16
-
#16
Kisfaludy hangoztatja hogy ő megmutatja, fel is vetted vele a kapcsolatot és tettél bele erőfeszítést is hogy megnézd, vagy otthon a monitor mögött nem lehet megnézni úgy hogy fel sem hívtad de még egy emailt sem dobtál vagy előadáson se voltál? -
Quli #15 Egely György már (nemtudommennyidesok) évekkel ezelőtt megcsinálta a magfúziót, ezek bohóckodnak itt, meg költik az euró milliárdokat.
Kisfaludy György (érdekes, hogy mind a kettő Gyuri és ipszilon van a vezetéknevük végén) a gravitációs hullámokat felfedezte egy kidobott mikroszkóp és egy öngyújtó segítségével. Jó, nyilván a tökéletesítéshez mind a két esetben százmilliók kellenek, de működik. Igaz, megnézni nem lehet mert csak. -
#14
Rátapintottál a lényegre! :D -
VolJin #12 Mi a fasz haszna lenne a Jupiter beindításának?
Meg egyébként, ha alacsony a gravitációs nyomás a magban, akkor milyen berendezést, technológiát lehetne oda beépíteni, ahol már 10 ezer kilométer mélységben fémessé válik a hidrogén 6000 fokon?
De tegyók fel, létezne valami sci-fi technológia, amivel egy erőtérrel nyomás alá helyeznénk a Jupiter magját, mit kapnánk? egy második napot, amit napelemekkel megcsapolnánk? Napunk az már van, minek még egy?
Neked komolyan van bátorságod ilyen faszságokat leírogatni nyilvánosba? -
Caro #11 Ezek, amiket leírsz, kb. 30 éve számítottak újdonságnak.
Ez a "plazma szétesése" egy baromság. Instabil, hűl, de nem "szétesik", megsemmisül. Max. akkor ha nagyon béna a szabályozás. Láttam ilyet is, amikor próbáltak egy tokamakot beüzemelni, és még "nem tartottak ott". De ha minden a helyére kerül, akkor ezzel nincs gond.
Instabilitások vannak, de ezek turbulenciát, keveredést, leválásokat okoznak. Mindegyik kerülendő, mert hűtik a plazmát, és nehezebb elérni a fúzióhoz szükséges hőmérsékletet. Ezekkel nem tudnak elbánni.
Plazmát fenntartani hosszabb ideig még tokamakban is tudnak. Messze tovább, mint 2,6 mp-ig, nem tudom honnan jött ez az adat. Stellarátorban szinte akármeddig.
Itt van a KSTAR tokamak pl.:https://en.wikipedia.org/wiki/KSTAR
72 mp-es kisülés 2017-ben, 70 millió K-en.
De már jóval régebben is tudtak hosszabb kisüléseket csinálni.
Ha az energia összetartási időről beszélünk, az más, ott nem tudom, hogy épp mennyi a csúcs, de azt ne keverjük össze a kisülés hosszával, mert nagyon mást jelent a kettő. -
Caro #10 Én nem szoktam ilyen stílusban válaszolni, de most elszakadt a cérna.
Gondolod persze, hogy a világ több ezer, talán több tízezer kutatója, aki ezzel foglalkozik olyan hülye, hogy ezt nem tudja?
Pedig bármelyik SG-s foteltudós megmondta volna nekik, és akkor már tudnák.
Azért is bosszant engem, mert én, még ha csak néhány évig is, de benne voltam a fúziós kutatásokban. A hűtés az egyik legkisebb problémájuk.
Elsőre durvának hangzik ugyan, hogy belül több millió fok - kívül pedig az abszolút nullát közelítő hőmérsékletek a szupravezető tekercselés számára. De ez megoldható. Az ITER esetében is meg lesz oldva, és ha jól tudom, ott fél órás kisüléseket céloztak meg.
De Franciaországban a Tore Supra-ban órás kisülést is csináltak már, és nem tegnap. -
kvp #9 Letezik egy stabilnak tekintheto eljaras, a modositott Farnsworth fele fuzios reaktor, csak nem a Hirsch fele elektrosztatikus, hanem a Bussard altal kitalalt elektrodinamikus megoldassal. Es itt nem a sokak altal ismert Bussard fele fuzios reaktorra gondolok, hanem a korabbi ket egymassal szembeforditott linearis gyorsitot hasznalo megoldasara. Ott a fuzio csak egy tort pillanatra jon letre, de a nem fuzionalt plazmat a szemben levo magneses ter befogja es megforditja. Az energia a ket gyorsito kozott jon letre es a fuzios termekek oldaliranyban tavoznak. A megoldas egyetlen hatranya, hogy a kulso magneses es gravitacios ter zavarja a stabil nyalabok kialakulasat es ezert nem igazan tudtak pozitiv energiamerleget kialakitani, viszont az urben tokeletesen mukodne. Raadasul szupravezetokkel akar meg itt a Foldon is kepes lenne tobb energiat termelni mint amennyit a gyorsitok elfogyasztanak. Az impulzusszeru uzem es a reakcios pont a magnesektoli nagyobb tavolsaga miatt pedig a hutes is konnyebben megoldhato. Jelenleg ezt es az ismertebb Bussard reaktort az amerikai hadsereg kutatja.
ps: Eredetileg a reaktor urhajokhoz lett megtervezve, ahol az egyetlen gyorsulasi hatas a jarmu sajat hajtomuve altali linearis toloero, amivel konnyebb szamolni, mint egy forgo gomb (bolygo) gravitacios terevel. Lasd Bussard ramjet mukodese. -
t_robert #8 azért akkoriban hiányzott hozzá 2-3 alapvető eszköz.
egyrészt akkoriban nem ismerték a szupra vezető mágneseket.
a fő gond egy tokamak berendezésben, hogy alakuló gyűrű alakú plazma, amely több 10 millió fokos. vagyis nem érhet hozzá semmilyen jelenleg ismert anyaghoz, ezért egy mágeneses térben(vákumban) lebegettein kell. Viszont a plazma gyűrű nagyon instabill. pillanatok alat hajlamos beremegni és szétszakadni. í mágnese terének változásával lehet kiegyensúlyozni, ehhez kell a szuprevezető mágnesek.
