• k1tamas
    #180
    "Nyersanyagok a réz, cink, arany, platina, szén, ritkafémek. Minden hozzáférhető helyet már lebányásztunk és szétszórtuk, szétlövöldöztük vagy elégettük."
    A nyersanyagok többsége köszöni, jól van. Ha meglesz a szükséges technológia ahhoz, hogy például a számítógépekbe pakolt ritkaföldfémeket kiszedjük onnan, akkor ki fogjuk szedni, újra fel fogjuk használni azt. Anyag nem vész el, csak átalakul. Ami meg a szenet és a szénhidrogéneket illet, iszonyatos készleteink vannak. Ha majd kevesebb lesz, akkor kevesebbet fogunk termelni belőle. De addigra simán ki fogunk találni más energiahordozókat helyettük.

    Egyébként érdekesség:
    Ha meg akarsz termelni adott mennyiségű energiát (pl. áramot), akkor több választásod is van.
    Szénhidrogének, atomenergia, vízenergia, és a 'megújulók'.
    Nézzük ezeket sorban:

    1. Vízenergia
    A legtisztább és legjobb, legbiztonságosabb. De ez csak megfelelő adottságú helyeken lehetséges, és ami elérhető volt belőle, annak nagy részét már kiaknáztuk.

    2. Atomenergia
    Nagyon jó hatásfokú, olcsó áramot állít elő, a hiedelmekkel ellentétben tiszta is. Két baj van vele. Egyik, hogy ha baj van, ami ritka, akkor valóban nagy baj van. A másik meg, hogy csak alaperőműként használható, tehát nem képes a napi áramigény-ingadozásokat követni.

    3. Szénhidrogének
    Kicsit drágább áramot állít elő, mint az atom- vagy vízerőmű, meg kicsit szennyezőbb is. Bár az új technológiákkal a kibocsátásuk majdhogynem csak CO2, ami valójában nem káros, sőt, talán még hasznos is. (lásd korábbi hozzászólásomat.) Külön előnye, hogy tökéletesen tudja követni a lakossági igények napi változásait.

    4. Bioüzemagyag
    Erről már a kitalálói is úgy vélekednek, hogy óriási baromság volt.

    5. Szél- és naperőmű (napelemek)
    - Egyik gond vele, hogy csak igen drágán képes áramot termelni. Az, hogy ma olcsónak tűnik, az azért van, mert van rajta állami támogatás. De az állami támogatás is azt jelenti, hogy valójában kifizeted te a drágább áramot (adóként), csak vagy akkora ökör, hogy azt hidd, nem ez a drága. Pedig drága, nem is kicsit. Ha ezzel akarnánk áramot előállítani, akkor a mai villamos áram árát nyugodtan fel lehetne emelni a mai 4-5X-ösére. Ami nem csak azt jelentené, hogy mindenki anyázna, hanem azt is, hogy minden másnak az ára is megugrana, drasztikusan a többszörösére. Az ipari termelés visszaesne, a jólét visszaesne, lenne egy szép nagy válság, majd visszamennénk nagyjából a középkorba, mert annyit képes előállítani.
    - Másik gond vele, hogy valójában környezetszennyezőbb, mint a szénhidrogének.
    Igaz, hogy közvetlenül nem bocsát ki káros anyagot, viszont ugyanazon energiamennyiség előállítása mégis több károsanyag-kibocsátással jár. Gondoljunk csak a napelemek és szélmotorok esetében használt ritkaföldfém-kitermelésekre.
    - Harmadik gond vele, hogy óriási területet igényel.
    Egy 150 megawatt áram kitermelésére képes hőerőmű (legyen mondjuk gázerőmű, de igazából mindegy), megvalósul 3-6 hektárnyi területen. Ezzel szemben egy ugyancsak 150MW-os napelempark 200-300 hektár területet is elfoglal. A szélmotor kicsit jobb, de nem sokkal.
    - Negyedik gond, hogy nem tudja követni a lakossági- és ipari igények változását. (És amíg a mainál legalább 100X nagyobb kapacitású akkumulátorok nem lesznek, nem is fogja.)
    - Ötödik gond, hogy a napelem és a szélmotor csak akkor működik, amikor van nap meg szél. A hőerőmű meg mindig. Ez nem csak azt jelenti, hogy a hőerőművek az év teljes egészében képesek 100%-os hatásfokkal működni, és ezáltal a megtermelt áramhoz szükséges használt terület is sokkal kisebb nála. Hanem azt is, hogy ha teszem azt pár napig, vagy akár 1-2 hétig nincs napsütés, akkor sem maradunk áram nélkül. (Az áram gazdaságos szállítása jelenleg nem megoldott, tehát nem működik az, hogy majd a sivatagban megtermeljük utána idehozzuk.)
    És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mi van, ha mondjuk lesz egy vulkánkitörés és elsötétíti pár hónapra az eget. Olyankor mi lesz? Áram nélkül marad a világunk, mert a sötétzöldek megint nagyot alkottak az okos agyukkal.

    Összevetve a hőerőműveket a 'megújulókkal, az alábbiakat látjuk:
    - A hőerőmű sokkal olcsóbb áramot jelent.
    - Kiszámítható áramot jelent.
    - Mindig tud áramot termelni, független a környezettől.
    - Tudja követni a lakossági és ipari igények állandó változásait.
    - Sokkal kisebb területen megtermelhető ugyanaz az áram.

    Nem logikusabb, hogy építünk hőerőművet 3-6 hektárra, és a maradék több száz hektárt meg erdősítjük?
    Minthogy napelemeket pakoljunk a földre és ezzel kipusztítjuk alóla a vegetációt?
    Utoljára szerkesztette: k1tamas, 2020.01.08. 21:13:30