729
Elméleti fizika - Elektrodinamika, Elméleti mechanika, Kvantumfizika
-
kl24h #89 Fog lengeni, mert az inga felfüggesztése más gyorsulással akarna esni (tehát kisebbel), mint az inga "golyója", mert az a kis hosszúság is számít olyan közel az EH. Mivel az inga szála nem engedi, hogy a felfüggesztés és a golyó eltávolodjon, ezért a golyó ingamozgást fog végezni ha egy adott szöggel ki van térítve. Itt persze figyelembe kell venni a felfüggesztésnek a tömegét is hogy megállapítható legyen az inga lengési frekvenciája.
Ha fel van függesztve, akkor más lesz a frekvenciája és ha szabadon hagyod esni, akkor megint más.
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2016.10.03. 19:30:30 -
#88
jézusmária! szabadesésben hogyan fog lengeni az inga? o.O -
defiant9 #87 Jobban belegondolva a gravitációs hullámot megfoghatja az EH, de a térgeometria torzulását nem, az EH mögött mozgó tömeg pedig mindkét jelenséget produkálja, vagyis a gravitációs erő irányának és nagyságának detektálásával információ nyerhető a EH mögött zajló tömegátrendeződésekről. -
defiant9 #86 "Az eseményhorizont mögött csak egyféle mozgás létezik, ami a szingularitás felé tart, minden más irányú mozgás fénysebesség feletti"
Nyilván arra tart, de nem kötelező hogy egyenes vonalban tegye.
Az látjuk hogy spirál pályán zuhan a tömeg az EH-ig, semmi okunk azt feltételezni hogy az EH után ne így mozogna tovább.
Definíció szerint minden gyorsuló tömeg gravitációs hullámot gerjeszt. Egy gyorsulva zuhanó acélgolyó is. Nincs okunk feltételezni hogy az EH mögött ne ezt tenné.
Ennyi kb., elhiszem/látszik hogy sokat tudsz a témáról, de az EH-n túli túlságosan egzotikus ahhoz hogy fekete-fehér állításokat lehessen mondani.
Én nem látok perpill semmit ami megakadályozná hogy az általam leírt módon információ jusson ki az EH mögül. Persze lehet hogy van ilyen ok, de ilyet nem említettél. -
Irasidus #85 Unom ezt a parttalan vitát, és borzasztóan látszik, hogy meg sem érted amiről írok, és még a fizikai fogalmakkal sem vagy tisztába! Bocs... A "tértorzító" hatást gravitációnak hívjuk, a gravitációt nem lehet leárnyékolni vagy megállítani, de ez nem azt jelenti, hogy fekete lyuk gravitációt sugároz! A gravitáció mint írtad, a tér görbülete! És nem sugárzás vagy valami ami kijönne a fekete lyukból! Gondolom a gravitációs hullámok zavarták össze a fejed, mint általában mindenkiét. A gravitáció és gravitációs hullám nem ugyanaz a jelenség, és gravitációs hullám sem a fekete lyukból jön ki, hanem a körülötte lévő teret "hullámoztatja". Az eseményhorizont mögött csak egyféle mozgás létezik, ami a szingularitás felé tart, minden más irányú mozgás fénysebesség feletti, tehát nem lehetséges, ezért oldalra sem mehetsz. (Gondolom a következő kommentben majd meg kell magyaráznom neked, mi az a gravitáció meg gravitációs hullám. Figyelj, spóroljunk meg egy kommentet, és kezdj el olvasni, ha elakadsz és kérdésed van, akkor holnap válaszolok, de már kicsit sok volt "ez" mára...)
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.02. 17:23:18 -
defiant9 #84 "fénysebesség felett kellene mozognia"
Ezt nem vágom miért. Ha felfüggesztek a BH fölé egy ingát az ugyanúgy leng jobbra-balra mint a Föld felett.
Azt nem mondom hogy olyan sok ideje marad lengeni ha szabadesésben van, de akár spirálpályán is zuhanhat. Mindenképp 0-nál több ideje van lengeni és mindenképp c alatt marad a sebessége. -
defiant9 #83 "mivel a vonzó centrummal azonos irányú forgómozgást vesz fel"
Erre azért képes mert az EH nem állítja meg a szingularitás tértorzító hatását.
