240
  • Astrojan
    #200
    2019-volt-európa-eddigi-legmelegebb-éve

    megkétszereződött-a-súlyos-időjárási-katasztrófák-száma-az-egyesült-államokban
    Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.09. 15:41:16
  • mizar1
    #199
    Jé, 2016-tól az átlaghőmérséklet is csökken. Nahát?! Átlag hőmérséklet
  • mizar1
    #198
    2019.-ig: solar 2
  • mizar1
    #197
    Itt van 2016-ig: solar
  • Astrojan
    #196
    #134 -ben világosan leírtam, hogy a te ábráid kb 2000-ig vannak jelölve, de a felmelegedés éppen az utóbbi 20 évben szaladt meg ami pont nincs az ábráidon.
  • mizar1
    #195
    "Pont a NASA grafikonja manipulált, kac."

    Azt nem tudom, a NASA mit miért csinál, én a műholdas méréseket tettem be, és ott, ahol az általad hivatkozott grafikon lefelé konyul, a műholdasaknál az adatok magas értéken vannak. (A 118-as hozzászólásban megtalálod).


    Utoljára szerkesztette: mizar1, 2020.01.09. 12:24:58
  • mizar1
    #194
    "De nem a levegő melegíti fel a felszínt vagy a vizet, hanem a napsugárzás. A levegő csak nem engedi azonnal kihűlni."

    -Nyilván. De az óceán nem azért melegedett egy fokkal, mert a levegő fölötte nem engedi kihűlni. Többlet hőt kapott, négyzetméterenként és évente 2 wattal, ezért melegebb. Az óceánoknak és a légkörnek is van hőtehetetlensége, az óceáné nyilván nagyobb. A lényeg, hogy az óceán hőmérséklete a 100 évvel korábbihoz képest nem azért lett egy fokkal melegebb, mert a légkör széndioxid tartalma nagyobb, és emiatt több hőt tart meg, hanem azért, mert több besugárzás éri.
    A napállandó már csökkenésben van, ezért várható, hogy a következő években az átlaghőmérséklet is csökkenni fog.
    Utoljára szerkesztette: mizar1, 2020.01.09. 12:16:18
  • Astrojan
    #193
    Azért mert a földfelszín egy egyensúlyi rendszer. Az óceán párolog, a szél fúj, az eső esik.

    Lehet a te fejedben ez nem egyszerűbb, de a világ nem túl egyszerű, bonyolultnak látszik. Az egyszerűsítéseket nem könnyű megtalálni. Emiatt van, hogy a túl sok adat, amely ráadásul szubjektív vonásokat is tartalmazhat könnyen összezavarhatja az embert.

    De nem a levegő melegíti fel a felszínt vagy a vizet, hanem a napsugárzás. A levegő csak nem engedi azonnal kihűlni.

    A Holdon nincs levegő, ott este azonnal lezuhan a hőmérséklet.
  • mizar1
    #192
    Fogadjuk el, hogy a légkörnél ez van. De miért lenne melegebb ettől az óceán, éppen az is egy fokkal?
    Kizárt, hogy ha a burkoló levegő egy fokkal melegebb, akkor az óceán ettől melegebb legyen éppen egy fokkal.
    Sokkal egyszerűbb, hogy a Nap egy plusz fokkal melegíti az óceánt és a légkört, mert több hőt közöl vele.
  • Astrojan
    #191
    Helyes, a kérdésfelvetés már egy lépés, meg fogod érteni.

    Az óceán és a földfelszín azért lett melegebb mert a bekapott hőmennyiség nem képes távozni.

    Röviden.

    Amikor a kertészek üvegházat készítenek akkor ott bent a kis növénykéknek nem azért lesz melegük, mert a nap erősebben süt a szokásosnál, hanem azért mert a betáplált hőmennyiséget lassabban sugározza ki. A távozást fékezi az üvegház.

    Pont a NASA grafikonja manipulált, kac.
    Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.09. 11:30:54
  • mizar1
    #190
    A múltkor már szó volt arról, hogy ez egy manipulált grafikon lehet, mert más grafikonok nem ezt mutatják.
    A 118-as hozzászólásban vannak a valós, műholdas mérések.
  • mizar1
    #189
    Az óceán átadja a többlet hő egy részét a légkörnek, a többit megtartja magának.
    De nem az egy fokkal melegebb légkör teszi, hogy az óceán is egy fokkal melegebb maradjon. Az óceán mégis melegebb egy fokkal, mint 150-éve volt. A többlet besugárzás miatt lett egy fokkal melegebb, nem pedig azért, mert a légkör egy fokkal melegebb és az melegíti. Szóval nem a légkör szabályozza az óceán hőmérsékletét, hanem fordítva.
    Másképp: Tételezzük föl, hogy a légkör tényleg a megnövekedett széndioxid miatt lett melegebb egy fokkal, és nem azért, mert növekedett a Nap besugárzása. Mitől lett melegebb az óceán egy fokkal?
    Utoljára szerkesztette: mizar1, 2020.01.09. 11:23:37
  • Astrojan
    #188
    De mit értesz az alatt, hogy tehát a napsugárzás erősebb?

