729
Elméleti fizika - Elektrodinamika, Elméleti mechanika, Kvantumfizika
-
hiper fizikus #49 A gravitációs állandó változását csak a galaxishalmazokban lehet egy kicsit észlelni, lásd a sotét anyagot. A gravitációs állandó változása csak a multiverzumokban lesz jelentős.
-
hiper fizikus #48 A két egymástól d távolságra levő M tömegpont felezőpontjában a gravitációs térerő természetesen nulla lesz!!! De a gravitációs állandó nem lesz nulla, hanem a gravitációs állandó nagyobb lesz mint egyébbként, mert a gravitációs állandó egy kicsit vátozó. Ez a galaxison belül nem nagyon észlelhető, de a galaxis halmazon belül már egy kicsit észlelhető és a hipotetikus multiverzumban nagyon észlelhető. A változó gravitációs állandó teszi ki a skaláris gravitációt.
-
Irasidus #47 Bonyolultsága miatt, így nem is lehet megoldani. De mielőtt nekiesnénk a számításnak, érdemes talán azt megérteni előtte, hogy tulajdonképpen mi a kérdés? Einsteini értelemben a gravitációs potenciált lehet meghatározni (a G az állandó), ami viszont nem pontot ad ki, hanem egy gravitációs ekvipotenciális felületet térképet (erőtér, vagy szebben és magyarul gravitációs mező), ahol a gravitációs potenciál irányát lehet megadni, és ezek a vektorok sem egyenlítik ki egymás nullára. Egyébként jó példa arra, hogy nem nulla az, az, hogy az űrszondákat a Lagrange-pontok körül szoktak pályára állni (lissajous-pálya) mert maga a pont instabil.
Valami ilyesmit kapnál az integrál számítások után, és nem pontokat:
![]()
Itt egy jó könyv, ennek bonyolultságáról, angolul: klikk
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.09.27. 13:09:01 -
#46
köszi, de akkor az einsteini elmélet alapján mekkora lesz? én sajnos nem tudom kiszámolni az általad megadott egyenletből. -
Irasidus #45 Én a helyedben kerülném az ilyen bolondokat, azt sem tudja mit beszél. Viszont a kérdésedre a válasz az, hogy nem nulla. A gravitációt, csak a Newtoni fizikában tekintjük erőnek, és a hétköznapi jelenségek leírásánál közelítőleg pontos eredményt ad (ismételem közelítőleg, és nem minden esetben)! Ezért is használjuk, de valójában - ahogy Einstein egyenletiből következik - nem erő, hanem a tér görbülete. Így két test "görbe térének" közötti egyensúlyi állapotról beszélünk, viszont a gravitáció - vagyis a térgörbület mértéke - nem nulla, ebben az esetben sem "oltják" ki egymást.
Ez az einsteni gravitáció leírása:
![]()
Ami elsőre csalókának tűnik, mert viszonylag egyszerű képletnek látszik, de valójában nem az. A képletben az alfa és béta egy tiz tenzorból álló egyenlet jelölése (több oldalnyi...). És itt van a másik csavar, ugyanis az következik ebből, hogy a gravitáció nem csak a testek tömegétől függ, mint ahogy azt Newton leírta, így az egyensúlyi állapot sem lesz egyensúlyi, azaz nulla. Ez a valódi fizika.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.09.27. 12:19:20 -
#44
tehát két egymástól d távolságra levő M tömegpont felezőpontjában mekkora lesz a gravitációs térerő? nulla vagy nem nulla? ha nem nulla, akkor mekkora? -
overseer-7 #43 a gravitációs állandó nem lenne állandó ha változna..
szerintem -
overseer-7 #42 a meredeksége.. de nem az abszolút értéke.
-
hiper fizikus #41 "elletmondásba kerültél saját magaddal, mert a grav. erő vagy nulla vagy nem nulla, de nem lehet mindkettő - nulla is meg nem is"
Én ezt így nem állítottam. Figyelmetlenül olvastad a hozzászólásomat. Mert két galaxis közt a gravitációs erő nulla lesz, de a gravitációs állandó nem lesz nulla. Én a gravitációs állandóról beszélek, hogy ez a két galaxis közt egy picit változik, és ez a változó gravitációs állandó skalárisan adódik össze. A skaláris gravitáció pedig erről az összeadható változó gravitációs állandóról szól.