"egy inga kimutathatatlanul kicsi ehhez képest"
Elvi szinten vagyunk. Ha egy izzó acélgolyó zuhan a BH-ba, akkor azt látom hogy belefagy a EH-ba miközben végtelen vöröseltolódást kap. A 'valóságban' gyorsulva zuhanó tömeg viszont ugyanúgy torzítja a teret, ami kívülről érzékelhető és kijutó információt hordoz, ha gravitációs hullám akkor pedig energiát is képes kijuttatni. Ez egyfajta ghosting hatás lenne, a két műszer máshol 'látná' a golyót. -
Irasidus #82 Egyrészt tömegközponttal számolunk, másrészt nem kell látni a fekete lyuk egyetlen részét sem, ahhoz, hogy kiszámoljam a tömegét és perdületét. Napi új-gyakorlat egy forgó centrum körül keringő test impulzusmomentum vektorának kiszámítása, mivel a vonzó centrummal azonos irányú forgómozgást vesz fel. Ez a jelenség a "frame dragging", vagy Lense-Thirring-effektus. Ez azt jelenti, hogy az égitest forgástengelye a "forgó-vonzó" centrum szögsebességével azonos irányú szögsebességgel precesszál. És ez csak egy módszer a sok közül...
A fekete lyuk irdatlan nagy tömeg, egy inga kimutathatatlanul kicsi ehhez képest, valószínűleg örök időkre. Másrészt az inga ott nem működik, mivel fénysebesség felett kellene mozognia, "ingnia" és ez ugyebár nem lehetséges.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.02. 16:27:39 -
defiant9 #81 "és még van pár módszer."
Elvi szintem minden módszer csak az EH-ig láthatna, az univerzum felől szemlélve ott megáll minden, se ki se be.
Az hogy a forgás mégis kijut azzal lenne magyarázható hogy magának a téridőnek a változása ettől a korláttól független, ami végülis ésszerűen hangzik. Viszont ha már az információt is belekeverjük ez azt is jelenti hogy mondjuk egy EH mögötti inga lengését érzékelhetjük kívülről, de ha azt kellene megmondanom hogy mi is lenne a frekvenciája akkor gondban lennék... -
Irasidus #80 "A mi időkeretünkből nézve ... de ezt mi nem érzékelhetnénk, ahogy azt sem hogy a BH forog mivel az összes anyag besűrűsödött/beállt az EH-n. "
Ez a kulcsszó. Csak számunkra tűnik úgy, hogy belefagyott, de valójában nem. (Amúgy ez az információmegmaradás egyik megoldása lenne.) Ha egy fekete lyuk forog, azt többféleképpen lehet igazolni, például ha van körülötte akkréciós korong, vagy egy másik égitest segítségével ---> illetve a későbbiekben gravitációs hullámok megfigyelésével, és még van pár módszer...
"Naja, közvetlen megfigyelés nélkül gyártják az elméleteket."
Így működik a tudomány, elméletet gyártunk az addigi ismeretek alapján, aztán teszteljük... (Keresési kulcsszó: tudományos módszer) -
defiant9 #79 Naja, közvetlen megfigyelés nélkül gyártják az elméleteket.
Én pl. azt sem látom be hogy egy szingularitás tömegközéppontú fekete lyukat kellene érzékelnünk.
A mi időkeretünkből nézve minden behulló tömeg max. az aktuális EH-ig juthat el, ott belefagy az időbe, A tömege által létrehozott térgörbület ide kellene rajzolnunk.
A behulló objektum persze ettől még eljuthat a szingularitásba, de ezt mi nem érzékelhetnénk, ahogy azt sem hogy a BH forog mivel az összes anyag besűrűsödött/beállt az EH-n. -
Irasidus #78 Ez az animáció nem adja vissza a valóságot. Érdemes lenne megnézni az Interstellárt mit össze szenvedtek fizikusok(!) egy darab ilyen lyuk hiteles bemutatásával, aztán az sem sikerült... Viszont a felvetésed érdekes, de tudnod kell, hogy többféle szcenárió van a fekete lyukak összeolvadására, mert nem mindegy, hogy frontálisan ütköznek vagy érintőlegesen, vagy spirális pályán, mivel teljesen másképpen zajlik az esemény, és más történik a fekete lyuk esemény horizontjával (frontális ütközés esetén, amit állítasz az kizárható)! Arról nem beszélve, hogy két fekete lyuk közötti tér az utolsó percekben akár fel is szakadhat és egy hétköznapi szóhasználattal élve "féreglyukat" hozhat létre. Nem tartom lehetetlennek amit állítasz, főleg Kerr-lyuk esetében. De ott eleve a forgás miatt is meg lehet tenni ezt. De ez mind, mind csak hipotézis és ugye spekuláció.
