729
Elméleti fizika - Elektrodinamika, Elméleti mechanika, Kvantumfizika
  • hiper fizikus
    #729
    az Attila állandó és egyenértékűség
    a Hubble állandó matematikai kiszámíthatósága

    Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2020.10.09. 10:55:51
  • quatlander
    #728
    aha....
  • d3s1gm4x2
    #727
    "összes vezető [nem mainstream] elméletben megtalálható :"
    tessék rákeresni a cikkben: monopole
    https://en.wikipedia.org/wiki/Inflation_(cosmology)
    ugyan a Maxwell egyenletek szerint nem létezhet mágneses monopole... Dirac feltételezte azt, hogy ha felcseréljük az E és B tér szerepét, akkor az igazi töltés a mágnesesség lesz, és kvantált elektromos töltést kapunk.
    Talán ezért B0 a jele a részecske fizika "Standard Model" igazi töltésének
    https://en.wikipedia.org/wiki/Weak_hypercharge
    https://en.wikipedia.org/wiki/Mathematical_formulation_of_the_Standard_Model#Bosons
    az elektromosság a weak hypercharge és a weak isospin harmadik komponensének keveréke.
    Utoljára szerkesztette: d3s1gm4x2, 2020.09.14. 06:43:39
  • d3s1gm4x2
    #726
    Ha előre küldünk jelet, a jel lasabban éri el az x távolságban lévő másik mozgó pontot, mint a hátul levő -x távolságút.
    A B összes pontja mozog az A vonatkoztatási rendszerben. Mivel a fény sebessége állandó, az A szerint a fény c-v sebességgel közelít az elöl levő ponthoz. Ehhez nyilván több idő kell.
    De az órák a mozgás irányba késnek, tehát ez a többlet idő el fog tünni a mérés során, így a fény sebesség ugyan akkora lesz a B rendszerben is.
  • d3s1gm4x2
    #725
    Nem szabad elfelejteni, hogy a hullám megoldás a hossz kontrakcióra csak a felgyorsított testekre igaz. Tehát amikor ugyan abban a vonatkoztatási rendszerben [frame of reference] vagyunk.
    Ekkor nyilván nem lehet megoldás az egyidejűség relativitása, hiszen nem váltunk koordináta rendszert. Ellenben a sima koordináta rendszerváltáskor számolható hossz kontrakció oka az egyidejűség relativitása:
    a két eltérő sebességű megfigyelő a test két végének pozicióját nem ugyan abban az pillanatban méri. A két koordináta rendszerben eltérő az egyidejű hyperplane / hipersík.
    És meg is kaptuk a választ az elején feltett kérdésre:
    t2=(t1-v*x1/(c*c))*gamma
    A fényjel szinkronizáció miatt menetirányban késnek az órák a mozgó vonatkoztatási rendszerben.... és pont emiatt mérhető a fény sebessége állandónak.
  • d3s1gm4x2
    #724
    A fényjelekkel történő óraszinkronizálás ekvivalens a hullám fizika konstruktív interferenciájával.
    Könnyen megmutatható, hogy nem csak a QM határozatlansági relációja származik a hullámcsomagok fizikájából, de a speciális relativitás hosszkontrakciója is [amennyiben a hullámforrás idődilatációt szenved a kompakt dimenzióbeli mozgás miatt]
    "This trade-off between spread in position and spread in momentum is a characteristic feature of the Heisenberg uncertainty principle, and will be illustrated below. "
    https://en.wikipedia.org/wiki/Wave_packet
  • d3s1gm4x2
    #723
    A csőszerű extra dimenziót sem olyan nehéz elképzelni:
    11:11
    What are the Strings in String Theory?
    https://www.youtube.com/watch?v=k6TWO-ESC6A
  • d3s1gm4x2
    #722
    hasonló megoldást kapunk a quantum field theory-nál Wick rotation után:
    "Wick rotation also relates a QFT at a finite inverse temperature β to a statistical mechanical model over the "tube" R3 × S1 with the imaginary time coordinate τ being periodic with period β. "
    https://en.wikipedia.org/wiki/Wick_rotation#Further_details
    az S1 nem más, mint a kör....
    https://en.wikipedia.org/wiki/Circle_bundle
    A string elmélet ugyan ebből a felállásból indult annó...
    https://en.wikipedia.org/wiki/Kaluza%E2%80%93Klein_theory#Group_theory_interpretation
    "the equations of motion provide the four-dimensional geodesic equation and the Lorentz force law, and one finds that electric charge is identified with motion in the fifth dimension. "
    Ez a mozgás a kvantált elektromosságra is magyarázatot ad... ami Dirac ötlete volt és jelenleg az összes vezető [nem mainstream] elméletben megtalálható : a mágneses monopól örvények
  • d3s1gm4x2
    #721
    Ez az egészet úgy lehet elképzelni a legegyszerűbben, ha veltételezzük, hogy a tér kompakt dimenziókból áll.