    Ha a Nap több energiát bocsát ki és így több sugárzás éri a Földfelszínt akkor nő a felszín hőkibocsátása is és így egy picivel, de csak nagyon picivel emelkedik a földfelszíni egyensúlyi hőmérséklet. Mert a bekapott napsugárzás energiát a földfelszín szabadon ki is lélegezheti a világúrba.

    A baj akkor kezdődik ha nem lélegezheti ki szabadon, mert a CO2 és társai ebben akadályozzák.

    Ebben az esetben egy jóval nagyobb hőmérsékleten áll be az egyensúly. Az egyensúly azt jelenti, hogy ugyanannyi hőnek kell távoznia mint amennyi a földfelszínre kerül. Ha kevesebb távozik akkor melegszik, ha több akkor hűl a felszín. Remélem ezt nem kéred adatokkal.

    Tehát pontosan az emberiség által kilehelt széndioxid az oka a globális felmelegedésnek amibe esetleg csak besegíthet a Nap változó intenzitású sugárzása. Ami defiant #182 grafikonján például kifejezetten jól látszik.
  • mizar1
    #187
    "Mindenképpen a Nap melegíti az óceánokat." - Nagyszerű. Tehát nem a levegőtől veszi át. Az óceánok vize viszont emelkedett, közel egy fokot.
    Tehát a napsugárzás erősebb. És valóban, két wattal nőtt a napállandó. Ez a két watt többlet több, mint három millió terawattóra többlet hő évente, ami több mint hússzorosa az emberiség teljes energiafelhasználásának. És az óceán felső két métere tárol annyi hőenergiát, mit a teljes légkör. Tehát nagyobb valószínűséggel ez az oka a globális melegedésnek, és nem az ember által kibocsájtott széndioxid.
  • Astrojan
    #186
    Mindenképpen a Nap melegíti az óceánokat. Meg a szárazföldet. Meg a levegőt. Az egész földfelszínt a Nap melegíti.

    Ami kivétel az a felszínre törő láva, de ez ha a szupervulkánoktól eltekintünk, akkor elenyésző. Mert a föld magját a gravitációs sugárzás melegíti.

    A CO2, metán, N oxidok csupán nem engedik eltávozni a Napról kapott energiát. Ezek koncentrációnövekedése azért baj, mert nem képeznek felhőt, nem hullanak ki a légkörből mint a vízpára. Eloszlanak az atmoszférában egyenletesen.

    A vízgőz szerepe kettős, mert a vízgőz nem engedi beesni a napfény energiáját. Egy felhős nyári napon hűvös van, míg felhőtlen időben megsülsz.
  • mizar1
    #185
    Hasonlóan látom.
  • mizar1
    #184
    És mi melegíti az óceánokat, a fölötte lévő meleg levegő? Tehát egy fokkal melegebb a légkör, és az óceánok átvették tőle?
  • Astrojan
    #183
    Nem szedek. Pontosan ezért állítom, hogy túl nagy az embertömeg a Föld bolygón, mert nincs más alternatíva az energiatermeléshez csak a fosszilisek elégetése. A többi hazugság, elenyésző, smafu.

    Kb olyan mint az elektromos autókra való átállás. Amíg csak néhány van belőlük addig varázslatos tiszta megoldásnak tűnik. De cseréld csak le az összes járgányt, teherautót esetleg repülőt, gépet elektromosra, akkor ráeszmélsz, hogy az eddig fosszilisből termelt energiát valami másból, megújulóból kell előállítanod. Ezt Tamás elég jól kivesézte #180-ban.

    Az energiagondokat technológiai ugrás oldaná meg, de erre nem látszik esély. Energia végtelen mennyiségben áll rendelkezésre, csak nem nekünk, póri buta emberizingnek. A gravitációs sugárzás (= graviton elemi energiakvantum páros) energiája kicsatolható, amely a természet alkotó alapja, közege, mozgató ereje, soha nem gyengülő, örökmozgó és végtelen utánpótlású.