Érdemes ezeket a videókat inkább megnézni, klikk.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.01. 18:38:16 -
defiant9 #77 Én igazándiból csak azt a scenariót kapirgászom amikor bekerültél egy EH mögé, de egy másik fekete lyuk miatt képes vagy kiszökni.
Two Black Holes Merge into One
Ez az animáció szerintem helyes azt adja vissza hogy a szabályos 3D gömb EH-ból tojás lesz egy közeli nagy tömeg hatására. A 2D gumisztalos térgörbület analógiával szemléltetve már nem is olyan meredek a görbület fala hogy ne lehetne kimászni belőle.
![]()
-
Irasidus #76 Nem igazán értem mit akarsz mondani, kissé zavaros az írásod, így lehet a válaszom sem arra vonatkozik amit te igazából mondani szeretnél. Sokféle lyuk leírás van, ez mind nem lehet egyszerre igaz, mivel sok az ellentmondás, szinte hetente jönnek ki újabb leírások, próbáltam a mainstream tudománynál maradni, azt is leegyszerűsített formában. (Nem beszéltem a fekete lyuk esetleges mágneses mezejéről, hitpertöltéséről, másféle kölcsönhatásáról, és a többiről. Ami mind befolyásolhatja a környezetét és ezáltal magát az eseményeket. Ezek sokszor egymásnak is ellentmondó elméletek.) Tehát amit írtam, az nem elvi szinten létező dolog, hanem komoly matematikai fizikai szinten, csak azt nem tudjuk még, melyik elmélet a nyerő. Ezért folynak a kutatások... -
Irasidus #75 Nem Einstein intézte el egyszerűen, hanem egy holland fizikus, Hendrik Antoon Lorentz (1853-1928) írta fel elsőnek, ami nem más mint egy inerciarendszer transzformálása (átalakítása) egy másik inerciarendszerbe, vagy másképpen fogalmazva, kimondja az inerciarendszerek egyenrangúságát. Ez színtiszta matematika, levezetést lásd itt: klikk. A relativitás elmélet megszületésének gondolata meg részeben segítette hozzá ezen matematikai levezetés, érdemes elolvasni, valójában hogyan született meg, és nem ilyen hagymázas képzelgésekkel fárasztani minket, lásd itt: klikk
"Az igaz is, hogy a fizikában az elméletek nem összevissza változnak, hanem egymásra épülnek, tehát komplexebbé teszik őket, kiegészítik őket, hogy találjon a gyakorlattal."
Nem egyszerűen az elmélet válik komplexebbé, hanem a világról való ismereteink bővülnek, a világot egyre jobban megismerve a világ válik egyre összetettebbé. A elmélet nem több, mint csupán a világ leírása, ami erre nem képes azt nem elméletnek hívjuk. És akkor megint eljutottunk oda, hogy nem érted a tudomány működését.
" Szerintem egyrészt baj van ezzel is, hogy az elméletek egymásra épülnek, mert ahogy említettem a fény kettős természetét ha így haladnak nem fogják megoldani, hogy csak egy természete legyen. Lehet, hogy vissza kellene menni és újra kellene tárgyalni az egészet, és egy új elméletet kidolgozni, ami ezt is megoldaná és közben nem mondana ellent az eddigi kísérleti eredményeknek."
Pontosan ezzel van a probléma, hogy szerinted. Ez egy vélemény, olyan embertől aki láthatólag a fogalmakkal sincs tisztában, és a tudomány működése számára ismeretlen, ezért amit nem tud, és nem ért, azt a képzelgésével, vágyaival és tudomány iránti undorával tölti meg. Mielőtt véleményt alkotsz, nem árt pár dolgot megérteni, és elsajátítani. A te kvantumfizikai "ismereted" nincsen egyenlő szinten egy ezzel foglakozó kutatóéval, bármennyire is szeretnéd ezt hinni. Nem fogom többet ezt leírni, mert úgy látom falra hányt borsó...