-
hiper fizikus #40 De a két tömegpont kozt a térgorbulet meredeksége nulla. -
#39
ezt te írtad "A skaláris gravitáció hatása szerint, mivel ez nem vektoriális hanem skaláris, ezért nem lesz nulla,"
ezt is te írtad "Az elméletem nem hibás, mert a két tömeg közöt nulla erőt ad meg"
ezzel elletmondásba kerültél saját magaddal, mert a grav. erő vagy nulla vagy nem nulla, de nem lehet mindkettő - nulla is meg nem is
el kéne döntened, hogy a saját elméleted milyen értéket ad meg 2 egyforma tömegpont felezőpontjában. ez lenne a minimum, hogy levezeted és megmutatod. -
overseer-7 #38 két tömeg között az eredő tömegközéppontban a gravitációs gyorsulás 0
ez oké.. viszont ha a térgörbületet nézzük..
egy távolabbi pontból nézve a köztük lévő tér görbült.
Tehát ott ahol kioltják egymást a gravitációs gyorsulás vektorai.. ott fellép még a térgörbület.. és egy 3. objektumra a távolban hatással van ez a jelenség.
szerintem.. -
hiper fizikus #37 Az elméletem nem hibás, mert a két tömeg közöt nulla erőt ad meg, de a két tőmeg kőzőt nem nulla egy kicsit változó gravitációs állandót ad meg a galaxis halmazok léptékben. A gravitációs állandó az a skaláris érték, ami skalárisan adódik össze a két tömeg közöt. A nulla gravitációs erő valóban jól kimérhető a két tömeg közöt, de a galaxisok forgásának az anomáliái arra utalnak, hogy valami törvényszerűségnek még lennie kell, és ez a törvényszerűség a skaláris gravitáció hatásom. Így:
Javítanom kell a képletet a két tömeg közt ható skaláris gravitáció nagyságára, mert kis g helyet nagy G-t írtam. Kijavítva így néz ki a képlet:
G<sub>k</sub> = g M/r<sup>2</sup>+ g M/r<sup>2</sup>+ G<sub>A</sub>
Ahol a G<sub>A</sub> a lokális abszolút gravitációs állandó, a g a skaláris gravitáció külön állandója, G<sub>k</sub> pedig a minden pozícióban egy kicsit más-más gravitációs állandó.
Pl. ha a G<sub>A</sub> = 6.67 * 10<sup>-11</sup> és a g M/r<sup>2</sup> = 0.0004 * 10<sup>-11</sup> , akkor a G<sub>k</sub> = 6.6708 * 10<sup>-11</sup> értékű lesz a két tömeg között. Ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, hogy mekkora erővel hatnak egymásra a tömegek, akkor pontról pontra integrálni kell a változó gravitációs állandó szerint a pontszerű erőket, ill. térerőket, amit igazából számítógépes szimulációval lehet megcsinálni.
Legyen mondjuk ez a két M tömeg egy-egy óriás eliptikus galaxis tömege. Ez a két eliptikus galaxis legyen egy nagy galaxishalmazban, amely galaxishalmazhoz a G<sub>A</sub> = 6.67 * 10<sup>-11</sup> érték köthető. A két óriás eliptikus galaxis g M/r<sup>2</sup> = 0.0004 * 10<sup>-11</sup> értékkel módosítja a G<sub>A</sub> értékét. Ekkor egy törpegalaxisban, ami épen a két óriás eliptikos galaxis között van a G<sub>k</sub> = 6.6708 * 10<sup>-11</sup> értéknek megfelelően fog keringeni minden csillaga a saját törpegalaxis középontja szerint számolva. Ebből is láthatod, hogy könnyen lehet, hogy ez a megoldása a csillagászati sötétanyag problémának.
Na most, ha te úgy gondolod, hogy a matematikám nem elégé egzakt, mert te mint egyetemista ezt jobban tudnád, akkor kérlek, hogy a skaláris gravitáció elméletemhez csinálj egzaktabb matematikát: fogjunk össze.