    A kőolaj elfogy. Teljesen mindegy hogy 10, 50 vagy 100 év múlva. Elfogy ha elégetjük és soha nem termelődik újra (itt a soha millió éveket jelent).
  • defiant9
    #182
    "Egyébként a hőmérséklet növekedését nem a CO2, hanem a Nap okozza (és más érdekességek)"
    Ez amit nem tudsz bizonyítani, és így amit erre a felélezésre építesz az mind légvár. Tudományos tény hogy a CO2 üvegházhatású gáz és melegíti a légkört, lentebb Nexus6 beidézte hogy milyen mértékben járul hozzá. Így ezen állításod szimpla klímatagadás. CO2/üvegházhatású gázok nélkül a légkör hidegebb lenne, de rengeteg egyéb faktor is része a képletnek, így pontos modellje senkinek nincs a változás hatásairól. Természetesen a naptevékenység is egy faktor, csakhogy látszólag ettől függetlenül emelkedik a hőmérséklet (érdekes módon éppen erre nem tettél be grafikont pedig hát ez igazolná az elméletedet) Itt van egy:
  • defiant9
    #181
    "a gazdaság és az emberek gazdagságának redukálásával, gyak az egyenlőtlen elosztás miatt, a szegénység mai szinten történő befagyasztásával az utódaink mit nyernek és veszítenek?"
    Demagógia. Éppen az olcsó energia korában nyílt ki az olló a legszegényebb rétegek és a leggazdagabbak közt, de ebből butaság lenne azt levonni hogy ez a szén égetése miatt van, de az még nagyobb butaság hogyha nem égetünk akkor majd visszazáródik.
    A kérdés feléd az hogy konkrétan mit tennél vagy nem tennél a jelen helyzetben. Még konkrétabb szintre lebontva pl. építenél-e szénerőműveket pl. Lengyelországban, vagy mélyebben a zsebedbe nyúlnál és drágább, de kevesebb(akár 0) CO2 kibocsájtású megoldást választanál.
  • k1tamas
    #180
    "Nyersanyagok a réz, cink, arany, platina, szén, ritkafémek. Minden hozzáférhető helyet már lebányásztunk és szétszórtuk, szétlövöldöztük vagy elégettük."
    A nyersanyagok többsége köszöni, jól van. Ha meglesz a szükséges technológia ahhoz, hogy például a számítógépekbe pakolt ritkaföldfémeket kiszedjük onnan, akkor ki fogjuk szedni, újra fel fogjuk használni azt. Anyag nem vész el, csak átalakul. Ami meg a szenet és a szénhidrogéneket illet, iszonyatos készleteink vannak. Ha majd kevesebb lesz, akkor kevesebbet fogunk termelni belőle. De addigra simán ki fogunk találni más energiahordozókat helyettük.

    Egyébként érdekesség:
    Ha meg akarsz termelni adott mennyiségű energiát (pl. áramot), akkor több választásod is van.
    Szénhidrogének, atomenergia, vízenergia, és a 'megújulók'.
    Nézzük ezeket sorban:

    1. Vízenergia
    A legtisztább és legjobb, legbiztonságosabb. De ez csak megfelelő adottságú helyeken lehetséges, és ami elérhető volt belőle, annak nagy részét már kiaknáztuk.

    2. Atomenergia
    Nagyon jó hatásfokú, olcsó áramot állít elő, a hiedelmekkel ellentétben tiszta is. Két baj van vele. Egyik, hogy ha baj van, ami ritka, akkor valóban nagy baj van. A másik meg, hogy csak alaperőműként használható, tehát nem képes a napi áramigény-ingadozásokat követni.

    3. Szénhidrogének
    Kicsit drágább áramot állít elő, mint az atom- vagy vízerőmű, meg kicsit szennyezőbb is. Bár az új technológiákkal a kibocsátásuk majdhogynem csak CO2, ami valójában nem káros, sőt, talán még hasznos is. (lásd korábbi hozzászólásomat.) Külön előnye, hogy tökéletesen tudja követni a lakossági igények napi változásait.

    4. Bioüzemagyag
    Erről már a kitalálói is úgy vélekednek, hogy óriási baromság volt.

    5. Szél- és naperőmű (napelemek)
    - Egyik gond vele, hogy csak igen drágán képes áramot termelni. Az, hogy ma olcsónak tűnik, az azért van, mert van rajta állami támogatás. De az állami támogatás is azt jelenti, hogy valójában kifizeted te a drágább áramot (adóként), csak vagy akkora ökör, hogy azt hidd, nem ez a drága. Pedig drága, nem is kicsit. Ha ezzel akarnánk áramot előállítani, akkor a mai villamos áram árát nyugodtan fel lehetne emelni a mai 4-5X-ösére. Ami nem csak azt jelentené, hogy mindenki anyázna, hanem azt is, hogy minden másnak az ára is megugrana, drasztikusan a többszörösére. Az ipari termelés visszaesne, a jólét visszaesne, lenne egy szép nagy válság, majd visszamennénk nagyjából a középkorba, mert annyit képes előállítani.
    - Másik gond vele, hogy valójában környezetszennyezőbb, mint a szénhidrogének.
    Igaz, hogy közvetlenül nem bocsát ki káros anyagot, viszont ugyanazon energiamennyiség előállítása mégis több károsanyag-kibocsátással jár. Gondoljunk csak a napelemek és szélmotorok esetében használt ritkaföldfém-kitermelésekre.
    - Harmadik gond vele, hogy óriási területet igényel.
    Egy 150 megawatt áram kitermelésére képes hőerőmű (legyen mondjuk gázerőmű, de igazából mindegy), megvalósul 3-6 hektárnyi területen. Ezzel szemben egy ugyancsak 150MW-os napelempark 200-300 hektár területet is elfoglal. A szélmotor kicsit jobb, de nem sokkal.
    - Negyedik gond, hogy nem tudja követni a lakossági- és ipari igények változását. (És amíg a mainál legalább 100X nagyobb kapacitású akkumulátorok nem lesznek, nem is fogja.)
    - Ötödik gond, hogy a napelem és a szélmotor csak akkor működik, amikor van nap meg szél. A hőerőmű meg mindig. Ez nem csak azt jelenti, hogy a hőerőművek az év teljes egészében képesek 100%-os hatásfokkal működni, és ezáltal a megtermelt áramhoz szükséges használt terület is sokkal kisebb nála. Hanem azt is, hogy ha teszem azt pár napig, vagy akár 1-2 hétig nincs napsütés, akkor sem maradunk áram nélkül. (Az áram gazdaságos szállítása jelenleg nem megoldott, tehát nem működik az, hogy majd a sivatagban megtermeljük utána idehozzuk.)
    És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mi van, ha mondjuk lesz egy vulkánkitörés és elsötétíti pár hónapra az eget. Olyankor mi lesz? Áram nélkül marad a világunk, mert a sötétzöldek megint nagyot alkottak az okos agyukkal.