"Engem a tudomány nem undorít, ezt tévesen állapítottad meg, sőt az ellenkezője vagyok, csak engem az zavar, hogy sokmindent túl egyszerűen elintéztek és nehogy emiatt maradnak a nagy kérdések és még ritka ellentétek is mint pl. a relativitáselmélet és kvantummechanika között. "
A tudomány nem elintéz, hanem bizonyít. Vissza kellene venni a nagy mellényből, mert az előző válaszaid alapján, ezeket a dolgokat nem érted, így nyilván nyilatkozni sem tudsz róla. Másrészt a természet működik így, a tudomány csak leírja a működését. Ha neked nem tetszik, akkor így jártál, de attól még a természet törvényei nem a te bonyolultság iránti vágyaidhoz fog igazodni. Másrészt én nem látok ellentétet a két elmélet között, mindkettő más fizikai összefüggést ír le. Vannak akik szeretnék egyesíteni a két elméletet, de nem azért mert felfedeztek valamit ami miatt szükséges lenne, egyszerűen egy átfogó elméletet szeretnének - de lehet, hogy a természet "két" fizikával működik. Nem tudjuk, majd a kutatók kiderítik, mármint valódi tudásra és megfigyelésekre alapozva, nem "szerintemre", és nem vágyakra, és főleg nem masszív ismerethiányra, mint ahogy te csinálod itt.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.09.29. 13:16:51 -
#74
"A világ akkor is létezik, ha nem figyeli egy tudatos lény."
attól függ, hogyan definiálod a létezést :D megfigyelő híján nincs értelme létről, mint olyanról beszélni -
Irasidus #73 Rákerestem, és tudod mit találtam? Az, hogy te az információ megmaradás elvére kidolgozott felvetést érted félre, itt ugyanis nem arról van szó, hogy a fekete lyuk környéke két dimenziós, hanem arról, hogy az eseményhorizontra - feltételezések szerint - "rásimuló" fotonszféra két dimenziós, és bármi ami áthalad rajta, információs lenyomatot hagy rajta. A probléma ezzel az, hogy ha forog a fekete lyuk ilyen szféra egyszerűen nem létezhet, ez nem hogy, nem bizonyított elmélet, de több sebből vérző alternatív elképzelés. Magát a szingularitást meg egyszerűen a fizika jelenlegi állása nem képes leírni, vannak persze akik megpróbálják (erről szól a tudomány) és más alternatív lehetőségeket keresnek, de ezek még annyira sem vehetők komolyan mint a fenti elmélet, mivel bizonyíthatatlanok egyenlőre. Marad tehát az, hogy nem automatikusan elhiszed, ami egyszer az utadba kerül, mert több tucat elmélet létezik párhuzamosan - hanem helyén kezeled, vagyis feltevésnek, elképzelésnek, vagy tudományosan hipotézisnek tartod!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.09.29. 09:51:27 -
#72
A világ akkor is létezik, ha nem figyeli egy tudatos lény. Ha az élet kifejlődött, akkor a világnak léteznie kellett, hogy az élet létrejöhessen - már a tudatosság létezése előtt is.. :-)
Ha ez az állítás nem igaz, akkor ez a kezdettől létező Isten egyenes bizonyítéka.
Szerintem külön kell választani a filozófiát a matematikától, ahogyan a kvantum- és relativitáselméletet is a maguk közegében kell vizsgálnunk, mert ha ezeket az elméleteket helytelen módon vizsgáljuk, akkor téves következtetésekre jutunk.
Tegnap eltűnődtem Schrödinger macskáján. Azt ugye tudjuk, hogy a tudós az egész hasonlatot gúnynak szánta. A kvantumelmélet alapján feltételezett valószínűségi hullám szerintem a macskára azért nm vonatkozik, mert nem elemi részecske. A macska csak egy műszer, ami az urán bomlását méri és két állapotot vehet fel (bomlott-e az urán, vagy nem). A gondolatkísérletben azt feltételezzük, hogy a műszer egyszerre két állapotban van, amíg a mért értéket le nem olvassuk. Így a megfigyelésünk olvasztja össze a hullámot és "dönti el", él-e a macska.
Alapvetően ezzel az a probléma, hogy a macska állapota az urán bomlásának következménye, ami viszont időben korábban következik be. Az a feltételezés, hogy a megfigyeléskor dől el a macska állapota, hogyan hatna vissza az időben, hogy létrehozza az okot, ami a macska állapotához vezet?
