161
-
Papichulo #81 A T-80 as harckocsi a 80-as évek terméke .
Ooops, ismet latszik, hogy csak nagyon felszinesen foglalkoztal a temaval:
"T-80UE (1999) - Export version of the T-80U with some of the equipment from the T-80UK (including the TShU-1-7 Shtora electro-optical countermeasures system). Unlike the T-80U it does not have the anti-aircraft heavy machine gun mounted on the commander's cupola, instead it has pintle mounts at the four corners of the turret allowing its position to be switched.[5]" (forras)
mind az M-1-est, mind a Leopard 2_est kb 5 évente modernizálják
Olyannyira, hogy az M1-bol legalabb negy valtozat is volt 35+ ev alatt... ennel az oroszok is joval tobb varianst hoztak ki, peldaul a T72-bol! -
#80
Az aruk kb a fele. Milyen forrasokra tamaszkodva allitod, hogy harckepesseguk ugyanakkora mint pl a legujabb Leopardnak? Nem volt ebbol egy kisebb balhe par eve, mikor pont az oroszok mondtak, hogy a T90 tul draga ahhoz kepest, amennyit tud? -
Papichulo #79 Az oroszok olyan helyen is versenyeznek, mint az Egyesült-Arab-Emírségek.
Milyen tendert is nyertek az oroszok a UAE-ben? Ja igen, semmilyet...
az orosz harckocsik közel azonos képességűek, csak harmada áron.
Csak meg nem bizonyitottak sehol.
De ha olvastad volna a linkelt hozzaszolast:
"Éjszakai éleslövészet (20 lövés, 10 ebből állásból, 1500 méterre, 10 mozgás közben 1000 méterről,) :
M1A2 : 20/20
Leclerc : 19/20
Leopard 2A5 : 20/20
Challenger 2E : 10/10 (mozgás közbeni lövés kimaradt meghibásodás miatt)
T-84-120 : - (éjjellátó-meghibásodás)
T-80UE: 8/20 (mozgás közben 0 találat)
Hunter-killer teszt (szabad mozgás a tesztpályán, véletlenszerűen feltünő, mozgó és álló célok változó távolságokra) :
M1A2 : 19/20 (az első teszten nem tudott részt venni megfelelő lőszer hijján)
Leclerc : 13/20 (automata-töltőberendezés-meghibásodás a teszt közben)
Leopard 2A5 : 17/20
Challenger 2E : 8/20
T-84-120: 9/19 (nem tudom miért csak 19 cél volt itt - Cifu)
T-80UE: 10/20"
Egy ujabb gyongyszem: "a görög T-80UE tesztszemélyzet az 1000km-es tesztúton fellázadt az embertelen és igen kifárasztó körülmények miatt, a tesztutat orosz személyzet fejezte be"
A Patriot rakéták az Öböl-háborúban nem voltak képesek eltalálni a zavarást nem végző Scud rakétákat.
Sokszor meg igen, de peldaul ott van az Iron Dome, ami azert eleg eredmenyes a gyakorlatban is. Emlekeztess legyszives, hogy az orosz ABM rendszerek hol bizonyitottak eddig elesben! Mert az orosz - nem MANPADS - legvedelmi eszkozok eddig csak leginkabb utasszallitok ellen voltak eredmenyesek... -
huanito #78 A kínai export valóság. Az is az, hogy felgyorsították a vezetékek építését, valamint az is, hogy átcsoportosították az európai építésre szánt pénzeket. -
#77
Ja, csak te hoztad fel a nagy fegyver exportot, gondolom a minoseget akartad sugallni vele. Ahhoz kepest... -
huanito #76 A T-80 as harckocsi a 80-as évek terméke . Gondolom nem zavar, hogy mind az M-1-est, mind a Leopard 2_est kb 5 évente modernizálják. A T-84-es meg,ha jól tudom ukrán. -
Papichulo #75 A palagázt még nem is kezdték el nagyüzemileg kitermelni.
Ahhoz kepest...
