatot "Spacesail Constellation" néven is emlegetik.

A sanghaji tisztviselők csak tavaly kezdték el nyilvánosságra hozni ennek a konstellációnak a részleteit. A Nemzetközi Távközlési Unióhoz benyújtott jelentés szerint a sanghaji megakonstelláció fejlesztői kezdetben 1296 műholdat terveznek telepíteni mintegy 1160 kilométeres magasságban. A Hszinhua, Kína állami hírügynöksége szerint a konstelláció "a globális felhasználók számára alacsony késleltetésű, nagy sebességű és rendkívül megbízható műholdas szélessávú internetszolgáltatásokat fog nyújtani".

Az SSST hálózata korábban G60 Starlink néven volt ismert, utalva Kína egyik országot átszelő autópályájára, és arra, hogy a projekt a SpaceX szélessávú szolgáltatását kívánja utánozni. A Thousand Sails végül több mint 14 000 műholdból állhat, de más internetes megastellációkhoz hasonlóan a flotta mérete valószínűleg a keresletnek megfelelő ütemben fog növekedni. Az SSST-nek sok évbe fog telni, hogy 14 000 műholdat felvonultató konstellációt telepítsen, ha egyáltalán létrejön. A SpaceX a Starlink műholdak több generációját állította üzembe, hogy új szolgáltatásokat és nagyobb kapacitást kínáljon az ügyfelek igényeinek kielégítésére.


A kínai tisztviselők kevés részletet közöltek a Qianfan műholdakról, a projekt támogatói azonban elmondták, hogy az űreszköz "szabványosított és moduláris", lapos paneles kialakítású. "Ez megfelel annak az igénynek, hogy több műholdat egy rakétában egymásra helyezzenek" - mondta a Shanghai Gesi Aerospace Technology, az SSST és a Kínai Tudományos Akadémia által a Qianfan műholdak gyártásának felügyeletére létrehozott vegyesvállalat. Ez nagyon hasonlít a SpaceX Starlink műholdjainak kialakítására, amelyeket laposan felpakolva indítanak Falcon 9 rakétákkal. A SpaceX úttörője volt a nagyszámú műhold indítása és telepítése ezen módjának. A Starlink - és nyilvánvalóan a Qianfan esetében is alkalmazott megközelítés - egyszerűsíti műholdak és a földi hordozórakéta integrációját, a pályára állást követően pedig egyszerűsíti a műholdak leválasztását a rakétáról.

A Qianfan új sanghaji műholdgyára évente akár 300 űreszköz gyártására is képes - közölték a projekt tisztviselői decemberben. A tisztviselők korábban azt mondták, hogy a Thousand Sails konstelláció első 108 műholdja még idén elindul. Az SSST februárban jelentette be, hogy több mint 900 millió dollárt gyűjtött kínai állami befektetési alapoktól, a sanghaji önkormányzattól és kockázati tőkeforrásokból. Az SSST eredete a KLEO Connect nevű, németországi székhelyű céggel létrehozott kínai vegyes vállalathoz kapcsolódik, amely egy kisebb, alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakból álló konstellációt kívánt kifejleszteni adatátviteli szolgáltatásokhoz.

Kína négy technológiai demonstrációs műholdat bocsátott fel, amelyek a KLEO Connect vállalkozáshoz kapcsolódtak, hogy a távközlési hardvert és az elektromos meghajtási rendszereket pályára állítsák. A közös vállalkozás pereskedések sorozata miatt szétesett, és a német kormány tavaly megakadályozta, hogy a kínai befektetők teljesen átvegyék a KLEO Connectet. Most az SSST egyedül folytatja a Thousand Sails hálózattal, és Sanghajban gyorsan növelték a műholdgyártási kapacitást.

A Starlink-en kívül a megakonstellációkra vonatkozó elképzelésekkel rendelkező vállalatok komoly ellenszélbe ütköztek. A OneWeb 2020-ban csődöt jelentett, mielőtt végül elindította volna a 633 internetes műholdból álló első generációs hálózatát. Az Amazon elhalasztotta a Project Kuiper megakonstelláció teljes körű kiépítését, és az első működőképes Kuiper internetszatellitek indítása 2025-re csúszhat. Az Európai Unió IRIS2 műholdas internethálózatának jövője kétségessé vált, miután az európai kormányok között nézeteltérés alakult ki a projekt finanszírozásával kapcsolatban.

Az Ezer vitorla konstelláció kevésbé ismert, mint egy másik tervezett kínai műholdas internethálózat, a Guowang, azaz "nemzeti hálózat", amelyet a kínai központi kormány támogat. A Guowang az állam által támogatott SatNet nevű vállalat tulajdonában van, és 13 000 műholdból áll majd. Kína azonban még nem indított űreszközöket a Guowang projekthez. Nem világos, hogy az Ezer vitorla hálózat és a Guowang konstelláció közvetlen versenytársak lesznek-e, elképzelhető, hogy a szélessávú piac különböző szegmenseit célozhatják. Mindkét esetben Kína földi hálózatokra vonatkozó korlátozó internetpolitikája valószínűleg átterjed a műholdas szegmensre is.

Kínai tisztviselők elismerik a műholdas internetszolgáltatások katonai hasznosságát, mint például a Starlink, amely 2022 óta támogatja az orosz csapatok ellen harcoló ukrán katonai erőket. Egy saját fejlesztésű, Starlink-szerű szolgáltatás kétségtelenül hasznosnak bizonyulna a kínai hadsereg számára. A potenciális hazai polgári felhasználók mellett Kína a műholdas internethálózatokat diplomáciai eszközként is felhasználhatná, hogy a kínai kormány és a fejlődő országok között már meglévő partnerségekre építsen. Ez "egy olyan ugrásszerű pillanathoz vezethet, amikor az afrikai országok a nyugati szolgáltatók helyett a kínai internetkonstellációt választják, mivel infrastruktúrájuk nagy része már kínai építésű" - írta tavaly egy jelentésében egy brit agytröszt, a Royal United Services Institute.

Miközben nyitott kérdések vannak azzal kapcsolatban, hogy Kína hogyan fogja felhasználni a műholdas megakonstellációit, azok telepítése az ország indítási kapacitásának jelentős növelését teszi szükségessé. Ez a költségek csökkentése és a fellövési gyakoriság növelése érdekében új kereskedelmi rakéták fejlesztését ösztönzi, beleértve az újrafelhasználható hordozórakétákat is.