    Összevetve a hőerőműveket a 'megújulókkal, az alábbiakat látjuk:
    - A hőerőmű sokkal olcsóbb áramot jelent.
    - Kiszámítható áramot jelent.
    - Mindig tud áramot termelni, független a környezettől.
    - Tudja követni a lakossági és ipari igények állandó változásait.
    - Sokkal kisebb területen megtermelhető ugyanaz az áram.

    Nem logikusabb, hogy építünk hőerőművet 3-6 hektárra, és a maradék több száz hektárt meg erdősítjük?
    Minthogy napelemeket pakoljunk a földre és ezzel kipusztítjuk alóla a vegetációt?
    Utoljára szerkesztette: k1tamas, 2020.01.08. 21:13:30
  • k1tamas
    #179
    1.
    "a szénhidrogének elégetése kapitális bűn az emberiség ellen"

    Pedig a növényeknek óriási szüksége van CO2-ra. A jelenlegi CO2 szint a korábbi szintek töredéke. A mai növényeknek a mostani CO2 szint háromszorosa lenne ideális:
    https://www.youtube.com/watch?v=jODIYw_5A40
    Egyébként a hőmérséklet növekedését nem a CO2, hanem a Nap okozza (és más érdekességek):
    http://www.oism.org/pproject/s33p36.htm
    https://www.youtube.com/watch?v=TCy_UOjEir0
    És a CO2 növekedés nem kiváltója, hanem következménye a felmelegedésnek (a magasabb hőmérséklet miatt a tengerek hőmérséklete növekszik, így kevesebb CO2-t köt meg). Erre mi emberek csak ráteszünk pár lapáttal. Még a nagy klímarettegő Al Gore grafikonján is látszik, hogy nem a CO2 emelkedés volt előbb, hanem pont a hőmérséklet-emelkedés volt először, és a CO2 emelkedés csak követte azt:
    https://iowaclimate.org/2017/01/04/al-gores-ice-core-co2-temperature-chart/
    Korábbi CO2 szintek (egyik csak text fájl, de az adatok benne vannak):
    ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/climate_forcing/trace_gases/phanerozoic_co2.txt
    https://qph.fs.quoracdn.net/main-qimg-8950d23b99ca9e9c63939b18037a230c.webp
    Látható, hogy korábban sokkal magasabb értékek voltak. És miközben a CO2 szint a mainak a 10-15-szöröse volt, aközben komoly jégkorszakokat is megélt a Föld.


    2.
    "Megújuló? Nem"