![]()
-
huanito #74 Nem nem, értek egyet. Az oroszok olyan helyen is versenyeznek, mint az Egyesült-Arab-Emírségek. Ha megnézed az orosz harckocsi fejlesztéseket, látnád, hogy az orosz harckocsik közel azonos képességűek, csak harmada áron. A Patriot rakéták az Öböl-háborúban nem voltak képesek eltalálni a zavarást nem végző Scud rakétákat. Ha olvastad a Top-gun, Aranysas vagy Haditecnika újságokat, akkor ismernéd ezeket a tényeket. -
huanito #73 A palagázt még nem is kezdték el nagyüzemileg kitermelni. Az összes műsorban azt hangoztatták, hogy ez csak évek múlva lesz megfizethető. Egyébként te elhiszed, hogy a drágább technológiával kitermelt gáz olcsóbb mint az amelyik minden segítség nélkül feltör a földből? Számomra ez hihetetlen. -
#72
Most volt egy gorog tender harckocsibeszerzes ugyben. A Haditechnika topicban foglalta ossze Cifu. Ajanlom figyelmedbe:
http://sg.hu/forum/uzenet/1074537255/66846 -
Papichulo #71 En nem allitottam, hogy a nemetek vagy a magyarok nem kaptak gazt. Te hoztad fel a kinai exportot, melynek a realitasara ravilagitottam szamodra... -
teddybear #70 Jézusom, mintha egy hatvan évekbeli agitprop előadást hallanék. Azért tudod nem minden van így, hallod-e?
Azért vesznek sokan orosz fegyvereket, mert nem kapnak jobbat! Persze van még a kínai, indiai de az még az orosz után jön, egyetértesz? Meg van még néhány, jóval kisebb hadi gyártókapacitású ország, Svédország, Izrael, stb.
Az amerikaiak nem mindenkinek hajlandók szállítani. Nekik annyira nem kell a valuta.... -
huanito #69 Nem igaz, de erről nem akarok vitázni. Főleg, hogy mi is tőlük kapjuk a gázt és semmi fennakadás sem volt a szállításban. Sőt! A németek is tőlük kapják egy külön vezetéken és ők sem panaszkodnak. A pár hónap nem egy-két hónapot jelent. Ezt, már tavaly hallottam. Nem idei hír. -
Papichulo #68 Te maradtál le, nagyon sok orosz cég részt vesz beszállítóként nyugati cégek termelésében.
Ja, peldaul GM is most zarta be az orosz gyarat, mivel akkorat zuhant a kereslet.
Az orosz légvédelmi rakéták legalább olyan fejlettek- ha nem fejlettebbek- mint az amerikaiaké.
Bar egyelore meg csak utasszallitok ellen bizonyitottak...
A tobbi meg egy wet dream, az orosz gazdasag hatalmas szarban van es nem is fog kikecmeregni egyhamar.
Csak egy pelda (34m18s-tol!):
Utoljára szerkesztette: Papichulo, 2015.03.27. 10:05:08 -
huanito #67 Haditechnika magazin 2014/3. Van benne egy röntgenrajz a Tu-156-os gépről. Légcsavaros-gázturbinás üzemű vegyesen! Nem igazán hasonlít a sugárhajtóműves Tu-154-esre. Persze a cikk is benne van amiről írtam. -
Papichulo #66 Par honap alatt semmilyen vezetek nem epul meg, raadasul a PRC-nek 2020-ig az Europaba exportalt gaz, nem olaj mennyisegnek csak a felet tudjak szallitani es meg azt is olcsobban, mint az EU-ba... nem egy sikersztori. -
teddybear #65 Izé, hallottál már olyat, hogy kereslet-kínálat? Azért alacsony már egy ideje a kőolaj ára, mert az amerikaiak nem vesznek annyit külföldről. A palagáz és olajhomok technológiával egyszerűen megtermelik maguknak azt ami kell.
A kitermelésből élő országoknak meg szopacs van. Venezuelában is megint köpködnek az USA irányába, mert nem kell nekik az olajuk, le is gatyásodott egyből a gazdaság.
