• k1tamas
    #179
    1.
    "a szénhidrogének elégetése kapitális bűn az emberiség ellen"

    Pedig a növényeknek óriási szüksége van CO2-ra. A jelenlegi CO2 szint a korábbi szintek töredéke. A mai növényeknek a mostani CO2 szint háromszorosa lenne ideális:
    https://www.youtube.com/watch?v=jODIYw_5A40
    Egyébként a hőmérséklet növekedését nem a CO2, hanem a Nap okozza (és más érdekességek):
    http://www.oism.org/pproject/s33p36.htm
    https://www.youtube.com/watch?v=TCy_UOjEir0
    És a CO2 növekedés nem kiváltója, hanem következménye a felmelegedésnek (a magasabb hőmérséklet miatt a tengerek hőmérséklete növekszik, így kevesebb CO2-t köt meg). Erre mi emberek csak ráteszünk pár lapáttal. Még a nagy klímarettegő Al Gore grafikonján is látszik, hogy nem a CO2 emelkedés volt előbb, hanem pont a hőmérséklet-emelkedés volt először, és a CO2 emelkedés csak követte azt:
    https://iowaclimate.org/2017/01/04/al-gores-ice-core-co2-temperature-chart/
    Korábbi CO2 szintek (egyik csak text fájl, de az adatok benne vannak):
    ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/climate_forcing/trace_gases/phanerozoic_co2.txt
    https://qph.fs.quoracdn.net/main-qimg-8950d23b99ca9e9c63939b18037a230c.webp
    Látható, hogy korábban sokkal magasabb értékek voltak. És miközben a CO2 szint a mainak a 10-15-szöröse volt, aközben komoly jégkorszakokat is megélt a Föld.


    2.
    "Megújuló? Nem"

    De, éppen az ember teszi megújulóvá.
    A föld alatt lévő szénhidrogén-készletek korábban a légkörben voltak CO2 formájában. Ezt a CO2-t fogyasztották el a növények (fotoszintézis, amivel szénhidráttá alakították a CO2-t, valamint a növényeket meg az állatok ették meg), majd elpusztultak és bekerültek a föld alá. Ott pedig a bennük lévő szénhidrátok szénhidrogénné (meg szénné) alakultak évmilliók alatt. Magyarán egyrészt a légkörben korábban sokkal több CO2 volt, mint ma (még pár millió éves távlatban is a mai tízszerese, korábban még több - a Föld korai légkörében pedig nem, vagy csak alig volt oxigén, helyette CO2 volt). Másrészt ha ez a CO2 szint elér egy kritikusan alacsony szintet, akkor megáll a fotoszintézis és kihal a földi élet (ami ugye szén-alapú, és ezt a szenet a CO2-ból nyeri). És mivel a föld alatt lévő szénmennyiség magától nem jön fel a felszínre, ezért ha nincs az ember, amelyik kijuttassa onnan, akkor valóban kipusztulunk. Legalábbis az élet mai formája. Szerencsére jött az ember és kiszedi a szénhidrogéneket a föld alól és újra CO2-t csinál belőle. Az ember által kitermelt fosszilis tüzelőanyagok elégetése jelenti a körforgás másik oldalát. Mi tesszük körforgássá azt, ami az emberi tevékenység nélkül a földi szén-alapú élet pusztulását jelentené.
    Ezt megújulásnak is nevezheted, ha gondolod.
    És akkor már ne is beszéljünk arról, hogy a mészkőhegységek hogyan alakultak ki. (Segítek: A korábbi légkörben - és emiatt a tengervízben lévő - magas CO2-ból jöttek létre. Mert ugye a mészkő az kálciumKARBONÁT, ami CO2-ból jön létre.) És így látszik az, hogy korábban sokkal de sokkal magasabb CO2 szint volt a Földön. Mégsem voltak sivatagok meg világégés, sőt. Éppen a megafaunák idejét éltük. Mert ezek a korábbi megafaunák sem létezhettek volna, ha nincs magas CO2 szint, hiszen a növények mennyisége alapvetően befolyásolja a biomassza mennyiségét, mivel ők jelentik a tápláléklánc alját. CO2 nélkül viszont nincs növényzet, ugyanis annak a CO2 olyan, mint nekünk az oxigén. Tehát nagyon is jó, ha van elég CO2. A mai éppen hogy nagyon alacsony.
    A másik, ami kell a növényeknek, az a csapadék.
    A csapadék pedig nem a melegebb, hanem éppen a hidegebb időszakokban kevesebb. A globális felmelegedés éppen nem elsivatagosodást, hanem csapadékosabb időszakot okoz. A leginkább sivatagos időszak pont a jégkorszakok idején volt, míg a mainál 3-4 fokkal melegebb időszakban alig voltak sivatagok. Tehát a felmelegedés éppen hogy csökkenteni fogja a szárazságot. (Logikus is. Ha melegebb van, több víz párolog az óceánokból, ami - miután feljut a magasabb légrétegekbe - több csapadékot fog jelenteni.)
    Lám:
    http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/kornyezetetikaV2/3.jpg
    Ma azért nincs olyan nagy biomassza, mert hidegebb van (kevesebb csapadék), és mert sokkal alacsonyabb a CO2 szint.
    Szerencsére ez éppen megváltozni látszik.
    És bár a hőmérséklet ugyan emelkedik (valószínűleg éppen jó is ez, lásd fentebb), de még mindig alatta van annak, mint ami alig 1-2000 éve volt. Pl. a 900-as évektől az 1300-as évek elejéig, tehát a kis jégkorszakig Grönlandon viking telepek voltak, állatokat tenyésztettek, fát vágtak, stb., mert a tengerparti részei olyan éghajlatúak voltak, mint ma Skandinávia. Avagy Pannóniában, azaz a mi kis hazánk területén a 300-as években a rómaiak nem használtak a házakban kandallókat, kályhákat - értelemszerűen azért, mert a telek sokkal enyhébbek voltak, mint manapság, nem voltak jellemzőek a téli fagyok. De Angliát is említhetjük, ahol az 1200-as évekig még az északi területeken is szőlőt termesztettek, mivel elég meleg volt hozzá az idő és magas volt a napsütéses órák száma - mindez ott, ahol mostanság a heti 4-5 nap eső a jellemző. 8000 évvel ezelőtt meg még ennél is melegebb volt (ezért volt szavanna a mai sivatag helyén a Szaharában, és ezért nem volt annyi sivatag a Föld többi részén sem). Mégsem olvadtak el Grönland gleccserei (várhatóan most sem fognak), nem pusztultak ki a jegesmedvék, és mindenki köszönte szépen a meleget. Mert a meleg időszakok hozták el a több csapadékot és a magasabb CO2-t, ezáltal a dúsabb vegetációt és a bőséget.
    Ráadásul azt sem tudjuk hogy emelkedni fog-e tovább a hőmérséklet, vagy éppen megáll, esetleg akár csökkenni fog.


