Balázs Richárd

Az összeomlást hordozhatja magában a sötét energia

Egy kvantummező felelhet a világegyetem egyre gyorsuló tágulásáért, ami idővel elindíthatja a véget jelentő katasztrofális összeomlást is.

Csillagászok 1998-ban fedezték fel az univerzum elmúlt évmilliárdok során végbement egyre nagyobb ütemű felfúvódását. A jelenleg is zajló folyamatért felelős rejtélyes entitást "sötét energiának" nevezték el, pontos mibenlétét azóta sem sikerült meghatározni. A legegyszerűbb magyarázat szerint részecskék születnek és szűnnek meg, megtöltve minden talpalatnyi teret az univerzum növekedéséhez szükséges energiával. Ez a kvantum-kotyvalék, amit vákuum energiának neveznek, nem csodaszer, kettős hatása lehet.

Einstein általános relativitás elmélete szerint az energia, akárcsak az anyag, meggörbíti a teret. A számítások tanúsága szerint ez a vákuumenergia annyira erős, hogy önmagába görbítené vissza az univerzumot, olyannyira, hogy az csupán egy Föld-Hold távolságot ívelne át – az univerzum azonban ennél egyértelműen nagyobb.

Az ellentmondás kiküszöbölése érdekében Nemanja Kaloper, a Davis-i Kalifornia Egyetem kutatója, valamint Antonio Padilla, a brit Notthingham Egyetemen megpróbálták kiiktatni a kvantum instabilitások okozta görbületet az általános relativitás egyenleteinek lehető legnagyobb méreten, a teljes tér-időn történő módosításával.

Tavaly sikerült szinte a teljes vákuum-energiát kiiktatniuk úgy, hogy a fennmaradó töredék elegendő legyen az észlelt gyorsulás magyarázatához, módszerűkhöz azonban a tér-időnek végtelennek kell lennie, ami maga után vonja azt a feltevést, hogy a kozmikus tágulásnak egyszer meg kell állnia és visszájára kell fordulnia, így az idő véget ér az univerzum összeomlásával. "A világegyetem visszatér oda, ahonnan kirobbant" - mondta Kaloper.

A kutatók most az összeomlás egy lehetséges kiváltó okával, egy kvantummezővel álltak elő, ami áthatja a világegyetemet. A mező energiája lassan csökken, végül negatívvá válva elindítja a kozmosz összehúzódását. Az összehúzódás megindulása előtt azonban a mező a kezdeti tágulás gyorsulását eredményezi, ahogy az jelenleg is zajlik. "Ebből következik, hogy a sötét energia a végzet előhírnöke" - tette hozzá Padilla.

"Érdekes megközelítés, de még mindig nem teljes. Milyen mögöttes elmélet mondja ki, hogy így kellene leírni az egyenleteket?" - adott hangot kétségeinek Asimina Arvanitaki, a kanadai Perimeter Intézet szakértője.

A kutatók jelenleg feltevésük általánosításán dolgoznak, ami segíthet választ találni a fentihez hasonló aggályokra, reagált Kaloper. Emellett azt is megpróbálják kiszámítani, mikor kezdődhet meg az összehúzódás, bár véleményük szerint ettől a ponttól még több tízmilliárd évre lehetünk. "Elég biztonságban vagyunk" - mondta Arvanitaki. "Emiatt nem lesznek álmatlan éjszakáim"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Astrojan #226
    Nem zavar a tér, nagyon jó kis fogalom. Szeretjük a teret és használjuk ezt a fogalmat nap mint nap, tájékozódásra, randevú megbeszéléséhez és a világunk leírására.

    Az zavar, hogy egyesek azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy ez a fogalom az Ősrobbanással keletkezett. Aztán meg felfújódott anélkül, hogy az anyagrészecskék egymástól távolodtak volna. Úgy távolodtak, hogy nem távolodtak.

    Az zavar, hogy egyesek (sokasok) fizikailag létezőként tekintenek egy általunk definiált (létrehozott, kitalált) fogalomra.

    És igazad van, kb ennyi volt ebben a vitában, nem vagyunk egyformák.
  • senki687 #225
    Vicc lett volna, de úgy látom, itt mindenbe belekötöttök. :)

    De ha már itt tartunk, odáig megvan neked ugye, hogy ha nincs olyan, aki szerint létezne a Világ. akkor nincs olyan, aki cáfolni tudná az állításom, azaz mindenki egyetért velem. Mivel az állítás indirekt volt és látjuk hogy nem értetek velem egyet, így ellentmondásra jutottunk, azaz az állításom helyes. :)
  • Ragnaar #224
    Mostmár ugyanazt mondogatjuk egy ideje, hogy de nem, hogy de de. Ha zavar a téridő, akkor a tér is zavar ? A tér arra való elvileg, hogy bizonyos eljárásokkal pontokat határozzunk meg 'benne', a sík kiterjesztése + 1 dimenzióval. Bizonyos esetekben az idő egyfajta 4. dimenzió a téridőben a térben meghatározható 3 dimenzió mellett. Mindegy amúgy meg.
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.04.13. 14:21:58
  • mizar1 #223
    A harmadik mondat hibás.