Másik dolog az, hogy pl. a doboz közelébe egy hanghullám-detektort teszünk. A detektor folyamatosan érzékeli a macska szívverését és nyomtatja az eredményeket. Akkor a detektor folytatólagosan összeomlasztja a valószínűségi hullámot? Vagy az akkor omlik össze, amikor valaki megnézi a nyomtatott lapokat? És addig a lapokon nincs is semmi? :-)
Einstein tudtommal ezt úgy fogta fel, hogy egyetlen elemi részecske állapotát képtelenek vagyunk kiszámolni, viszont ezek sokasága már megbízható statisztikai tömeget alkot, hogy állapotát megjósolhassuk. Ha pl. gázt engedsz zárt térbe, akkor tudjuk, hogy a gáz ki fogja tölteni a rendelkezésre álló teret, annak ellenére, hogy a gáz egyes elemi részecskéinek helyzetét nem ismerjük. A kvantumfizika tehát (nevéből eredően is :-) kvantumokkal foglalkozik, és nem feltétlenül szerencsés túl komoly szándékkal ráhúzni a "hétköznapi" dolgokra.
Egy másik dolgon is gondolkoztam tegnap:
Tegyük fel, hogy embert küldünk a Holra. Mielőtt elindítjuk, elérakunk két dobozt. Az egyikben egy PS van, a másikban egy XBOX, nem tudjuk, melyikben melyik. Választ egyet és elviszi a Holdra.
Amikor odaért, odalépünk a másik dobozhoz. A valószínűségi hullám elmélete azt mondaná, hogy a dobozban mindkét gép ott van és majd a kibontáskor dől el, melyik marad nálunk. Tehát kibontjuk a dobozunk,at vetünk rá egy pillantást és látjuk, hogy XBOX. Ebben a pillanatban azt is tudjuk, hogy a Holdon lévő ember dobozában egy PS van. Ezzel összeomlasztottuk a Holdon lévő ember dobozának valószínűségi hullámát - mégpedig a földi észlelésünk pillanatában, vagyis megelőztük a fényt, ami 1,3 másodperc alatt teszi meg a Hold-Föld távolságot.
Ez így egy szép filozófia, amit nagyon ígéretes kutatni, mert ha megtaláljuk a gyakorlati alkalmazásait (például a számítástechnikában), annak brutális eredményei lehetnek. Már amennyiben létezik megfelelő gyakorlati alkalmazás.
DE:
Ettől még nem lesz kevésbé ízes az étel, amit eszel. Nem csúnyul meg tőle a társad, nem lesz kevésbé kellemes a Nap melege. Nem lesz kevésbé szórakoztató egy jó könyv, vagy kevésbé idegesítő a szomszéd ugató kutyája. Szerintem válaszd külön a körülötted tapasztalható világot, ami eléggé "makró" ahhoz, hogy ne süllyedj bele az elemi részecskék észbontó világába. Mert ezen a szinten az érzékszerveiddel megtapasztalható valóság is "valóság", no para. :-) -
hiper fizikus #71 Örülök, hogy fantáziát látsz a gravitációs állandó nagyléptékben való kiss mértékű változásában. Én is úgy gondolom, hogy ez kiválthatná a csillagászati sötét anyag elméletet. De van ennek egy fontos predikciója{;előrejelzése}, mégpedig az, hogy a multiverzumban, ami a metagalaxison túl van, ott a gravitációs állandó nagy mértékben változik, és ezért a multiverzum megjelenése olyan amilyen, vagyis a galaxis mezők csomókba csoportosulnak miata.
"a részecske a negyedik extradimenziónkba oda-vissza ugrál, amit határozatlanságként észlelünk."
erről szeretnék többet megtudni...
Az extradimenzió azt jelenti, hogy a mi három dimenziónkon kívüli dimenziók. Extradimenziók vannak, de mi azért különülönk el tőle, mert egy kolosszális kétOldalúGyorsulás elkülönít minkert az extradimenzióktól. Miata minden visszaesik a három dimenziónkba az extradimenzióból. Ez vonatkozik a részecskékre is. Amikor a részecskék a három dimenziónkban mozognak akkor rendszertelenül elhajlanak az extradimenzió felé és rögtön vissza is essnek a kőtOldalúGyorsulás miat. Ezt úgy tapasztaljuk a kísérletekben, hogy a rśzecskéknek határozatlanságuk van.