További gond, hogy aezek a folyamatok pillanatok alatt zajlanak le vagyis olyan elektronika kell, ami elég gyors hozzá. És képes értékelni és kiszámolni a szükséges beavatkozást szinte valós időben a másodperc milliomod vagy még kevesebb része alatt. Na ilyen elektronika nem létezett a 1940-1960-as években, az akkori számítógépek és érzékelők sebessége túl kevés volt hozzá. Mára jutottunk el oda, hogy talán ha megvalósítható a folyamat tartossan, akkor mostanra vannak meg hozzá az eszközeink. Eddig a plazma pár ezered másodperc vagy max néhány tized alatt szétesett. A legtöbb idő amíg sikerült fenntartani a plazma gyűrűt mágneses térben eddig 2,16 másodperc volt. Az is inkább a véletlen eredménye inkább. A most induló kisérleti berendezéstől azt várják, hogy sikerül 3-4 percig egyben tartani a folyamatot, hogy jusson idő a kisérletezésre és tesztelésekre. Bár az is eredmény, ha az derül ki, hogy eddigi elképzeléseink szerint a dolog nem kivitelezhető és akkor tudják, hogy elvesztegettek pár évtizedet és mást eljárást kell megpróbálni. a negatív eredmény is jobb eredmény a semminél.... Viszont ez egy 20 éves kutatási projekt lenne. Igaz semmi nem gátolja, hogy közben új nem várt eredmények vagy felfedezések nagyokat lendítsenek a folyamaton.
-
#7
Lássuk továbbá, hogy a hidrogénplazmában mutatkozó nukleáris reakció első kimutatását a németek már a 30-as 40-es években elvégezték. Erre építették az első ilyen kísérleti gyorsítójukat, amelyet ma mindenki az oroszokhoz köt, és ami Tokamak néven vált ismertté. Az Argentínába emigrált német/náci tudósok már az 50-es években bejelentették, hogy ezen elvekre alapuló eszközükkel nemsokára megoldják az ingyen és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energia problémáját. Huemul projekt
Több mint 70 év kísérletezgetés után szerintem kijelenthető, hogy a toroid tartállyal üzemelő ilyen szerkezetek mondhatni alkalmatlanok a fúziós energia gyakorlati kinyerésére. Szerintem. -
#6
Hááát, valszeg a gázóriásokat azért nem lehetne begyújtani, egyrészt. Másrészt minek is? Ott van a Nap!?
Én inkább abban látom a megközelítés problémáját és ez az állandó mágneses ötletelés is ebbe az irányba mutat, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy a rendszert egy időben állandó paraméterek közötti működéshez rögzítsük. Miközben a plazma természetéből fakadóan dinamikus, esetenként instabil képet mutat.
Ebből a szempontból talán olyan rendszerekben kellene gondolkodni, amelyek időben változók, de a kaotikus változásokat pl, a bennük keltett hullámokkal, rezgésekkel kontrollálhatjuk. Amivel helyileg és vezérelten tudjuk a megfelelő körülményeket, sűrűséget, hőmérsékletet kialakítani a fúzióhoz. A plazma átlagban lehetne nagyon híg és csak nagyon kis mértékben helyileg érné el a fúzióhoz szükséges körülményeket. Ez azért is jó lenne, mert ha a rezgést keltő külső jel megszűnik/elhangolódik, akkor a fúzíó önmagától leáll, de a plazma még mindig a rendszerben tartható. A rezgések, áramlások önmagukat szabályozó formákat is felvehetnek, amikor a plazma saját összegzett mágneses fluxusa kedvező. Ami által lehet, hogy sokkal kisebb méretű mágnesekre lenne szükség a plazma benntartásához is. A dinamikus mágneses tér pedig egy sima tekerccsel megoldja az energia kicsatolás problematikáját.
Kb. olyan szerkezetekre gondolok, mint a 60-as évekbeli Fusor, csak az elektrosztatikus elven működött. Egy mágneses térbe helyezve talán egy rezgő, spirális mozgást végző plazmát kaphatnánk. Csak ötletelek. -
end3 #5 A több millió fokos hőmérséklet hűtése a mai technológiákkal tartósan megoldhatatlan. (Az állandó mágnes is elveszíti ezt a tulajdonságát a pokoli hőség hatására.) Esetleg másodpercekre, percekre jó lehet. - Ez a fő oka a tökölésnek. - Az ember valódi lehetősége a fúziós energiatermelésre tőlünk biztonságos távolságra esetleg a Jupiter, Szaturnusz "beindítása" lenne. Ott hűt a világűr hidege. De ahhoz meg még nevetségesen kicsik vagyunk, persze nem lehetetlen, hogy pár millió év alatt felnövünk a feladathoz. (Vagy a másik, közelebbi lehetőség a gömbvillámok "technikájának" feltárása. Miért is nem megy a nagyeszűinknek, amikor azok már az emberiséggel a kezdetek óta "együtt élnek"?) -
#4
Heti hír, ahol gombabácsi nyavalyoghat. -
#3
egyszer bejön.. -
gombabácsi #2 -heti akku szenzáció
-heti grafén szenzáció
+heti fúziós szenzáció
:) -
T_I #1 Az 50-es évek óta ígérik, hogy 20-25 éven belül megvalósul. Azután megint megígérik, majd újra és újra