-
#36
ebben az esetben viszont az elméleted hibás. ugyanis a nulla gravitációs erő a tömegpontok között mérhető tulajdonság, a valóság, az pedig megcáfolja az eleméledted, amely nem nulla erőt jósol. -
hiper fizikus #35 Ez azért van így, mert a metagalaxisban nagyjábból egyenletesen oszlanak el a galaxisok. Ezt úgy nevezzük, hogy galaxis mező. Albert Enstein a relativitás elmélete alapján számításokat végzett az ideális galaxis mezőre, és arra az eredményre jutott, hogy a galaxis mező vagy tágul vagy összehúzódik. A Hubble jelenség felfedezése után nyilvánvaló lett hogy tágul. Ez lett az ősrobbanás elmélet alapja. De Einsten nem vehette figyelembe, hogy extradimenziók is létezhetnek, és azt sem vette figyelembe, hogy a skaláris gravitáció belezavar a galaxis mezőbe. A skaláris gravitáció a galaxis mezőt multiverzumra tagolja, ezért az ősrobbanás modellt módosítani kell multiverzum elméltté. Szerintem van egy széles diszkontinuitás, vagyis átmenet a metagalaxisunk végén.
-
hiper fizikus #34 Igen foglalkoztam avval is, hogy mi lenne akkor, ha a fénysebessége változna. De úgy hogy két alternatívát vizsgáltam: az egyik alternatívában nem változott a fénysebesség, a másik alternatívában változott a fénysebeség. Tehát nem köteleztem el magam valamelyik alternatíva mellet, hanem minden alternatívát igyekezetem megvizsgálni, mert az igazi filozófus hozzáállása ilyen.
" Ha a c állandó nem változhatott meg.. akkor mivel lehet magyarázni azt, hogy az univerzum nagyobb mint amit az ősrobbanáshoz tartozó fénykúp megenged? "
A multiverzummal: A multiverzum szerint több párhuzamos ősrobbanás is történhet a multiverzumban, ezek együtt alkotják a multiverzumot.
-
hiper fizikus #33 Autodidakta filozófusnak tartom magam. A filozófus Descartes naturalista dualizmusát követem. Elkotelezet demokrata vagyok, a centrumpártokat kedvelem.
-
hiper fizikus #32 Igen a vektoriális gravitáció szerint abban a pontban a gravitációs térerő nulla lesz, mert a vektorok ellenkező irányúak és kiegyenlítik egymást.
A skaláris gravitáció hatása szerint, mivel ez nem vektoriális hanem skaláris, ezért nem lesz nulla, hanem mint két pozitív szám egyszerűen összeadódnak, de még hozzá kell adni a helyi abszolút gravitációs állandót is. A sup és a sub a HTML nyelv tag-jai, a 2 és az a A indexeket állítja be fel és le.
gy = G M/r<sup>2</sup> + G M/r<sup>2</sup> + G<sub>A</sub>
-
overseer-7 #31 mi a véleményed a fizikai változókról?
mivel magyaráznád az univerzum méretét?
Legalább 78 milliárd fényév az univerzum szélessége
Ha közel fénysebességgel repül szét az anyag a keletkezés óta 13.7 milliárd év óta..akkor is a középpontból nézve az kb 27 milliárd fényévet jelentene.. -
hiper fizikus #30 Azért vannak a szakkifejezések, ill. a lexémák belinkelve, mert az aki eloszor olvassa a szaktanulmányomat, nem bírja kvetni az olvasmányt, mert nem jut eszébe minden szakkifejezés, ill. lexéma, és emiat a szoveget nem érti elége. A belinkelt kisszótár nagyban javít ezen.
Amúgy erre attanulmányomra az informális levezetés a jellemző, a nominalista filozófia eszméje érvényesul benne.
-
overseer-7 #29 Gondolkodtatok már azon, hogy mivan akkor, ha az úgynevezett fizikai állandók.. időben változhatnak?
Mondjuk mi van akkor, ha az univerzum fiatal korában más értéke volt a c nek, a planck állandónak és a G állandónak.
Vannak rá utalások, hogy korábban a c fénysebesség értéke nagyobb volt.
Mert az univerzum nagysága nagyobb asszem valami 80 milliárd fényév.. és a kora 13.7 milliárd év.