    De, éppen az ember teszi megújulóvá.
    A föld alatt lévő szénhidrogén-készletek korábban a légkörben voltak CO2 formájában. Ezt a CO2-t fogyasztották el a növények (fotoszintézis, amivel szénhidráttá alakították a CO2-t, valamint a növényeket meg az állatok ették meg), majd elpusztultak és bekerültek a föld alá. Ott pedig a bennük lévő szénhidrátok szénhidrogénné (meg szénné) alakultak évmilliók alatt. Magyarán egyrészt a légkörben korábban sokkal több CO2 volt, mint ma (még pár millió éves távlatban is a mai tízszerese, korábban még több - a Föld korai légkörében pedig nem, vagy csak alig volt oxigén, helyette CO2 volt). Másrészt ha ez a CO2 szint elér egy kritikusan alacsony szintet, akkor megáll a fotoszintézis és kihal a földi élet (ami ugye szén-alapú, és ezt a szenet a CO2-ból nyeri). És mivel a föld alatt lévő szénmennyiség magától nem jön fel a felszínre, ezért ha nincs az ember, amelyik kijuttassa onnan, akkor valóban kipusztulunk. Legalábbis az élet mai formája. Szerencsére jött az ember és kiszedi a szénhidrogéneket a föld alól és újra CO2-t csinál belőle. Az ember által kitermelt fosszilis tüzelőanyagok elégetése jelenti a körforgás másik oldalát. Mi tesszük körforgássá azt, ami az emberi tevékenység nélkül a földi szén-alapú élet pusztulását jelentené.
    Ezt megújulásnak is nevezheted, ha gondolod.
    És akkor már ne is beszéljünk arról, hogy a mészkőhegységek hogyan alakultak ki. (Segítek: A korábbi légkörben - és emiatt a tengervízben lévő - magas CO2-ból jöttek létre. Mert ugye a mészkő az kálciumKARBONÁT, ami CO2-ból jön létre.) És így látszik az, hogy korábban sokkal de sokkal magasabb CO2 szint volt a Földön. Mégsem voltak sivatagok meg világégés, sőt. Éppen a megafaunák idejét éltük. Mert ezek a korábbi megafaunák sem létezhettek volna, ha nincs magas CO2 szint, hiszen a növények mennyisége alapvetően befolyásolja a biomassza mennyiségét, mivel ők jelentik a tápláléklánc alját. CO2 nélkül viszont nincs növényzet, ugyanis annak a CO2 olyan, mint nekünk az oxigén. Tehát nagyon is jó, ha van elég CO2. A mai éppen hogy nagyon alacsony.
    A másik, ami kell a növényeknek, az a csapadék.
    A csapadék pedig nem a melegebb, hanem éppen a hidegebb időszakokban kevesebb. A globális felmelegedés éppen nem elsivatagosodást, hanem csapadékosabb időszakot okoz. A leginkább sivatagos időszak pont a jégkorszakok idején volt, míg a mainál 3-4 fokkal melegebb időszakban alig voltak sivatagok. Tehát a felmelegedés éppen hogy csökkenteni fogja a szárazságot. (Logikus is. Ha melegebb van, több víz párolog az óceánokból, ami - miután feljut a magasabb légrétegekbe - több csapadékot fog jelenteni.)
    Lám:
    http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/kornyezetetikaV2/3.jpg
    Ma azért nincs olyan nagy biomassza, mert hidegebb van (kevesebb csapadék), és mert sokkal alacsonyabb a CO2 szint.
    Szerencsére ez éppen megváltozni látszik.
    És bár a hőmérséklet ugyan emelkedik (valószínűleg éppen jó is ez, lásd fentebb), de még mindig alatta van annak, mint ami alig 1-2000 éve volt. Pl. a 900-as évektől az 1300-as évek elejéig, tehát a kis jégkorszakig Grönlandon viking telepek voltak, állatokat tenyésztettek, fát vágtak, stb., mert a tengerparti részei olyan éghajlatúak voltak, mint ma Skandinávia. Avagy Pannóniában, azaz a mi kis hazánk területén a 300-as években a rómaiak nem használtak a házakban kandallókat, kályhákat - értelemszerűen azért, mert a telek sokkal enyhébbek voltak, mint manapság, nem voltak jellemzőek a téli fagyok. De Angliát is említhetjük, ahol az 1200-as évekig még az északi területeken is szőlőt termesztettek, mivel elég meleg volt hozzá az idő és magas volt a napsütéses órák száma - mindez ott, ahol mostanság a heti 4-5 nap eső a jellemző. 8000 évvel ezelőtt meg még ennél is melegebb volt (ezért volt szavanna a mai sivatag helyén a Szaharában, és ezért nem volt annyi sivatag a Föld többi részén sem). Mégsem olvadtak el Grönland gleccserei (várhatóan most sem fognak), nem pusztultak ki a jegesmedvék, és mindenki köszönte szépen a meleget. Mert a meleg időszakok hozták el a több csapadékot és a magasabb CO2-t, ezáltal a dúsabb vegetációt és a bőséget.
    Ráadásul azt sem tudjuk hogy emelkedni fog-e tovább a hőmérséklet, vagy éppen megáll, esetleg akár csökkenni fog.


    3.
    "A hurikánokról esetleg, a számukról vagy a pusztításról?"

    Egyáltalán nincs több hurrikán, mint régen:
    https://www.ncdc.noaa.gov/monitoring-content/sotc/tropical-cyclones/2011/annual/NAT_ace_2011.png
    https://pointofview.net/wp-content/uploads/2018/10/graph-hurricanes-by-dacade.jpg
    https://www.dailysignal.com/wp-content/uploads/DS-hurricanes-north-atlantic.jpg
    https://acomstaff.acom.ucar.edu/drews/hurricane/NorthAtlanticIntensityRatioStorm.png

    És nem is durvábbak, mint régen:
    https://player.hu/eletmod/legpusztitobb-hurrikanok/
    https://wattsupwiththat.files.wordpress.com/2008/02/hurricane_frequency.png

    Továbbá a tornádóból sincs több, sőt, kicsit kevesebb is van, mint régen:
    https://www.ustornadoes.com/wp-content/uploads/2012/04/violent_tornadoes_by_year.gif
    https://www.ustornadoes.com/wp-content/uploads/2012/04/violent_tornado_days_by_year.gif
    https://www.gannett-cdn.com/presto/2018/12/28/USAT/25bf0f9d-ad8e-4840-b97b-c921249c6f6f-122818-violent-tornadoes_Online.png


    4.
    "Az erdőtüzekről, például Szibéria vagy éppen Ausztrália?"