    Ekkor a "fényóra" nem más, mint egy ciklikus mozgás egy csőszerű dimenzióban. (konstans sebességgel)
    és pontosan kiadja a speciális relativitás idődilatációjának mértékét...
    https://en.wikipedia.org/wiki/Time_dilation#Simple_inference_of_velocity_time_dilation
    A fényóra két tükre pedig ugyan az az axiális / tengelyirányú vonal a kompakt dimenzió felületén.
    Ezzel módszerrel megkapjuk a Minkowski tér idő koordinátáját .
    Miután az órákat fényjelekkel szinkronizáltuk , megkapjük az "egyidejűség relativitását" is.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Relativity_of_simultaneity

    WSU: Special Relativity with Brian Greene
    5:48:00 igen 5 óránál xD
    https://www.youtube.com/watch?v=XFV2feKDK9E
  • d3s1gm4x2
    #720
    https://www.youtube.com/watch?v=A2JCoIGyGxc
    sokszor olvasható ez a hibás hasonlat.... nem, ez nem olyan, mintha 4d euklídeszi térbe mozogna , mivel a Minkowski tér hiperbolikus geometriájú ... a videó végén a "szakértő" is bevallja hogy a hasonlat "pontatlan"
    7:19 és 7:28
  • d3s1gm4x2
    #719
    "elektromágnesesség és gravitáció némileg hasonló dolog,"
    ja
    az egyiket egy 4d vektormező exterior deriváltja adja meg, a másik meg rank2 tenzormező
  • d3s1gm4x2
    #718
    Szóval két esemény távolsága a fénykúpon mindig nulla...
    0= x^2+ it^2 = 1+i
    "The light-like vectors of Minkowski space are null vectors. "
    https://en.wikipedia.org/wiki/Null_vector
    minden vektor a fénykúp felületén 0 hosszú (4d-ben)
  • d3s1gm4x2
    #717
    "Mi van ha két fénysebességgel mozgó fény sugár mozog egymással szemben? "
    a fény a fénykúpon terjed... mivel nem rendelhetsz a fényhez vonatkoztatási rendszert, ezért ezt az esetet csak egy harmadik megfigyelő szemszögéből írhatod fel... ott pedig egyértelmű a válasz....
    Ugyan az, mint euklídeszi térben
  • d3s1gm4x2
    #716
    "Azért van ez így mert a fény valójában az időben mint dimenzióban nem mozog? "
    Na ez nem olyan egyszerű.... ugyanis a Minkowski tér nem ugyan az mint a 4d euklídeszi tér...
    Nem véletlenül kezdődik így ez a cikk
    Complex Minkowski spacetime
    https://en.wikipedia.org/wiki/Minkowski_space#Complex_Minkowski_spacetime
    ["Biztonsági okból a regisztrációtól számítva 30 napig nem szúrhatsz be weblapcímet a hozzászólásodba!" OK]
    A lényeg itt rejtőzik
    https://en.wikipedia.org/wiki/Minkowski_space#Metric_signature
    -+++ [vagy +--- de a két megoldás ekvivalens]
    az
    S^2 = - dtime*dtime + dx*dx + dy*dy + dz*dz
    vagyis sign(dtime*dtime) = -1
    ezt pedig már ismertjük : pont így viselkedik a komplex számok képzetes része
    https://en.wikipedia.org/wiki/Complex_number
    tehát az idő koordináta képzetes szám...
  • d3s1gm4x2
    #715
    x2=(x1-v*t1)*gamma
    Az (A) koordináta rendszer pontjai mozognak hátrafele (-x irányba) a (B) koordináta rendszerben. Minél több idő telik el, annál távolabb lesznek -x ben.
    Ennél sokkal érdekesebb kérdés az, hogy az idő koordináta miért így transzformálódik?
    t2=(t1-v*x1/(c*c))*gamma
  • Csucsu1111
    #714
    Üdv! Talán ebben a topikban választ kapok kérdésemre, a többiben teljes a közöny.
    Arra lennék kíváncsi, a Gouy balance kísérlet a világűrben is működik? Tényleg megváltozik a tömege a tárgyaknak erős mágneses térben?
