729
Elméleti fizika - Elektrodinamika, Elméleti mechanika, Kvantumfizika
-
hiper fizikus #689 Azért ez nekem még mindig nem kerek
Mert nem rágtad át magad a képleteken . Legalább ezt a linket nézd át .
egy ilyet, csak -
gosub #688 Azért ez nekem még mindig nem kerek. Légüres térben, súlytalanságkor, nagy tömegű téglatest a közép tengely körül forogva is elkezdi a Dzsanyibekov jelenséget. Érdekes lenne építeni egy kísérleti modellt szenzorokkal... persze az nem elméleti fizika. :D -
hiper fizikus #687 megnéztem, nagyon jó videó, tanulságos
De hogyan forogna egy 3 dimenziós aszimetrikus merev test a negyedik dimenzióban, ha már a harmadik dimenzió is a bolondját járatja velünk ?
-
quantumfeather #686 Tényleg durva 
Dzhanibekov effect
Utoljára szerkesztette: quantumfeather, 2019.11.01. 19:54:34 -
hiper fizikus #685 A hidrosztatikai egyensúlyos bolygók esetében ez elhanyagolhatóan kicsi, túl kicsi, gyakorlatilag nincs . -
gosub #684 Igen, ezzel találkoztam. Viszont találtam egy ilyet, csak sajnos ennyire nem értek a matekhoz/fizikához. Ha jól értelmezem egy téglatest rövid és hosszú (x,z) tengelye mentén stabil a forgása, de a közép hosszúságú (y) tengely képzetes (?). Max elhiszem, hogy meg van magyarázva, bizonyítva. 
Egy érdekes felvetéssel találkoztam, hogy bolygó méretben is előfordulhatott Dzsanyibekov hatás, egy instabil y tengely alakult ki. Pl. kontinensvándorlás következtében, vagy magma áramlás, vagy eljegesedéstől, és emiatt a szokásoshoz képest kilengések történhettek a forgástengelyben, akár teljes átfordulás.
Utoljára szerkesztette: gosub, 2019.10.31. 20:15:48 -
hiper fizikus #683 engem is izgat
a wikipédia ezt írja róla :
A jelenségre klasszikus mechanikai magyarázat létezik, ld. teniszütő-elmélet (Tennis Racket Theorem).
lásd a linkemet róla ; Mit szólsz hozzá ? -
gosub #682 Sajnos nemtom. 
Még néhány: dancing T-handle, Эффект Джанибекова, hosszabban, pályarajz.
Érdekes, hogy a forgás tök egyenletes marad a 'bukdácsolás' ellenére és a bukdácsolás is nem véletlenszerű, hanem határozott pályát jár be, valamint minden ilyen jellegű tárgy ugyan azt csinálja.
Apám nyugdíjas villamosmérnök és hobbiból matematika, fizika, csillagászattal... foglalkozgat, de erre nem talált igazi magyarázatot, hogy mi okozza, mi az a kényszerítő erő. Nem szándékos bűvésztrükk, nem légellenállás, nem Coriolis-erő... Euler-re is szoktak hivatkozni és hogy 150 éve ismert a jelenség (?), de magyarázat tudtommal nincs, vagy nemtok, nem tudunk róla. Viszont egyre jobban kíváncsi vagyok rá. -
hiper fizikus #681 https://www.youtube.com/results?search_query=Dzsanyibekov
ha nem látom, el sem hiszem: fantasztikus
Mi is ennek a magyarázata ?
-
gosub #680 A Dzsanyibekov-jelenségre van pontos fizikai, matematikai leírás? Mint a giroszkóp hatásról.
https://youtu.be/1n-HMSCDYtM -
hiper fizikus #679 Se nem összefoglalni, se nem megkérdőjelezni, hanem megoldani és előre vinni .
-
Sequoyah #678 Osszefoglalni akarod a tudomany mai allasat, vagy megkerdojelezni? Csak mert utobbi esetben ne nekunk celozd, hanem irj tanulmanyt a tudomanyos kozosseg szamara. -
hiper fizikus #677 Azt hiszem, hogy három egyszerű-nagyszerű művem van titeket megcélozva: ősrobbanásról, tezauruszról és szimulációról; de még finomítgatom, kotlok rajta . Ha kiadom kb 1 éven belül, akkor a fejeteket fogjátok paskolni tőle . Még jókedvemnek is kell hozzá lennie .