    Régebben is voltak ilyen nagy erdőtüzek. Még nagyobbak is. Az 1919-es volt eddig a legnagyobb az USA-ban. Csak nem mindig tudtak a világ lakosai róla, mert nem volt még internet meg műhold. Íme az USA nagyobb erdőtüzeinek listája:
    https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_wildfires
    Avagy az Ausztrál bozóttüzek. A legnagyobb a 70-es évek közepén volt, a mai kismiska ahhoz képest. Most eddig 6 millió hektár égett le Ausztráliában, míg 1974-75-ben ennek több, mint tízszerese:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Bushfires_in_Australia
    https://knowledge.aidr.org.au/resources/bushfire-new-south-wales-1974/
    Egyébként pedig az erdő- és bozóttüzek kifejezetten hasznosak. Ezek nélkül a természet nem tudna megújulni. Mindig is voltak erdőtüzek, az ember megjelenése előtt is, még sokkal nagyobbak is, mint manapság. Szükséges is volt ahhoz, hogy a növényzet néha megújuljon, ezáltal megerősödjön.
    https://magyarnarancs.hu/tudomany/tuzveszek_a_termeszetben_-_ropog_a_nad-72114


    Nem az erdőtüzek meg a hurrikánok sokasodtak, erősödtek.
    Hanem a hiszti.
    https://www.youtube.com/watch?v=o3FAE4e7Pok
  • mizar1
    #178
    De honnan szedsz évente 120 ezer terawattórányi energiát másból?
    A hetvenes években 2000-re tették, hogy elfogy a kőolaj.
    Ma azt mondják, óriásiak az ismert készletek, és nem látják, hol a vége.


    Utoljára szerkesztette: mizar1, 2020.01.08. 19:15:44
  • Astrojan
    #177
    Jó a grafikonod. Abból kitűnik, hogy az energiafelhasználás kb 90%-a földgáz, olaj, szén. Nem megújulók. Ami szükségszerűen elfogy. Adatokkal: 100 % elfogy.

    Az lesz. Az emberiség saját maga legnagyobb ellensége.

    NEXUS: Egyensúly. Érted ezt a szót? Fenntarthatóság.

    Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.08. 18:37:12
  • NEXUS6
    #176
    Jééézusom! Ha tisztán faégetéssel jutnánk az energia 100%-ához, akkor abból lenne csak szép kis környezetszennyezés, dúrvább mint a szén, jóember!
  • mizar1
    #175
    "Ha fával tüzelnénk akkor lehetne egyensúly. Talán úgy 1 milliárd embernek." - Igen, az megfelel az 1800-as évek végének. Azt a civilizációt évente 10 ezer Twh működtette.
    Ha levisszük ismét annyira, két héten belül meghal félmilliárd, fél éven belül pár milliárd ember.
    Igencsak emberiség ellenes lenne!

    Az emberiség energiafelhasználásának összetétele

  • NEXUS6
    #174
    :O
    Csak most mondod, hogy amigránsok kiitták Zalából a vízet! Úristen! Mindjárt csörgök anyámnak, hogy meneküljön!

    Bakter, eszkész!
    Öröm téged olvasni, kérlek taníts még bennünket!
  • BladeW
    #173
    Nem a zsidók akarnak idejönni? Én pár éve ezt hallottam. A vizünkre fáj a foguk. Mindenki ide akar jönni, dehát ez nem is csoda, hiszen itt van a Föld szívcsakrája.
  • Astrojan
    #172
    Igen hát a rátákkal nem is lenne baj. A baj azzal van, hogy a szaporulat, a nettó embertömeg nőtt az égbe. Mit gondolsz miért akar idejönni egész Afrika? Arábia? Mert kinőtték a sivatag lyukat. India érdekes világ, ők még nem jönnek. Még. Kína is messze van, nem könnyű jönni.

    A nyersanyagok nem a kőolaj. És az is elfogy. Nézd meg Zalát. Ott elfogyott. Minden kút kimerül egyszer és soha nem kezd újra olajat termelni.

    Nyersanyagok a réz, cink, arany, platina, szén, ritkafémek. Minden hozzáférhető helyet már lebányásztunk és szétszórtuk, szétlövöldöztük vagy elégettük.

    A nyersanyag olajból széndioxidot gyártunk. Soha nem lesz belőle olaj.