Kína felvásárolná az orosz felesleget, de még csak most kezdik építeni az általad említett vezetékeket. Az még idő, amíg azon folyni kezd hozzájuk valami. Addig is inkább a tengeren kapnak Dél-Amerikából meg a Közelkeletről. -
huanito #64 Te maradtál le, nagyon sok orosz cég részt vesz beszállítóként nyugati cégek termelésében. Ma Oroszország a világ második fegyver- exportőre. Az orosz légvédelmi rakéták legalább olyan fejlettek- ha nem fejlettebbek- mint az amerikaiaké.Az embargó miatt elkezdték fejleszteni a saját autó ,elektronikai és egyéb iparukat. A kieső nyugati cégek termékei helyét egy idő után orosz termékek fogják átvenni. -
huanito #63 Azokat a pénzeket, amiket az európai vezetékek kiépítésére szántak, átirányították a kínai vezetékek kiépítésére. Annyival többet adnak el ott, ami kiesett emiatt. Bár plusz bevételhez nem jutnak, de pár hónap múlva helyreállhat a költségvetés. Az alacsony olajárat nem lehet a végtelenségig fenntartani, mert ez óriási károkat okoz annak az országnak is, amelyik csinálja. -
Papichulo #62 Ma már Oroszország nem az, ami a piás Jelcin idején volt.
Kicsit lemaradtal... ma mar megint az... -
Papichulo #61 Hany haborut nyertek a szuprfegyvereikkel? ( lasd a kiberfegyvert kap az f35-os hulladek cik).
Egyet se viszont belevittek a vilagot egy olyan balheba amibol nincs kiszallas.
Jol ertem, hogy te azt allitod, hogy az USA meg egyetlen haborut sem nyert? Vagy azt mondod, hogy meg a "szuperfegyvereik" (barmi is legyen az) nelkul is tudnak haborut nyerni? -
teddybear #60 " Ami azt illeti, sokáig gyártották a típust, sok módosítást élt meg.
Amúgy jobb ha tudod, hogy közvetlenül a háború után az IL-18-as első kísérleti példánya még csillagmotorral épült meg! Viszont vártak a sorozatgyártással, mert nem volt elég nagy a hatótávolsága, és a terhelhetősége. "
Bocs ebből kimaradt az, hogy a TU-154-esre gondoltam, aminek csak hajtómű-kísérletre használ verziója a TU-155 és TU-156. -
teddybear #59 A kőolaj világpiaci árának esése nagyon is rosszul jött Oroszországnak. 30-40% olajbevétel kiesés még egy sok lábon álló országnak is betesz, nem pedig egy olyannak, amelyik a bevételeinek fő részét az ásványexport adja.
Egy darabig lehet a lisztet szórni, de aztán jön a való helyzet.
-
teddybear #58 Az Airbus 50-50% hagyományos és bioüzemanyag keverékével repült, ami nem nagy durranás. A sugárhajtóművek éppen úgy képesek bármilyen gyúlékony gáz, vagy folyékony hajtóanyaggal üzemelni, mint a dízelmotorok, csak a megfelelő befecskendező fúvókát és a belső kompressziót kell beállítani. Bioüzemanyaggal minden nagyobb repülőgép-gyártó kísérletezett már.
A TU-155 és 156 kísérleti repülőgép volt, sohasem gondolták az utasforgalomban használni. Ami azt illeti, sokáig gyártották a típust, sok módosítást élt meg.
Amúgy jobb ha tudod, hogy közvetlenül a háború után az IL-18-as első kísérleti példánya még csillagmotorral épült meg! Viszont vártak a sorozatgyártással, mert nem volt elég nagy a hatótávolsága, és a terhelhetősége.
" A szilárdságról annyit, hogy az Apolló űrhajónál használt oxigén tartályok 2000 att nyomást bírtak ki, de olyan vékony volt a faluk, hogy, amikor egy mérnök a gyűrűjével megkocogtatta a falát,megrepedt és a nagynyomású gáz levágta az ujját."
Azért minden hülyeséget nem kell elhinni. Egy gáztartálynak, főleg ha nagynyomású, mindenképp kell a kellő mechanikai falmerevség.