    Helyesen: A tudat számára nem létezik akkor a Világ.
  • Irasidus #222
    Ha a tudat hozza létre, akkor ugye nem esethetek bele egy gödörbe, ha nem akarom. Viszont ha még is beleesek, akkor a tudatomtól függetlenül történnek az események, ergo nem a tudat hozza létre a világot. Ráadásul mindenki ugyanazt a világot látja, márpedig én el-tudok képzelni más világot is, mégsem működik tudattal (sem tudat alatt)... Tehát a világ független a tudatomtól.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.04.13. 14:06:01
  • Tetsuo #221
    Ennek egy kifinomultabb szemlélete a szolipszizmus, ami a létmagyarázatok közül a legvalószínűbb. ;-)
    Erre varjál gombot!
  • senki687 #220
    Minden, ami létezik, azt a tudat hozza létre. Be is bizonyítom. Indirekt tegyük fel, hogy tudat nem létezik. Ha nincs tudat, akkor nincs olyan lény, aki igazolni tudná, hogy van valami. Tehát tudat nélkül nem létezik a világ sem.
  • mizar1 #219
    Astrojan!

    Nyilván minden ami bonyolultabb, az atomhalmaz, majd molekulahalmaz.
    Maguk a rendszerek viselkednek másként, amelyre az élettelen természet is megfelelően reagál, nem csak az élő!
    A szilícium leköti az oxigént és szilikátok lesznek, a nátrium meg is gyullad, a higany megolvad és folyik már -38 fokon, stb.
    Mi megfigyeljük ezeket. ahol látjuk, hogy mindig ugyanúgy történik, azt törvények nevezzük, stb. Senki nem állítja, hogy az anyagi rendszerek azért teszik ezeket, mert mi kitaláltuk. Enyire nem óvodás senki. Talán a bigott vallásosak gondolják, hogy valamiféle tudat mozgatja az anyagot.

    A tudomány a természet anyagi rendszerei tulajdonságainak megfigyelése és leírása.
    Ha csak annyit mondanánk, hogy molekulahalmaz és kész, azzal nem jutnánk közelebb a megismeréshez.
    Megfigyelni, rendszerezn kell, majd következtetéseket levonni. Ez a tudomány lényege.
    Te sem intézed el azzal az ebédedet, hogy mindössze egy molekulahalmaz, hanem nagyon is látod, hogy különbség van szalonna és földieper között.
    Biztos lehetsz benne, hogy a különbséget nem csak az emberek, az állatok is érzékelik.


    Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.04.13. 12:25:58
  • Astrojan #218
    Jó, szerintem nagyon világosan állítom a következőket: a bonyolultsági fok ember által alkotott kategória.

    A természetben nincsenek tulajdonságok, csak a mozgó anyag. Atomok, részecskék sorakoznak egymás mellett állandó mozgásban.

    Az anyag az ami létező, nem jelennek meg tulajdonságok, ezek az általunk definiált tulajdonságok és törvények hidegen hagyják az anyagot, nem a mi törvényeink és egyenleteink alapján működik a természet hanem a részecskék statisztikus mozgása által vezérelve.

    Mi ezeket a helyzeteket tulajdonságokként éljük meg.

    A természetnek nem bonyolultabb egy enzim mint mondjuk a levegő. Mindkettőben atomi szintű hatások döntenek és mindkettőt a graviton energiarészecske működteti.

    Tehát nem más tulajdonságai VANNAK, hanem más tulajdonságokkal ruházzuk fel. A vita szempontjából ennek van jelentősége.
  • mizar1 #217
    Valami bibi van a gondolkodásodban.
    Nyilván molekulahalmaz, na de nem mindegy, a bonyolultsági fok!
    Bizonyos bonyolultsági szinteken új tulajdonságok valóban megjelennek, nem csak mi ruházzuk fel ezzel.
    Más tulajdonságai vannak egy hidrogén atomnak, amelyben egy proton van a hozzá tartozó elektron hullámrendszerrel és más az urániumnak, amelyben 92.
    Az oroszlán pedig még harapni is tud.

    Szóval itt szerintem eltévedtél.