Gyurkity Péter
Állandó mágnes dobhat nagyot a fúziós energián
Véletlen előrelépés segíthet a kutatásban, ezt most többen elkezdték vizsgálni.
A fúziós energia felhasználása, ennek jövőbeni megvalósítása kapcsán évtizedek óta hallgatjuk, hogy ez nagyjából 30-50 évre van tőlünk. Továbbra is komoly problémát jelent az energiatermeléshez felhasználandó plazma megfelelő kordában tartása, viszont egy szakember szerint most sikerült komoly áttörést elérni, itt pedig az állandó mágnesek alkalmazása jelenthet megoldást.
Egy amerikai kutató közölte saját írásában a hónap közepén, hogy véletlenül bukkant rá a potenciális megoldásra, miközben saját gyermekének munkájában segédkezett, egy jóval egyszerűbb feladat áthidalásában közreműködve. Ekkor jött rá, hogy a munka további komoly figyelmet érdemel, hiszen itt van esély olyan állandó mágnesek megtalálására és kiválasztására, amelyek a jövőben akár a fúziós erőműveken belül is nagy szolgálatot nyújthatnak majd, kordában tartva a rendkívül magas hőmérsékleten tartott plazmát, amely végül elvezethet a folyamatos és biztonságos nettó energiatermeléshez, ezzel gyakorlatilag kiváltva a jelenleg használt forrásokat és létesítményeket, amelyek kivétel nélkül komoly megterhelést jelentenek a környezetre. Véleménye szerint a sztellarátor esetében jelentene megoldást a megfelelő példányok alkalmazása, így alaposan felgyorsulhat azok megépítése és tesztelése.
Az anyag kellően ígéretesnek bizonyult, így gyorsan három másik kutató csatlakozott annak elkövetőjéhez, ők közösen pedig egy tanulmányt jelentettek meg a Nature magazin oldalán. Ebben szintén az állandó mágnes jövőbeni szerepét emelik ki, amely pusztán kémiai összetételénél fogva nyerné el mágneses jellegét, így nem lenne szükség ennek további biztosítására. Amennyiben a forró plazmát sikerülne megfelelő formában és irányban tartani, nem jelentene gondot az általunk megépített létesítmények, az azokban használt anyagok gyors korrodálása, ezzel pedig fenntartható lenne a folyamat, valamint az energiatermeléshez szükséges extrém hőmérséklet. Nagy kérdés, hogy rábukkannak-e majd a megfelelő anyagra, hiszen ez jelentené az áttörést.
A Franciaországban épülő ITER illetékesei mostanában 2025-re ígérik az első plazma előállítását, ezt követné a felfuttatás és a konkrét tesztelés – az energiatermeléstől azonban továbbra is messze lennénk, ezt ugyanis először itt kellene bizonyítani, majd pedig megépíteni a nagyobb, véglegesnek szánt erőműveket.
A fúziós energia felhasználása, ennek jövőbeni megvalósítása kapcsán évtizedek óta hallgatjuk, hogy ez nagyjából 30-50 évre van tőlünk. Továbbra is komoly problémát jelent az energiatermeléshez felhasználandó plazma megfelelő kordában tartása, viszont egy szakember szerint most sikerült komoly áttörést elérni, itt pedig az állandó mágnesek alkalmazása jelenthet megoldást.
Egy amerikai kutató közölte saját írásában a hónap közepén, hogy véletlenül bukkant rá a potenciális megoldásra, miközben saját gyermekének munkájában segédkezett, egy jóval egyszerűbb feladat áthidalásában közreműködve. Ekkor jött rá, hogy a munka további komoly figyelmet érdemel, hiszen itt van esély olyan állandó mágnesek megtalálására és kiválasztására, amelyek a jövőben akár a fúziós erőműveken belül is nagy szolgálatot nyújthatnak majd, kordában tartva a rendkívül magas hőmérsékleten tartott plazmát, amely végül elvezethet a folyamatos és biztonságos nettó energiatermeléshez, ezzel gyakorlatilag kiváltva a jelenleg használt forrásokat és létesítményeket, amelyek kivétel nélkül komoly megterhelést jelentenek a környezetre. Véleménye szerint a sztellarátor esetében jelentene megoldást a megfelelő példányok alkalmazása, így alaposan felgyorsulhat azok megépítése és tesztelése.
Az anyag kellően ígéretesnek bizonyult, így gyorsan három másik kutató csatlakozott annak elkövetőjéhez, ők közösen pedig egy tanulmányt jelentettek meg a Nature magazin oldalán. Ebben szintén az állandó mágnes jövőbeni szerepét emelik ki, amely pusztán kémiai összetételénél fogva nyerné el mágneses jellegét, így nem lenne szükség ennek további biztosítására. Amennyiben a forró plazmát sikerülne megfelelő formában és irányban tartani, nem jelentene gondot az általunk megépített létesítmények, az azokban használt anyagok gyors korrodálása, ezzel pedig fenntartható lenne a folyamat, valamint az energiatermeléshez szükséges extrém hőmérséklet. Nagy kérdés, hogy rábukkannak-e majd a megfelelő anyagra, hiszen ez jelentené az áttörést.
A Franciaországban épülő ITER illetékesei mostanában 2025-re ígérik az első plazma előállítását, ezt követné a felfuttatás és a konkrét tesztelés – az energiatermeléstől azonban továbbra is messze lennénk, ezt ugyanis először itt kellene bizonyítani, majd pedig megépíteni a nagyobb, véglegesnek szánt erőműveket.