    Amiket olvastam cikkeket, erre nem térnek ki, vagy csak én vagyok tudatlan hozzá és nem értettem meg az olvasottakat.
  • hiper fizikus
    #713
    Ezt kérdezd meg itt : Relativitáselmélet
    Ezt is egyre ritkában látogatják, de még mindig vannak páran rajta .
    Remélem nem lesz harag ebből .
  • Aurora4
    #712
    Sziasztok!
    A speciális relativitáselvnek nagyon egyszerű a matematikai nyelvezete. Egy apró dolog volt ami mégis megzavart. A bizonyítás során két koordináta rendszerből indulunk ki amelyek a t=0 időpontban egybe esnek egymással. A K koordináta rendszer nyugalomban van míg a K' v sebességgel mozog az x tengely mentén, pozitív irányba, azaz balról jobbra az origótól kiindulva. Megadja hogy az x' koordinátát x'=x-vt képlettel számolhatjuk. A kérdés az lenne hogy miért negatív a vt tag? Mivel van egy x pont ami lehet mondjuk az origó is ettől az K' koordináta rendszer origója t idő múlva vt távolságban lesz. Nem x'=x+vt lenne a helyes? Nem értem a negatív előjelet.
  • hiper fizikus
    #711
    Ajánlom nektek, és másoknak ezt az új topikomat: Számítógépes szimulációk és animációk !
    Írjatok valamit oda is .
  • Aurora4
    #710
    Köszi, jó példa. Nos neki kezdtem a Lorenz-transzformáció ès a speciális relativitáselmélet értelmezésének/levezetésének de egyenlőre csak a végkövetkeztetéseket értem. A levezetésből is annyit hogy vesz két koordináta rendszert amely közül az egyik nyugvó, a másik v sebességgel mozog ès mindkét rendszerben útnak indít egy fényhullámot. Feltételezve hogy mind2 rendszerben azonos, c sebességgel terjed a fényhullám.
  • PrasCo
    #709
    Az első kérdésedre, HA jól értem, nekem a választ Fiz A3-on a következőképp magyarázták a mü-mezon példáján. (A fénysebesség mindamellett nem állandó, hanem vákuumban felülről korlátos és közegfüggő.) Képzelj el egy részecskét, ami légkör egy rohadt magas pontján keletkezik, onnan fénysebességgel (külön nem ragozva most) rongyol lefelé, de nagyon kis ideig él - elég kis ideig ahhoz, hogy "sztenderd fizika" szerint s=v*t-vel ne érje el a földfelszínt. Ennek ellenére mégis kimutatható azon. Nézd két szemszögből:
    - Ha a "részecskére" ülsz fel, igaz az, hogy fénysebességgel haladsz, és igaz az is, hogy "nagyon kis ideig élsz". Annak, hogy mégis eléred a földfelszínt, az az oka, hogy a távolságot másként érzékeled, az lerövidülni látszik - ez a hosszkontrakció.
    - Ha a földről nézed mindezt, akkor igaz lesz az, hogy a müon fénysebességgel érkezik, és az is igaz lesz a születési helyétől a felszínig lévő távolságot azzal be is futja, de számodra sokkal hosszabb ideig él, mint ahogy azt várnád tőle. "Lassabban öregszik." Ez az idődilatáció.
    Ennek a matematikai modellje a Lorenz-transzformáció, elvileg azzal el tudsz szórakozni, ha ez bővebben érdekel.
    Mérnökhallgatóként akkor ez engem nem nagyon hozott lázba, azóta meg nem(/sem) értek hozzá.
  • Aurora4
    #708
    Köszi a cikket. Lenne egy kérdès a speciális relativitás elmélettel kapcsolatban. Az elmélet kimondja hogy a fény sebessége bármely viszonyítási rendszerhez képest állandó. Hogy lehet hogy a klasszikus relativitás itt sérülni látszik? Azért van ez így mert a fény valójában az időben mint dimenzióban nem mozog? Ergo időutazó így az összes többi test számára olyan mintha nem mozogna? Csak így tudom elképzelni. Továbbá van egy érdekes felvetésem. Mi van ha két fénysebességgel mozgó fény sugár mozog egymással szemben? Ekkor is igaz marad hogy a fény bármely inerciarendszerhez képest ugyanakkora azaz fénysebességgel mozog? Ez igen csak érdekes.