Az űrkutatás egyek mellékhajtása az Amerikában használt üvegszál erősítésű műgyanta propán-bután palack, ami jóval könnyebb a hagyományosnál, de semmivel sem gyengébb. Nálunk a PB-palackhoz alumíniumot használnak, másutt meg vasat. Pl. Romániában. Ezek jóval nehezebbek is, pláne a vas. -
huanito #57 Azon kívül,hogy folyamatosan helyeznek üzembe atom-tengeralattjárókat, a francia Mistral-osztályú deszant- hordozókat már kifizették. Ma már Oroszország nem az, ami a piás Jelcin idején volt. -
Papichulo #56 De itt olyan gépről van szó, ami a közeli jövőben megvalósul.
Fogadjunk?! Az oroszoknak ennel fontosabb teruletekre sincs penze, nemhogy egy harcaszatilag ennyire jelentektelen projectre...
Hacsak nem presztizsberuhazas, nade tudjuk, hogy a CCCP is ezekbe bukott bele. -
teddybear #55 "Nem,nem hallottam. De itt olyan gépről van szó, ami a közeli jövőben megvalósul. Nem a laboratóriumokba szánják. Ha az egész flottádat úgy tervezed a jövőben nem fog eltérni a többitől sem. Ilyen hozzáállással ma csal benzines autók lennének, nem lenne sem dízel , sem elektromos.Ismétlem az általam leírtak léteznek, fejlesztik és tesztelik őket, nem a fantázia világába tartoznak. "
Kitalációkat mindig lehet hallani, de ami ellentmond a technológiai lehetőségeknek, azt illik kételkedve fogadni. -
huanito #54 Ezt vajon mire? -
huanito #53 Meg átépítettek egy Airbus 340-600-ast is, ami 50-50% kerozi- gáz üzemanyaggal repült. Átépítettek az oroszok egy Il-114-est. Azonkívül megkezdték a Tu-156-os tervezését. Ezt a gépet, már gázüzeműre tervezik. A szilárdságról annyit, hogy az Apolló űrhajónál használt oxigén tartályok 2000 att nyomást bírtak ki, de olyan vékony volt a faluk, hogy, amikor egy mérnök a gyűrűjével megkocogtatta a falát,megrepedt és a nagynyomású gáz levágta az ujját. Ha megnézed a F-35-ös legkritikusabb pontja szárny-főtartó titánötvözetű ACÉLBÓL van, mert nem merték kompozitból készíteni. Láttam már elektromos hibrid hajtóművet, de csak légcsavaros gépnél. -
teddybear #52 Viszont gyakori, hogy rémhíreket kitalációkat terjesztenek néhányan. És aki ezeknek beugrik? -
teddybear #51 Az oroszok egy darab TU-154-esbe építettek be eddig egy, egyetlen egy hidrogénnel működő sugárhajtóművet, hogy üzemi körülmények között próbálják ki. Gyakorlati kísérlet volt, de ennyi. Ráadásul a hidrogéntartályok elfoglalták az utastér jelentős részét. Amúgy a másik két hajtóművéhez gyakorlatilag nem nyúltak, annyira, hogy le és felszálláskor csak azokat használták.
Amit te írtál hibridnek, az csak vegyes táplálású hajtómű, nem pedig hibrid.