-
szabiku #676 Nos, ahogy pl. az elektromágnesesség és gravitáció némileg hasonló dolog, vagyis alapvetőségei egy kaptafára illenek, úgy elképzelhető az is, hogy az ismert részecskefizikai standard modell mellett működnek még hasonló részecskefizikai entitások, melyek kapcsolódnak a standard modellhez, csak éppen gyengén, alig észrevehetően. Ez leírhatja a sötét anyagot. A standard modellnek nem csak a bonyolultsága nagy, de érdekes furfangjai is vannak (CP-sértés, keveredési szög, hasonló nyalámságok..). Ha a modell ilyen, akkor általában a csűrés-csavarás lehetősége is bővebb, mint egyszerűbb esetben, tehát van min agyalni. Merőben újat nehéz kitalálni, ezért (ahogy Feynman mondta) gyarló módon a meglévő elméletet modulálgatjuk, hátha kijön valami jó. 
Az kellene az elfogult vaksi kisfizikusok helyett, hogy valami laza profi nagykoponya, aki az egészet kellően jól átlátja, rendszertechnikailag vizsgálja, és egy magasabb elvszerű elgondolás alapján megtalálja a megfelelő felbővítést. Ha még kétszáz évig testi és szellemi jóegészségben élni fogok, akkor lehet én leszek az.
Utoljára szerkesztette: szabiku, 2019.06.26. 22:46:40 -
hiper fizikus #675 https://en.wikipedia.org/wiki/Dark_photon#Theory
Itt a csoportelméletre hivatkozik, márpedig a csoportelméletnek tekintéje van . Hogy van ez ?
-
szabiku #674 Hagyjad.. Ezek ilyen idétlenkedések csupán. Levegő után kapkodnak a sok feltörni vágyó fizika szakon végzett doktoranduszok, mert pénzt akarnak keresni meg híresek akarnak lenni. Mára már popszakmává vált a (fizikátlan) fizikusság. Minden hülyeséggel próbálkoznak. -
hiper fizikus #673 Hogy mi van ?
sötét elektromágnesességre épülő teória
-
Sequoyah #672 Egy kis elgondolkoztato agytagito az univerzum jovojerol.
Plot twist az 5. es 11. perc kornyeken:)
TIMELAPSE OF THE FUTURE: A Journey to the End of Time -
h_zoli #671 Bocsi átviszem nem vettem észre h van olyan is -
hiper fizikus #670 Biztos, hogy ez az elméleti fizika körébe tartozik . Szerintem OFF topik . Menjetek át a Fizika topikba . Nem rosszból mondom . -
#669
Hú, ez az ábra picit zavaros, mert így nem vezetünk be csövet tartály a B irányból.
Ezen felül azt sem értem, hogy
A táp nyomása = hálózati nyomás
B táp nyomás = ?
A B kör működtetése a leírás szerint valami által vezérelt, mert maga a hidraulika nem fogja a séma szerint a B tápot csak úgy lezárni.
A B táp jellegétől függően lehet erre kitalálni valamit, mert vannak adott dp-re nyitó szelepek, csak ez a feladat még mindig alul specifikált. -
h_zoli #668 ![]()
No hát itt lenne. Az A kör egy hagyományos vízvezeték, sarokszelep állandóan nyitva, csak a végén található csap zárja.
A B kör nem kap "tápot" állandó jelleggel, viszont ha kap, feltölti a tartályt aztán megint megszűnik a nyomás benne. Idáig egyszerű.
A probléma az az, hogy véleményem szerint az A kör folyamatos nyomása mindig "lenyomja" a tartályt, ezért az sosem ürül ki. Pedig a környezetvédelmi feladat az lenne, hogy felhasználásra kerüljön ez az adhoc jelleggel érkező víz a B körről anélkül, hogy külön csapot kéne neki betenni. Nem tudom egyáltalán megoldható-e. Vezetékszűkítéssel pld. -
hiper fizikus #667 Ha mndkét csapról feltudod tölteni a hifroforn tartályodat, vagyis nincs komplikáció, akkor le is tudod engedni, mert a légtér csak egy egyszerű rúgóként működik . -
#666
Hú, erre kérnék ábrát, mert ezt így most nem értem. -
h_zoli #665 Hú köszönöm a részletes választ!