-
hiper fizikus #70 Én segíthetek rajtad, mert régen én is ott akadtam el ahol te, de én már megtaláltam a hogyan továbbot. A naturalista transzcendenciával kell foglalkoznod ahoz, hogy tovább tudjál lépni. Ehez pedig filozofálni kell megtanulnod. A filozófiát úgy tanulhatod meg, ha külön választod azokat a filozófiai műveket, amik hátráltatnak a filozófia elsajátításában azoktól, amik nem hátráltatnak. Én nem állhatok mindig a hátad meget, ezért ezt a különválasztást neked kell magadnak minduntalan megtened. A filozófia az ésszerűséget helyezi előtérbe, ellenben az empirizmus a tapasztalatot helyezi előtérbe. Az empirizmus akkor kerül bajba, ha a tapasztalat nem segít rajta. No ekkor kell elővenni az ésszerűséget hirdető filozófiát, azért hogy a naturalista transzcendenciát művelhesd. A transzcendencia a tapasztalat meghaladását jelenti. Van idealista transzcendencia, ez nagyon nem jó, és van naturalista transzcendencia, ez a járható út. A naturalizmus az jelenti, hogy természeti, az idealizmus pedig a hit, a vallás, a misztika vagyis az áltudomány. A számítógépes szimuláció a legerősebb naturalista transzcendencia módszer, de a logikus gondolkodás is egy hatásos naturalista transzcendenciás módszer. Vagyis ved elő hozzá a fantáziádat.
-
overseer-7 #69 megvallom.. én mint tudattal felvértezett emberi lény.. létező entitás.. kutatom a létezés minden aspektusát.
kiváncsisággal és alázattal..
tudni akarom, hogy MI EZ..
mi ez az amit létezésnek nevezünk..
mindent tudni szeretnék magamról és a világról ami körülvesz engem.. minket
elakadtam a fizika szövevényes bonyolult labirintusában
alapvető dolgokkal nem vagyok tisztában..
korlátot, akadályt támaszt a nyelv.. a fogalomtár, a leírás.. annak a megértésében, hogy mi a valóság.
A fizika.. természet tudományok.
Ma már ott tartok, hogy nem vagyok biztos semminek a létezésében.
Csak egy dolog bizonyos számomra.. hogy én.. a tudatom..az ami gondolkodik, az létezik.
A többi, a környezet ami körülveszi a tudatomat, most már bizonytalan.
Biztos vagyok benne, hogy a fejlődés.. evolválódás létezik.
.. és ha ezt extrapolálom.. előrevetítem.. bizonyosan létrejön a megértés.. a bizonyosság a világ természetével, működésével és a benne elfoglalt helyünkkel kapcsolatban.
Sokszor az a felvetésem, megérzésem, hogy a világ csak illúzió.. egy a szemünk elé vetített szimuláció.. álom.
Maya fátyla.
Egy dolog biztos.. a tudatom létezik.
Minden más bizonytalan.
Mi ez a világ? Mi a létezés?
A tudatom.. megfigyelésem által történik minden.
Azok a dolgok, amikkel nem állok kapcsolatban.. csak lehetőségként, valószínűségi hullámként léteznek.
A schrödinger hullám képlet szerint.
Minden amit nem figyelek meg.. amivel nem állok kölcsönhatásban a heisenberg féle határozatlansági korlátok között létezik.. lehetőségként.
Ezek a tények.
Ezekből a tényekből mi következik?
Teli vagyok kérdésekkel..
Amióta beleütköztem a kutatásaim során a hullám-részecske kettősség "paradoxonjába".. azóta bizonytalan vagyok.
A valóság ..olybá tűnik meghaladja minden fantáziánkat.. messzemenőkig meghaladja értelmünket.
Van itt valaki, aki velem tart?.. olyan aki ugyan itt akadt meg?
nem szégyellem, hogy korlátokba ütköztem.. fel merem vállalni, hogy korlátolt vagyok.. nekem fontosabb önmagamnál, a valóság VALÓDI működésének a megértése.
Segítség.. !!! -
kl24h #68 "A fizika megfigyel, kísérletezik és tesztel, és persze hipotéziseket gyárt - amit aztán szintén tesztel, újra megfigyel és kezdődik előröl." <<<<< Teljesen egyetértek.