    3.
    "A hurikánokról esetleg, a számukról vagy a pusztításról?"

    Egyáltalán nincs több hurrikán, mint régen:
    https://www.ncdc.noaa.gov/monitoring-content/sotc/tropical-cyclones/2011/annual/NAT_ace_2011.png
    https://pointofview.net/wp-content/uploads/2018/10/graph-hurricanes-by-dacade.jpg
    https://www.dailysignal.com/wp-content/uploads/DS-hurricanes-north-atlantic.jpg
    https://acomstaff.acom.ucar.edu/drews/hurricane/NorthAtlanticIntensityRatioStorm.png

    És nem is durvábbak, mint régen:
    https://player.hu/eletmod/legpusztitobb-hurrikanok/
    https://wattsupwiththat.files.wordpress.com/2008/02/hurricane_frequency.png

    Továbbá a tornádóból sincs több, sőt, kicsit kevesebb is van, mint régen:
    https://www.ustornadoes.com/wp-content/uploads/2012/04/violent_tornadoes_by_year.gif
    https://www.ustornadoes.com/wp-content/uploads/2012/04/violent_tornado_days_by_year.gif
    https://www.gannett-cdn.com/presto/2018/12/28/USAT/25bf0f9d-ad8e-4840-b97b-c921249c6f6f-122818-violent-tornadoes_Online.png


    4.
    "Az erdőtüzekről, például Szibéria vagy éppen Ausztrália?"

    Régebben is voltak ilyen nagy erdőtüzek. Még nagyobbak is. Az 1919-es volt eddig a legnagyobb az USA-ban. Csak nem mindig tudtak a világ lakosai róla, mert nem volt még internet meg műhold. Íme az USA nagyobb erdőtüzeinek listája:
    https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_wildfires
    Avagy az Ausztrál bozóttüzek. A legnagyobb a 70-es évek közepén volt, a mai kismiska ahhoz képest. Most eddig 6 millió hektár égett le Ausztráliában, míg 1974-75-ben ennek több, mint tízszerese:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Bushfires_in_Australia
    https://knowledge.aidr.org.au/resources/bushfire-new-south-wales-1974/
    Egyébként pedig az erdő- és bozóttüzek kifejezetten hasznosak. Ezek nélkül a természet nem tudna megújulni. Mindig is voltak erdőtüzek, az ember megjelenése előtt is, még sokkal nagyobbak is, mint manapság. Szükséges is volt ahhoz, hogy a növényzet néha megújuljon, ezáltal megerősödjön.
    https://magyarnarancs.hu/tudomany/tuzveszek_a_termeszetben_-_ropog_a_nad-72114


    Nem az erdőtüzek meg a hurrikánok sokasodtak, erősödtek.
    Hanem a hiszti.
    https://www.youtube.com/watch?v=o3FAE4e7Pok