Az az igazság, hogy ez egy egyszerűsített szituáció, természeteen értelmetlen ebben a formában. Valójában egy nagyobb rendszernek a - szerintem - kritikus része.
Van két kör. Az egyik, legyen A, egy hagyományos háztartási hidegvízvételi hely, végén csappal, a másik, B, pedig csak néha üzemel, rövid ideig, és egy eltérő hálózatról táplálkozik - viszont ugyanahhoz a csaphoz érkezik! Utóbbinál fontos lenne, hogy amennyiben innen kap vizet a rendszer, valami mindenképpen tárolja azt akkor is, ha a csap zárva van. Amennyiben kinyitjuk, akkor pedig először ez a tárolt vízmennyiség távozzon (pusztán azért, hogy a következő alkalommal újra legyen kapacitása, illetve hogy ne legyen pangóvíz a rendszerben).
Szóval a nagy kérdés az, hogy A és B versenyében elő tudjuk-e segíteni, hogy B nyerjen a távozáskor, ha amúgy a nyomás egyforma. Természetesen a rendszer tartalmazhat nyomáscsökkentőt, de a két "forrás" nyomása (hálózati) adott és a hidrofor is csak egy ötlet tőlem, valójában nem is vagyok benne biztos, hogy létrehozhat-e a víz elegendő nyomást "saját maga ellen". -
#664
Ráadásuk a baj az, hogy a hálózati nyomás sem állandó, valamennyit mindig ingazodik. A tized bar értékes eltérésektől is lehet olyan, hogy az egyszerre nyitott állapotban csökkenhet is vagy állandó is lehet a szintje. Ha a tartály feltöltésekor kisebb volt a hálózati nyomás, mint amikor mindkét csap nyitva van, akkor ha az áramlási vesztességgel nagyobb a nyomás a T idomhoz érve, mint a tartályban, akkor addig nőni fog a szint, amíg ez ki nem egyenlítődik, idővel beáll az egyensúly.
Fordított esetben meg addig csökken a szint, amíg be nem áll az egyensúly. Azt hogy ez mikor és hol következik be az függ a
A föltöltetéskori hálózati nyomástól
Az aktuákis hálózati nyomástól, amikor 1 és 2 is nyitva van
A tartály magasságától is
A vezetékek nyomásveszteségétől
És az egész rendszer végén levő ellennyomástól is. -
#663
Nem világos a kérdés.
Annak az üzemnek (szerintem nincs sok) értelme, ha te a tartályt tölteni akarod úgy, hogy nyitva van az 1 és 2 is. Vagy afféle folyamatos biztonsági nyomástartást akarsz elérni, hogy ha elmegy a hálózati nyomás, akkor rövid (?) időre szakaszos (?) áthidalást adjon a rendszer úgy, hogy a gravitációsnál nagyobb kitárolási nyomás kell?
A hirdofor tartály alatt gondolom azt érted hogy a folyadéktér feletti nyomás az a hálózati nyomással tart végül egyensúlyt, a a töltődés felső határa szintben.
A beépítési magasságtól függően és a vezeték nyomásveszteségtől is lehet olyan, hogy a tartály elkezd ürülni, de mivel nem adtál meg elérendő célt, ezért nem lehet erre számszerű értéket adni. Igen, lehet olyan rendszer építeni, de ehhez pl. elvárt hálózati nyomás is van.
Valamilyen paramétert fixre kell tenni, hogy a többit tud számolni és célértéket keresni.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.19. 13:30:23 -
h_zoli #662 Üdv Fórum
Feltennék egy kérdést. Ha egy hidrofor tartályt hálózati vízzel (tehát nem szivattyúval) feltöltünk, a képen az 1-es csappal, majd megnyitjuk a 2-es csapot, kiürül a tartály? Vagy egyszerűen az 1-es csaptól folyik a 2-es csap felé a víz és a tartály sosem ürül ki. Tegyük fel, hogy 1,5 bar a rendszerben a nyomás, van-e olyan nyomás, amire ha beállítom a hidrofort, várhatóan - részben - kiürül?
![]()
Köszönöm -
hiper fizikus #661 Na+ és F-
példák az ionokra
Úgy írjuk, hogy fluor, és úgy ejtjük, hogy flór .
hipotetikus = feltételezett
"feltevéseiddel és képzelgéseiddel" = naturalista transzcendenciák
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2019.02.20. 13:49:04 -
#660
Na+ és F- {flór}
És? Ezeknek mik a szerepük az ionizáció szempontjából? Miért ezeket a példákat hoztad?