A lényeg az, hogy nekem nincs saját elképzelésem vagy saját elméletem, csak az hogy pl. Einstein milyen egyszerűen elintézte, hogy: x^2-(ct)^2= x'^2-(ct')^2=állandó és ebből vezette le a képleteket. Jó hogy megfelelő az ő elmélete és talál a kísérleti eredményeknek, de ez még nem jelenti azt, hogy teljes vagy hogy teljesen helyes.
Másképpen a kvantummechanika is azért jelent meg, mert másképpen nem lehetett megmagyarázni az atomszerkezettel kapcsolatos dolgokat és még ezenfelül a többi dolgokat is, mint pl. sp3 hibridizáció, és még sokmindent.
Tehát a fizika egyes kísérleti vagy természetes jelenségeket próbál megmagyarázni. Ha valamilyen elméletet kitalálnak és persze kísérletileg is beválik, akkor azzal magyarázzák, és így tovább. Az igaz is, hogy a fizikában az elméletek nem összevissza változnak, hanem egymásra épülnek, tehát komplexebbé teszik őket, kiegészítik őket, hogy találjon a gyakorlattal. Szerintem egyrészt baj van ezzel is, hogy az elméletek egymásra épülnek, mert ahogy említettem a fény kettős természetét ha így haladnak nem fogják megoldani, hogy csak egy természete legyen. Lehet, hogy vissza kellene menni és újra kellene tárgyalni az egészet, és egy új elméletet kidolgozni, ami ezt is megoldaná és közben nem mondana ellent az eddigi kísérleti eredményeknek.
Engem a tudomány nem undorít, ezt tévesen állapítottad meg, sőt az ellenkezője vagyok, csak engem az zavar, hogy sokmindent túl egyszerűen elintéztek és nehogy emiatt maradnak a nagy kérdések és még ritka ellentétek is mint pl. a relativitáselmélet és kvantummechanika között. -
overseer-7 #67 úgy rémlik, hogy több tudományos cikkben is olvastam róla..
azért nézz utána.. hátha van némi alapja.. kíváncsi vagyok a véleményedre..
keress rá:
black hole 2 dimensions hologram -
overseer-7 #66 "részecske valójában egy hullám kvantum csomag"
a részecske nem lehet hullám. vagy egyik vagy másik..
Hogy éppen melyik tulajdonságát mutatja az a tudatos megfigyelőtől, és a mérés tényezőitől függ.
"A hullám - részecske kettőség az ultraibolya katasztrófa gondolatmodelből származik"
Az ultraibolya katasztrófa teóriából a planck állandó és a kvantum elmélet származik.. úgy tudom.
A hullám részecske.. csak később az elektronos double slit experimentből jött létre. .. úgy tudom..
"a részecske a negyedik extradimenziónkba oda-vissza ugrál, amit határozatlanságként észlelünk."
erről szeretnék többet megtudni...
"A gravitációs állandó időbeli változásával már titulussal rendelkező más kutatók is foglalkoztak. Én nem időben, hanem térben változó gravitációs állandót feltételezek"
Ezt én sem vetném el.. mert ez mintha megmagyarázná a gravitációs anomáliákat.. és szükségtelenné tenné a sötét anyag.. és a sötét energia bevezetését is..
Talán.. lehet, hogy ez lesz a megoldása a jelenségeknek.. hogy tényleg nem állandó a G.
térben.. és talán időben sem. -
defiant9 #65 "a klasszikus Schwarzschild-féle fekete lyukból nem lehet kijutni"
Minden relatív, az hogy ki halad el ki mellett az is. Tehát a komótosan nyammogó klasszik fekete lyuk mellé is beroboghat a pergő-forgó testvére.
"Itt képébe jön az időutazás"
Igen, ennek elvi szinten elég felfoghatatlan/paradox hatásai lennének, de maga a szonda szemszögéből ami beékelődne a két ilyen masszív objektum közé lehet nincs jelentősége, ahogy az eseményhorizonton átlépést sem különleges az átlépő számára.