    Ami lehet belőle az növény, fa, erdő, állat. De teljes gázzal irtjuk a fajokat, a teljes élővilágot. Ha fával tüzelnénk akkor lehetne egyensúly. Talán úgy 1 milliárd embernek.
  • NEXUS6
    #171
    5-7 fok pár évtized alatt, na az tényleg katasztrofális hatást jelentene. És volt is hasonlóra példa az un. Younger-Dryas esemény során. Szinte egy év alatt hűlt le a jégminták szerint ennyivel, sőt többel a levegő hőmérséklete és maradt kb 1000 évig ilyen alacsony, majd ugyan ilyen hirtelenséggel emelkedett -47ről -35-ig. Még is globálisan ez "csak" 2-3 fokos változást jelentett. A melegedés láthatóan jobban érintette a sarkvidéki területeket, a hihetetlen gyors klimatikus változás oka meg az lehet, hogy nagyobb területek olvadhattak fel, kerültek 0 fok fölé és ezáltal felettük a levegőben megjelenhetett a vízpára, mint üvegházgáz, ami további melegedést generált. Ez is felveti azt, hogy a globális felmelegedésről ne általában gondolkodjunk, hanem nézzük annak helyi szinten megjelenő hatásait.
    Márpedig az egyenlítők felé haladva várhatóan a hőmérséklet emelkedés nagysága csökken, a levegőben levő több vízpára azonban több csapadékot is jelent, ami a sivatagok kiterjedésének csökkenéséhez, az élettér növekedéséhez vezethet. A sarki területeken intenzívebben emelkedő hőmérséklet a területek felolvadását, szintén az élettér növekedését hozhatják. Fontos, hogy ez alól a globális trendek alól lesznek helyi kivételek, pl a Földközi-tenger környén várhatóan szárazabbra fordul a klíma, ami az Európai embereket, bennünket is negatívan érinthet.
    A fentiek "csak" pár fokos globális hőmérséklet emelkedés esetén igazak.

    Olvasmányaim szerint az +5-7 fokos globális hőmérséklet emelkedésre viszonylag kevés az esély. Mondhatni ez egy Worst case scenario. Szerintem mérlegelni kell, hogy ennek mekkora az esélye, és hogy mit veszítünk mi, illetve az unokáink azzal, ha erre készülünk és valójában az intézkedésekkel, a gazdaság és az emberek gazdagságának redukálásával, gyak az egyenlőtlen elosztás miatt, a szegénység mai szinten történő befagyasztásával az utódaink mit nyernek és veszítenek?
  • mizar1
    #170
    Mindenhol csökken a szülerési ráta: Születési ráták

    "- vannak nyersanyagok, ez igaz. Még 10-20 esetleg 50 évig." - Egyelőre nem értik, miért nem fogy el a kőolaj.
    "- a fejlettek szűrik autóik kibocsátását, ez nettó hazugság." - Akkor te nem láttad, mi volt itt a hetvenes években.
    "Amit beletankolsz azt 100 %-ban ki is eregeted." - De már szinte csak széndioxidot.
  • Astrojan
    #169
    Közel valóban nem. Csak távol.

    - ma jobban él az átlag. Ami annyit tesz, hogy 20-30% él jobban, ők pocsékolnak. A többi meg csak pocsékolni akar.
    - a születési ráta a hetvenes évek eleje óta csökken. A fehérek között. Ami 10%. A többi azonban kilőtt az égbe. Afrika fele 20 éven aluli. Kína, India, Indonézia, Dél Amerika, ezek adják a szaporulatot, nem mi.
    - vannak nyersanyagok, ez igaz. Még 10-20 esetleg 50 évig. És?
    - a fejlettek szűrik autóik kibocsátását, ez nettó hazugság. Amit beletankolsz azt 100 %-ban ki is eregeted. Akarod adatokkal?
    - majd a fejlődők is ezt fogják tenni. Nem fogják. Mert az életükért fognak küzdeni, dolgozni amúgy sem szeretnek, 50 fokban nem lehet dolgozni.
    - atombombák nemigen fognak robbanni, a nagy háborúk is csökkenőben. Na csak várd ki a hónap végét. Ahogy elnézem éppen vibrál a feszültség, török arab mega trump, mega tonna.
    - a szemétkezelést, a növény és állatvilág sokszínűségét nagyon komolyan kellene venni. Ja, kéne. De honnan veszed meg? Mondjuk szemetet azt valóban tudsz venni bőven.

    Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.07. 15:26:15
  • mizar1
    #168
    Közel sem ilyen rossz a helyzet. Ma jobban él az átlag, mint amikor egymilliárdan voltunk. Tehát képes a Föld eltartani ennyi embert. Bár elérjük a tíz milliárdot, utána csökkenni fog, mert a születési ráta a hetvenes évek eleje óta csökken. Vannak nyersanyagok, amelyek fogytán vannak, de a legtöbbet tudtuk valamivel helyettesíteni. A természet sok helyen szép, bár vannak nyilván gondok, elsősorban a még nem elég civilizált, vagy fejlett országokban. A fejlettek szűrik a gyáraikat, autóik kibocsájtását, stb. Majd a fejlődők is ezt fogják tenni. Atombombák nemigen fognak robbanni, a nagy háborúk is csökkenőben. Valójában az emberiség jó úton van, még ha tele is van hibákkal, buktatókkal. A szemétkezelést, a növény és állatvilág sokszínűségét nagyon komolyan kellene venni, de erre is vannak törekvések már a fejlődő országokban is.
  • Astrojan
    #167
    Az a baj a mentalitással, hogy ekkora méretű embertömeget nem képes hordozni a vállán a Föld nevű sárgolyó. Sem atomreaktorokkal, sem napelemekkel, mert máris lelaktuk a Földet.