Amúgy jegyezz meg egy nagyon fontos szabályt! A repülésben elsődleges, hogy a szükséges szilárdság mellett minél könnyebb legyen a gép szerkezete! Ez a legfontosabb szabály, ennek van minden más alárendelve. Ezért használnak alumíniumot, kompozitot szerkezeti anyagnak, nem pedig acéllemezt. A hibrid meghajtás mindenképp nehezebb, mint egy hagyományos, ezért mindig kerülni fogják, ha csak valami olyan előnye nem lesz, ami miatt mégis megéri beépíteni. -
huanito #50 Nem,nem hallottam. De itt olyan gépről van szó, ami a közeli jövőben megvalósul. Nem a laboratóriumokba szánják. Ha az egész flottádat úgy tervezed a jövőben nem fog eltérni a többitől sem. Ilyen hozzáállással ma csal benzines autók lennének, nem lenne sem dízel , sem elektromos.Ismétlem az általam leírtak léteznek, fejlesztik és tesztelik őket, nem a fantázia világába tartoznak. -
huanito #49 Jelenleg a fosszilis-tüzelő anyagok energiasűrűsége a legnagyobb.Vagyis: nincs jobb! Az akkumulátorok átszámított kalória értéke kb 2000 cal. A keroziné, a benziné és más folyékony éghető üzemanyagé 10000 cal/lit. A föld gázkészlete jelenleg szinte korlátlan ideig elég, nem beszélve a pala gázról. Ráadásul olcsóbb kitermelni, mint más anyagokat. Feldolgozni sem igen kell, hiszen szinte készen jön a földből. Nincs értelme semmilyen elektromos hajtóműnek, mert drága, mert bonyolult a karbantartása, mert a tömegéhez képest nem megfelelő a hatásfoka. Szerintem gazdaságossági okokból valami hasonlót fognak készíteni. Gázkutakat sem nehéz építeni és nincs semmilyen technikai buktatója. -
#48
Semmi értelme olyna gépet rendszerbe tartani, aminek tüzelőanyaga teljesen eltér az egész flottától. Ezenfelül az általad említett kombó hol nyújtana előnyt? Most lépnem kell, de majd elmagyarázom neked, hogy miért nem a tüzelőanyag a szűk keresztmetszet. Első körben egy gyors kérdés. A Carnot körfolyamatról ugye már hallottál...? -
#47
Jaj, jaj, jaj...
Először is igen, az F-16 szívócsatornája nem szabályozható. Ez tény. A hangsebesség feletti fajlagos fogyasztása meg katasztrófa. Monduk nem is oda optimalizálták, ahogy egyetlen korszerű vadászgépet sem. Ezért tartja az 500 km-es (asszem ez a táv) zárt kör abszolút sebességi rakordját mai napig az F-4 Phantom II. Pár éve egy MAKS-on egy felpiszkált spéci Szu-27-sel megpróbálták túlszárnyalni. Nem sikerült... Pedig annak vezérelhető a szívócsatornája. Még az F-15-öt sem rúgott labdába.
Mit akarok ezzel mondani? Az, hogy gazdaságos M2.0 repülés esetén nagyon máshova kell belőlni az egész gépet. Az összes régi interceptor a hosszabb ideig történő szuperszonikus repülés esetén jobban teljesít, mint az új vadászgépek hiába van azokon brutálisan nagy tolóerő. Olyan fajlagos fogyasztásuk van, hogy a hatósugaruk kis túlzással a 0-hoz konvergál. Ezen a sci-fi rajzon semmi sem felel meg a szuperszonikus repülés alapkövetelménynek. Semmi.
Ezen felül, ha neked ilyen hülye helyzeted van és 200 hk-ban gondolkodsz, hogy győzni tudja, az rég rossz. Harkocsit csak reptéren tudsz kitenni, azt nem lehet ejével kidobni kb. Sheridan tömeg felett és combat dropot soha nem csinálnak. Ahol ez megtörtént, ott katasztrófa lett a vége a hadtörténelemben. Harckocsikat csak végszükség esetén szállítanak tehergépen, mert nagyon gazdaságtalan.
A vietnámi helikopteres példa is fals. Vietnámban azért használtak helit, hogy a search & destroy feladatnál egy adott területe gyorsan le tudjanak zárni és a meglepetés erejével érkezzenek. Ezen felül utak sem voltak nagyon... Viszon ott sem Galaxyból ugrált meg C-141-ből a front felett, pedig a várható légvédelmi tevékenység 0 volt. Ma meg szinte minden sarkon ott a MANPAD...
Ki mondta, hogy utánégető nélkül nem lehet áltépni a sebességet? Igen, a vadászgépek fegyverzet nélkül nagy magasságban képesek rá vagy minimum enyhe siklásban minimális fegyverzettel, harcászatilag gyakorlatilag csak az F-22 képes rá jelenleg, ha nincs külső függesztménye. Na, akkor nézd meg ezen gépek aerodinamikai kialakítását (főleg a területszabály figyelembe vételével) és aztán ezt a röhejes fantáziarajzot. Kb. mintha azon spekulálnál, hogy a C-5 Galaxy mikor tudja átlépni a hangsebességet...