Egyébként a flórt nem ismerem, én eddig csak fluor-ról hallottam.
Négy és több dimenziós hipotetikus atomról van szó .
És az mit jelent? Mert a neve máris arról árulkodik, hogy semmi köze a valósághoz, mivel hipotetikus. Azaz állítólag létezik ilyen, mint Columbo felesége, csak még senki nem látta. Dávid Gyula a létező, minket és a világunkat alkotó atomokról beszélt. Ezért nincs itt keresnivalója az antropikus elvnek. Nem a világunk működését igazítjuk a képzelgéseinkhez, hanem fordítva.
Látom még mindig nem érted, hogy mi a baj a károgásoddal. "Megtudnátok-e engem vigasztalni, megtudnátok-e engem menteni ?"
Egy szakember munkáját akarod szembeállítani a te hipotetikus, értelmetlen feltevéseiddel és képzelgéseiddel, melyeket az oldaladon öntöttél írásos formába. Sajnos semmi közük a valósghoz, akármennyire is nehezedre esik bevallani.
-
hiper fizikus #659 Szia
"akkor várom a példáid"
Na+ és F- {flór}
"Ez mi?? Bullshit magas fokon."
Négy és több dimenziós hipotetikus atomról van szó .
"antropikus elvet én"
Azért tapasztalunk 3 dimenziós teret, mert más dimenziós térben nincsennek is élőlények .
"Tudod egyáltalán mi a logikai különbség ..."
Tudom .
-
#658
Akkor válik ionizálhatóvá, ha a semleges atomhoz töltés kapcsolható, vagy ha töltés választható le belőle
Szépen bemásoltad a wikipédiáról. Csak erős a gyanúm, hogy pont nem érted, mit is jelent az ionizáció, ahogy azt se, hogy mi a szerepe a fizikában. De ha mégis, akkor várom a példáid.
Az atom akkor lesz stabil ha a pályarendszere nem kaotikusan érzékeny aránylag kis behatásokra
Ez mi?? Bullshit magas fokon.
Léteznek olyan atomok, melyek magjai Alfa-részecskék (Alfa-bomlás), vagy elektronok és pozitronok (álá Béta-részecskék, Béta-bomlás) leadása során más atommagokká válnak, vagy egyenesen lebomlanak, széthasadnak. Instabil magokkal rendelkeznek pl. a természetesen előforduló rádióaktiv elemek: Radium, Uran, stb.
Egy molekula áll az atommag körül keringő elektronokból valamint az atommagból, mely protonokból, és neutronokból épül fel, ezt mutatja meg a tömegszám. Ha egy atommagnak túl magas a neutrontartalma, akkor válik instabillá. Mivel a mag saját összetartóereje diszkrét, valamint az összetartást segítő nukleonok szintén diszkrét pályákon helyezkednek el, sokat számít, hogy a neutronok hozzájuk képest hol jelennek meg. Hiába nagyok ezek az összetartóerők, ha a neutronok pályáit egyszerűen elkerülik. Alacsonyabb tömegszámmal rendelkező atomokat jellemzi a relative nagyobb stabilitás, pl 56 (Fe). A magasabb protonszám nagyobb taszítóerőt eredményez, álá destabilizáló Coulomb erőhatás.
Kb. ez lett volna a válasz a kérdésemre.
Az antropikus elvet én tettem hozá, persze hozzá kell igazítani
Miért kellene? Ha releváns lenne, akkor Dávid Gyula beszélt volna róla. De nem beszélt róla, mert ez nem filozófia-előadás volt.
Majd a filozófusok megmentik az "elméleted".
Tudod egyáltalán mi a logikai különbség a legalább, és a legfeljebb között?? -
hiper fizikus #657 Szia 
"Te legalább naponta, vagy legfeljebb naponta nézed meg ezt a fórumot?"
Ahogy kedvem szotyan rá . Mostanában gyakran .
"Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mit jelent, amikor egy atom stabil lesz?"
Akkor válik ionizálhatóvá, ha a semleges atomhoz töltés kapcsolható, vagy ha töltés választható le belőle .
Az atom akkor lesz stabil ha a pályarendszere nem kaotikusan érzékeny aránylag kis behatásokra .