  • hiper fizikus
    #707
    újdonság, nem csak neked, megoldása ez: https://index.hu/techtud/2019/12/19/haromtest-problema-isaac-newton-fizika-egitest/

    Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2019.12.19. 16:33:42
  • Aurora4
    #706
    Köszönöm a jósági tényezőt :) Hát azaz igazság hogy kiestem a matekból is. Szóval letöltöttem egy microsoftos AI-t vele oldatom meg a diff. egyenleteket hogy kèpbe kerüljek a differenciàl egyenletek megoldásával. Ha megtalàlom elküldöm a linket és elmondom mi a problémàm a megoldással.
  • hiper fizikus
    #705
    Mond el, hátha tudok segíteni ?
  • Aurora4
    #704
    Köszi szèpen. Meg fogom nèzni csak egyenlőre a kèttest problèmával birkózok :)
  • hiper fizikus
    #703
    találtam neked egy linkecskét: N-test szimuláció
  • hiper fizikus
    #702
    no látod
    de a szabályos elrendezéseivel jól el lehet szórakozni
  • Aurora4
    #701
    Amatőr naivitàs volt az gondolni tőlem hogy hozzà tudok szagolni a problèmához. A 3 test problèma kb 300 ève megoldatlan probléma a fizikàban. 18-ad rendű egyenletet kène hozzà megoldani. A mestersèges intelligencia persze màsodpercek alatt megoldja. Több 100 milliószor pontosabban mint az erre a célra fejlesztett szoftverek.
  • hiper fizikus
    #700
    szimetriás heyet inkább szabályos a jobb szó
  • Aurora4
    #699
    Rendben, köszönöm :)
  • hiper fizikus
    #698
    "tegnap elkezdtem foglalkozni a hàrom test problèmàval"
    Néz körül a külföldi interneten is, a Google lefordítja . pl. a külföldi Wikipediákon .

    Ha a három testet úgy helyezed el, hogy a pályályuk szimetriás legyen, akkor satabilak lehetnek .
    Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2019.12.04. 22:20:09
  • Aurora4
    #697
    Lehet hogy hülyesèg de nekem az jutott eszembe hogy az egysègnyi idő alatt befutott s ív ès a sugàr által körbe hatàrolt terület megegyezik az ellipszis pàlya kèt tetszőleges pontjàn. Gondolom azèrt is mert az r tàvolsàg vàltozàsàval arànyosan vàltozik a sebessèg is.
  • Aurora4
    #696
    Sziasztok!

    Tegnap elkezdtem foglalkozni a hàrom test problèmàval ès felmerült bennem egy kèrdès. Mi a feltètele annak hogy egy test stabilan egy màsik test körül keringjen? Igazàból egyenlőre próbàlok a kör ès az ellipszis pàlyàból kiindulni hàtha közelebb kerülök a megoldàshoz, de gondoltam itt is felteszem a kèrdèst.
  • hiper fizikus
    #695
    a hiteles mérésükre hivatkoznak, a tudományban már pedig a méréseken múlik minden
  • fonak
    #694
    Ezt mennyire kell komolyan venni?
  • hiper fizikus
    #693
    A kis pertubáció, ami a labilis tengely szerint van, az komplex számmal irandó fel, ellentétben a stabilis tengelyel, ahol a kis perturbáció reális számmal irandó fel. A komplex számoknak meg két összetevője van, ellentétben a reális számok egy összetevősek . Ez a két összetevő egy deviáló pályában nyilvánul meg .
  • hiper fizikus
    #692
    hát itt
  • gosub
    #691
    Amit nem értek, hogy felhalmozódó perturbációnak írja az y tengely kitérését. Nekem ez azért furcsa, mert úgy tudtam az egy elég random dolog, a prögettyű véletlenszerűen kezdődő és lefolyó bukdácsolása ilyen. A Dzsanyibekov jelenség meg egyáltalán nem így néz ki. Nekem olybá tűnik, hogy adott tárgy adott sebességgel megperdítve mindig ugyan azt a pályát futja be, méghozzá számtalanszor megismételve egy érdekes görbét ír le, ráadásul a forgás egyenletesége nem ingadozik. Valamilyen összefüggés van az alakja/tömegeloszlása, tömege, forgások, forgásirány, sebesség, átfordulások száma között.
    Nem értek a fizikához, matematikához, így bátran írhatok hülyeséget. :D
  • Bnum2
    #690
    A Dzhanibekov effektus matematikájáról lehetne tudni valamit magyarul?
    Utoljára szerkesztette: Bnum2, 2019.11.10. 19:49:15