Mondom, ez az egész ebben a formában vicc. Műszaki képtelenség, az oroszoknak pénze sincs erre, és igény sincs rá.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.03.27. 07:31:26 -
huanito #46 A hajtóműnél gondolhattak a cseppfolyós propán- bután gáz- kerozin vegyes üzemre. Az oroszok már fejlesztenek ilyen hajtóműveket. Mindkét üzemanyaggal jó a hatásfoka és gazdaságos. -
teddybear #45 Ez még csak nem is a koncepció. Annak némi technikai alapjának is kéne lenni. Ennek semmi sincs. Ez csak egy jól kinéző illusztráció. Akár a Jetson-család repülőgépe.
Ahogy Moni írta, ez a fajta beömlőnyílás kizárólag szubszonikus hajtóműhöz jó. Ha hisztizel akkor is csak ahhoz jó.
Aztán ott van a "szuperszonikus hibrid-hajtómű". Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, hogy mire gondoltak. Az a hibrid meghajtás, ami hajókban egész jól működik, és még autókban is elmegy(úgy-ahogy), repülőgépekben pocsék hatásfoka és a normál rendszerhez képest hatalmas súlya miatt nem nagyon használható. Pláne hogy szuperszonikus sebességtartományban röhej az egész. -
huanito #44 A gazdaságosság kérdéséről annyit: ha nekem el kell juttatnom 200 harckocsit, hogy megnyerjek egy csatát, akkor minél gyorsabban teszem, annál kisebbek lesznek a veszteségeim. A gyorsabb átcsoportosítás nagy előny. Ha esetleg elkerülte volna egyesek figyelmét a gép katonai céllal készül, csak esetenként lesz polgári feladata. Egyébként jó példa erre a Vietnám. Az Amerikaiak sok helikoptert használtak szállítási célra, pedig a teherautó gazdaságosabb. -
huanito #43 Nem kell elájulni attól, ami amerikai és lebecsülni az oroszokat. Ma Amerikának nincs űrhajója, az űrsikló meg egy vacak.Egy- két ember érvein ki tudok akadni. Nem állítható a hajtómű beömlőnyílása. Ez nem újdonság, mert már az F-16-nak sem volt az, mégis képes volt kétszeres hangsebességgel repülni. Egyébként az új lopakodó gépeknek sem állítható.
Ezeknél a gépeknél a sugárhajtómű első terelőlapátsora állítható. Sokan a fantázia rajzból próbálnak valamiféle következtetést levonni. Ezt a rajzot valószínűleg egy művész rajzolta, nem hivatalosan kiadott anyag. Az sem igaz, hogy nem lehet utánégető nélkül átlépni a hangsebességet. Erre jó példa a vadászgépek szupercirkáló-sebessége, ami efelett van. Az aerodinamikai kutatásokra jellemző, hogy a Forma-1-es kocsik légterelőinek leszorító ereje a kétszeresére nőtt a 90-es évek óta, úgy, hogy a légellen- állásuk nem változott. Amit egy-két ember az f-35-ös gépágyú vezérlő-programról írt, az igaz.Nem fog működni 2018-ig. Ezt már a katonai szaklapok is megerősítették. -
teddybear #42 A Concord kifejlesztése tényleg nem volt olcsó. Gazdaságosságról meg inkább nem beszélnék ebben az esetben, mert úttörő volt a kategóriájában, az egész technológiát ki kellett fejleszteni hozzá, nem lehetett mihez hasonlítani. A szerkezete meg olyan volt, amilyent az ötvenes-hatvanas években általánosan használtak a személyszállító repülőgépeknél. A széles törzsű légibuszok csak úgy tíz évvel később, az olajár-emelések hatására terjedtek el.
Az üzemeltetése viszont egészen más tészta. Bár sokba volt a karbantartás és az üzemanyag is, de az utasoknak még így is megérte a magasabb viteldíj. Nem mindegy, hogy fele időből meg tudja úszni az Atlanti óceán átrepülését, vagy sem.
Ami azt illeti, most nem technikai korlátjai vannak a szuperszonikus utasszállításnak, hanem csak gazdasági, környezeti és természetvédelmi.