Tehát nagyobb az univerzum, mint azt fénysebességgel be lehetne járni.. át lehetne szelni azóta, hogy létrejött.
Ha a c állandó nem változhatott meg.. akkor mivel lehet magyarázni azt, hogy az univerzum nagyobb mint amit az ősrobbanáshoz tartozó fénykúp megenged? -
#28
Megkíséreltem elolvasni a véletlenszerűen kiválasztott "részvénytrezor"-írásod.
Ha szabad megkérdeznem - milyen irányú a végzettséged? -
#27
lenne egy kérdésem. ha adott két tömegpont (mindkettő tömege M) egymástól d távolságra, akkor a te skaláris gravitációs elméleted szerint mekkora lesz a tömegpontokat összekötő szakasz felezőpontjában a gravitációs erő? (a vektoriális elmélet szerint ugye nulla) -
Irasidus #26 "A szakifejezések sűrűn be vannak linkelve"
Ezt hívják tudományos fogalmakkal tűzdelt halandzsának. Értelmetlen, és fárasztó. Amúgy mindig lenyűgöz, amikor valaki azt hiszi az álmai megegyeznek a valósággal, és tanulnia sem kell semmit, anélkül is mindent ért... Én a helyedben egy általános iskolás fizikakönyvet forgatnék, annak több haszna lenne, mint itt írogatni. Nem tűnt még fel, vagy csak nem érdekel, de senki nem vesz komolyan? De még csak hozzád sem szólnak? Amúgy egy kicsit nagy az ego, hogy kiírod ki vagy, bár láthatólag senkit nem érdekel, gondolom pont ez a problémád, és ezért írogatod azokat a szarokat... Javasolnék valami terápiás foglakozást, ha még nem kezdted el, talán segít egy kicsit visszazökkenteni az életbe, és talán valódi barátaid is lennének. Üdvözlettel, egy jóakaród!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.09.21. 15:26:30 -
hiper fizikus #25 Kedves elméleti fizika topik látogatók !
Képzeljétek el, hogy a gravitációt nem csak vektoriálisan lehet értelmezni, hanem skalárisan is. Itt olvashatok a skaláris gravitációról. A szakifejezések sűrűn be vannak linkelve benne egy kisszótárhoz, ezért könnyen érthető a magyarázata. A skaláris gravitáció tükrében az ősrobbanás elmélet egy kicsit máskében modelleződik. Ja, és kérlek titeket, hogy ezt a linkemet osszátok meg az internetes ismerőseiteknek is. Biztosan értékelni fogják.
Üdvözlettel: Erdős Attila a szlovákiai Rimaszombatból.
-
shakwill #23 Ez módszertan, nem filozófia! -
number9 #22 Ez filozófia nem fizika
szóval senkit nem érdekel -
shakwill #21 Az a baj, hogy a tudomány favágó munka.A részletek nagyon figyelmes áttekintését és nagyon logikus rendszerezését igényli. A fizika anyanyelve pedig a matematika. A fizika szavakkal való pontos leírása nem lehetséges. Hasonlatokkal nem lehet dolgozni, mert óriási félreértésekhez (magyarázásokhoz) vezet. Persze a matek is trükközésekkel dolgozik. (deriválás, csoportelmélet etc.) Elméletet kitalálni aránylag könnyű... Matekkal megalapozni qurvára nehéz. Anélkül pedig nem ér semmit.-Én sem értek hozzá, csak más érzés fizika professzorok előadásait hallgatni, vagy a tisztelt kollégákat itt a fórumon...
Utoljára szerkesztette: shakwill, 2016.07.14. 09:12:41 -
overseer-7 #20 nem.. de az érdekesebbekhez, és a mandelbrothoz igen -
errorista #19 nem kellek a fraktálokhoz komplex számok -
overseer-7 #18 van egy érdekes észrevételem..
a matematikát a világ megértésére fejlesztették ki..a valóságot reprezentálja 1 + 1 = 2
Teljesen magától értetődő.
A matematikát nagyon erőssen használják a természettudományokban..a világ leírásában amiben élünk.
A matematika és a valóság..nagyon jól passzol egymáshoz..
a matematikát állandóan fejleszteni kellett, tökéletesíteni, hogy leírhassuk vele pontosabban a valóságot.
vannak benne úgymond mágikus számok.. pí.. az e, stb ezek is maguktól értetődőek, és a természet részei.