Az antropikus elvet én tettem hozá, persze hozzá kell igazítani .
"hogy az írásaid"
Vannak régebbi, és vannak újkeletű írásaim . A régebbiek vannak előrébb, az újabbak vanak hátrább; köztük stílusbeli különbség van . Hajlandó vagyok egyenként megvitatni veletek, csak ne nagyon sértegessetek, ha már időt szakítok rá .
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2019.02.13. 12:08:46 -
#656
Az "elméleted" inkább nem kommentálom. Már sokszor megkaptad, hogy az írásaid értelmezhetetlen, a valósággal köszönő viszonyban nem lévő halandzsa. Az pedig, hogy össze akarod hasonlítani egy valódi (értsd szakmabeli) fizikus TUDÁSÁVAL, a pofátlanság és az elmehibbantság határán billeg.
Dávid Gyula:
Az ember megint multiuniverzumban gondolkodik. Sokféle univerzum létezik. Egyik ennyi dimenziós, másik annyi.
Egyikben ilyenek a fizikai törvények, másikban olyanok. Egyikben ennyi az elektron tömege, másikban nincs is elektron.
Összerakjuk ezeket a modelleket, akkor azt mondhatjuk, hogy hát pont abban, amelyik háromdimenziós és olyanok a fizikai tőrvények,
abban lehetségesek stabil struktúrák.
A mi világunkban létező stabil struktúráknak olyan a tulajdonságuk, hogy csak ebben a 3 dimenzióban lehetnek stabilak.
Sehol nem mondta, hogy nem létezik 2 vagy 4 dimenziós világ. Semmi nem mond annak ellent, hogy léteznek 4 dimenziós világok, ahol az ottani stabil struktúrák itt omlanának össze azonnal, ha megjelennének. Az antropikus elv pedig még csak nem is szerepel az előadásban.
Kérdésemre meg nem jött válasz.
Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mi jelent, amikor egy atom stabil lesz?
Te legalább naponta, vagy legfeljebb naponta nézed meg ezt a fórumot? -
hiper fizikus #655 Szia
1:45:12 -- ha azt akarom, hogy az atom ionizálható legyen, akkor legalább 3D kell; és ha azt akarom, hogy stabil legyen a pályarendszere, akkor legfeljebb 3D lehet .
1:46:13 -- a gömbhullámok jelensége: csak a 3D-ben van az, hogy a nem mennek szét a vetületek .
Ebből az következik, hogy csak a 3D-ben keletkezhetett az élet . És az antropikus elv szerint, mi azért vagyunk a 3D-ben mert másüt nem is lehetnénk .
Megvigasztalni, megmenteni az elméletemet meg azért kellene, mert az elméletem a hiperteret favorizálja, ahol tetszőlegesen sok nD dimenzió lehet; ellenben a fentiekkel, ami csak a 3D dimenzióra redukálja a létünket .
-
#654
Pontosan mit is találtál?
Mi az ami ellened szól ebben az előadásban?
Kitől várod, hogy megmentsen?
Kitől várod, hogy megvigasztaljon?
Mit is kellene itt megvigasztalni, megmenteni?
Mi tőrténik ebben a videóban 1:45:12 és 1:46:13 között?
Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mi jelent, amikor egy atom stabil lesz?
Mi a különbség aközött, hogy legalább három dimenzióban és legfeljebb három dimenzióban van értelmezve egy atom? -
BladeW #653 Dávid Gyulától alsó hangon vagy 40 órányi anyag van fent a youtube-on. Maximálisan ajánlott. -
kl24h #652 Szuper jó előadás. -
hiper fizikus #651 Sziasztok
Találtam valamit, ami ellenem szól . Megtudnátok-e engem vigasztalni, megtudnátok-e engem menteni ?
YouTube 20080430 ''Mire való a többi részecske?'' és a ''Túl a Standard Modelleken'' c. előadások
csak a 1:45:12 és a 1:46:13 másodpercnél hallgassátok, elképesztő
-
hiper fizikus #650 Szia
A sokdimenziós hipertér modellem szerint itt 3D és 1K komplex irányú kiterjedés van négyzetes gravitációval, ahol a komplex rész a kétoldalú gyorsulásé . Ettől távol ott nincs kétoldalú gyorsulás, ezért ott szabályos 4D van köbös gravitációval .