    Máris, érted? Nem. És ez a méret robbanásszerűen növekszik. Minden arab, néger, indián fogyasztani akar, autózni ész nélkül, repülőzni. De előbb egy kis ungibungi az atombombákkal, tankokkal, vadászgépekkel, mert a fehér sem fér a bőrében.

    A nyersanyagokat kitermeltük és szétszórtuk, elégettük. A természetet összekoszoltuk, a halakat, állatokat kiirtottuk. A levegő, a víz rákkeltő, az emberiség elkorcsosul, részben az orvostudománynak hála.
  • mizar1
    #166
    Mi bajod a mentalitással? A tudomány, a kutatók és a mérnökök teljes bedobással dolgoznak a hatásfok javításán, ami nagyon is sokat javult. Új lehetőségeket is keresnek. Találtak is, energiaigényünknek már 13%-át nem szén és szénhidrogének égetéséből nyerjük, hanem víz és atomerőművekből, napcellákból és szél rotorokból. Az évszázad végére ez akár 25%is lehet.
    Utoljára szerkesztette: mizar1, 2020.01.07. 08:49:26
  • mizar1
    #165
    Tehát semmmi ötleted nincs, hogy mi emelhette volna erre a szintre az emberi civilizációt, és mi tartaná meg! Jelenleg 87% a szén és szénhidrogének égetéséből van. A szenet ki tudjuk váltani, ha meghússzorozzuk a napcellákat. Ez is évtizedekbe fog telni. Az olaj és a földgáz még ekkor is kb. 70-80%-ban megmarad az energiafelhasználásunkban.
  • defiant9
    #164
    "Arra céloztam azonban, hogy vénuszi "klímára" a közeljövőben reálisan"
    Valóban, az tisztán látszik hogy egyik modell sem prognosztizál ekkora szélsőséget.

    "Szerintem az emberiség által felfogható időtartamban a realitás és egyfajta középérték"
    Az évszázad vége ami középtávnak mondható, és itt már simán vannak(ha nem teszünk semmit vagy még fokozzuk is a fosszilis energia felhasználást) +5-7 fokos modellek. Ez már nem a mi generációnk kora, és nekem ez a fő problémám ezzel a mentalitással, másnak generáljuk a problémát amiről azt sem tudjuk mekkora. Mindenféle felelősség nélkül lehet tippelgetni hogy szerintem ez lesz meg az lesz, de ameddig nincs hiteles modell arra hogy mik a várható hatások addig nem kellene beleszarni a ventillátorba mondván hogy hátha nem is forog annyira.
  • defiant9
    #163


    "Hát vitatkozz vele! De adatokkal!"
    Egy alaptény van, az átlaghőmérséklet emelkedik, éppen erre nem hoztál jóslatot, csak arra hogy ki mit gondol ennek hatására, sokan azt mondták hogy a gleccserek el fognak olvadni(érdekes módon erre sem hoztál példát, ahogy arra sem hogy a hőhullámok vagy extrém csapadékos napok száma emelkedik), vagyis amit csinálsz az cherry picking[URL=https://a.te.ervelesi.hibad.hu/mazsolazgatas][/URL],

    "Valószínűleg leáll a további átlaghőmérséklet emelkedés, pár éven belül ezt érzékelni is fogjuk"
    Na ez is egy ilyen jóslat , arra azért kíváncsi lennék hogy mire alapozod? Vélhetően van valami stabil tudományos modell mögötte nem csak egyéni vélemény mint amit te is idézgettél. Ha mégsem áll le a trend(amihez egyébként valami extrém dolognak kellene történnie) akkor téged is be lehet 2-3 év múlva idézni hogy tévedtél?
  • NEXUS6
    #162
    Találtam egy beszédes ábrát, ami rávilágít az utóbbi évek ausztráliai tomboló bozóttüzek valószínű okára:


    Ők pedig környezetvédelmi aktivisták, akik valszeg teljes jószándékkal tiltakoznak a tervezett, megelőző jellegű égetések ellen:


    Ausztráliában az 1962-es, jelenlegihez hasonló bozóttüzek után kezdték meg a rendszeres égetést, amelynek intenzitása évről évre csökkent, a grafikon alapján látható, hogy egy határ átlépése esetén a természetes bozóttüzek kiszámíthatatlanul spontán megjelennek és hihetetlen károkat tudnak okozni.
    Hát ez van, amikor laikusok belepofáznak, politikai alapon egy szakmába. A környezetvédelem is szakma, és nem a magyar foci, amiben mindenkinek igaza van!
    Szerintem. ;)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.01.06. 21:49:39
  • Astrojan
    #161
    Megújuló? Nem.

    Adatokkal: a kitermelt és elégetett kőolaj, szén, földgáz 100 %-a soha többé nem regenerálható, soha többé fel nem használható autók, repülők, gépek hajtására, belőle műanyagok nem kalapálhatók.

    Táblázatszerűen is kéred? Tessék, halálpontos adatok:

    100 kg kitermelt és elégetett kőolajból pontosan 100 kg vész el a debil emberiség autókáinak hajtására.

    1000 kg-ból 1000 kg.
    10 000 kg-ból 10 000 kg.
    1 millió tonnából 1 millió tonna.