De ami számomra érdekes.. a -1 gyöke.
Erre ki kellett találni az imaginárius számokat.. majd ebből megjelentek a fraktálok.
Teli van a természet..világ fraktálokkal.
Valószínűleg mi is egy kurva nagy 3d+idő fraktálvilágban élünk..a fraktálok minden tulajdonságával rendelkezik a létező világ.
és ez nagyon érdekes számomra
mert nagyon durva belegondolni, ha ez tényleg így van.
pl a mandelbrot halmaz.. nagyon nagyon durva dolog ám, ha az ember megérti, hogy jön létre és elgondolkodik ezen.. végtelenül komplex struktúra.. egy nagyon egyszerű egyenlet iterációja.
-
errorista #17 Ha így választod ketté, akkor a spec és áltrel, mint elméletek az ismeretterjesztő kategóriába esnek.
Időrendileg is először lett elképzelve a geometria, és csak utána felírva a geometriából adódó egyenletek. (bár az időrend e tekintetben nem jelent sokat) -
Irasidus #16 Igen jól gondolod, sőt minden igaz rólam, amit írsz. Kérlek folytasd ezt trollkodó, személyeskedő semmitmondó ostoba stílust, csak a fizikát hanyagold! Kösz. -
gombabácsi #15 ja te vagy az aki nem tudtál válaszolni egyszerű kérdésekre
jól tippelek, hogy életedben egy önálló gondolatod nem volt? -
Irasidus #14 Nem olyan. Van az ismeretterjesztés és van a tudomány, a kettő nem ugyanaz, mert az egyik precíz matematikai alapokkal rendelkezik, a másik meg hasonlatokkal. A probléma ott van, amikor dilettánsok ilyen hasonlatokon okoskodnak, vagyis próbálnak valamit cáfolni szókaratézással, ami nagyon nem úgy van. Amúgy neked nem felsőbb matematikát kellene tanulni, hanem egyszerűen az általános iskolás alapokat, ugyebár a gravitáció meg a szabadesés összekeverése is ennek hiányából fakad, csak szólok!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.08. 21:35:43 -
gombabácsi #13 ez a fajta érvelés olyan, mintha azt mondanánk, hogy összeadni csak az tud, aki össze tud adni két csillió billió számjegyű számot. ha valaki nem tud összeadni két csillió billió számjegyű számot, az ne is próbálkozzon megérteni az öszeadást :) -
fonak #12 Ja, csak ez nem olyan téma, amit a szükséges (minimum egyetemi matematika/fizika szak szintű) matematikai alapok nélkül meg lehet érteni, a "népszerű fizikamagyarázatok" is ezért csak néhány levegőben lógó állítás és hasonlat. Elfogadod, elhiszed amit az "okosok" mondanak róla, vagy beleásod magad, de nincs "királyi út" a megértéséhez. Ezért is népszerűek az alternatív, befogadható "világmagyarázatok", amikhez nincs szükség felsőbb matek ismeretekre. -
#11
szerintem a neten több száz szakkönyvet találsz bármilyen témáról -
overseer-7 #10 hahóó.. lenne pár fontos dolog ami tisztázásra vár.
a kvantummechanikában..
Von Neumann–Wigner interpretation
Wigner's friend gondolatkísérlet
Consciousness and measuremen.. hogy mit is jelent a mérés mint fogalom.
" In the 1960s, Eugene Wigner[2] reformulated the "Schrödinger's cat" thought experiment as "Wigner's friend" and proposed that the consciousness of an observer is the demarcation line which precipitates collapse of the wave function, independent of any realist interpretation. See Consciousness and measurement.
The non-physical mind is postulated to be the only true measurement apparatus"
Ez egy nagyon fontos téma szerintem. Ha van rá mód diszkutáljuk meg.
-
overseer-7 #9 van itt olyan aki komolyan ért a kvantum mechanikához?
főleg az állapotfüggvény és valószínűségi hullám témában szeretnék felvilágosítást..
Hullám-részecske kettősség ügyében.. de biztosra kell mennünk.. kétség kívül kell tisztáznunk ezeket a fogalmakat.