-
hiper fizikus #64 Szerintem a hullám - részecske kettőség nem ugyan az mint a kvantum valószínűségi hullám , mert a hullám - részecske esetében a részecske valójában egy hullám kvantum csomag, amit ábrázolni és számolni lehet. Ellenben a kvantum valószínűségi hullám a részecske határozatlanságát jellenti, ami nem hullámcsomag, hanem inkább olyan szórás féle. A hullám - részecske kettőség az ultraibolya katasztrófa gondolatmodelből származik, a határozatlanság pedig abból származik, hogy a részecske a negyedik extradimenziónkba oda-vissza ugrál, amit határozatlanságként észlelünk. A negyedik extradimenziónknak jellemző tulajdonsága a kétOldalúGyorsulás. ami visszatéríti az oda tévedő objektumokat.
Továbbá.
A gravitációs állandó időbeli változásával már titulussal rendelkező más kutatók is foglalkoztak. Én nem időben, hanem térben változó gravitációs állandót feltételezek úgy, hogy a matematikáját is megadtam.
-
Irasidus #63 "A fekete lyuk, olyan mintha egy makroszkopikus kvantum objektum lenne."
Nem.
"Úgy tudom, hogy a feketelyuk közelében, vagy felületén túl már nem számolhatunk 3 dimenzióval.. a nagy energiasűrűségek miatt leugrik a tér 2 dimenzióssá."
Közelében? Nem. Honnan szeded ezeket? -
overseer-7 #62 A fekete lyuk, olyan mintha egy makroszkopikus kvantum objektum lenne.
Úgy tudom, hogy a feketelyuk közelében, vagy felületén túl már nem számolhatunk 3 dimenzióval.. a nagy energiasűrűségek miatt leugrik a tér 2 dimenzióssá.
-
Irasidus #61 Jelenleg többféle megoldása van a fekete lyukaknak, a klasszikus Schwarzschild-féle fekete lyukból nem lehet kijutni, viszont ma már úgy gondoljuk, hogy ez egy leegyszerűsített modell csupán! Illetve, hogy sok tulajdonságot örökölhet a szülőégitesttől, vagyis nem is annyira feketék... A kérdésed szempontjából az egyik ilyen tulajdonság a perdület, ezt hívjuk forgó fekete lyuknak, vagy Kerr-lyuknak. Egy ilyen fekete lyuknak, kettős eseményhorizontja van, mivel a tér felcsavarodik, és téropolgia szerint így jön ki (most ezt hidd el becsszóra, mert kiszámolni nem fogom neked). Ezt a részt hívják ergoszférának, és a kijutást úgy képzeld el, hogy felcsavarodás olyan nagy energiával működik, hogy egy jó pálya esetén kipenderít a fekete lyuk ergoszférájából, hiába jutottál be az eseményhorizont mögé. Mindezt úgy, hogy ugye a térgörbület az lehet nagyobb sebességű is mint a fénysebesség. Viszont, ha nagyobb, akkor nem valószínű, hogy ugyanoda jutsz ki, ahonnan elindultál... Itt képébe jön az időutazás, a másik dimenzió, másik univerzum, vagy akár a világegyetem egy távoli pontja. Ez egyenlőre még csak a hipotézisek talaja, szóval ezek nem tények, csak lehetőségek. Egy a sok közül (Kerr-lyuk sem valószínű, hogy úgy igaz, ahogy van, mint írtam más tulajdonságok is vannak.)
Itt a Kerr-lyuk tértopológiája:
![]()
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.09.28. 11:31:40 -
overseer-7 #60 Milyen következtetések szűrhetőek le a Bell egyenlőtlenség sérüléséből, Alain Aspect kísérlet eredményét figyelembe véve.
Milyen kapcsolat áll fen a tudat és a létező világ között?
Mert az eredményeket figyelembe véve.. nem kerülhetjük meg ezt a kérdést.. Hogyan jön egyáltalán a képbe a gondolkodó tudat.. a megfigyelő tudat.
Elviekben a világnak akkor is léteznie kell, ha nem figyeli meg egy tudatos lény.
Maga a tudat is egy homályos koncepció..
Egy baktériumnak van olyan tudata amivel kiválthatja a valószínűségi hullám összeomlását?
Vagy egy halnak.. esetleg macskának?.. az biztos, hogy az ember alkalmas erre.
Elméletileg, ha az erdőben kidől egy fa.. az a valóságban is ki van dőlve.
Ellenben ha ez a fa a mikrovilágban dől ki.. addig nem biztos az eredmény, amíg valaki meg nem figyeli.
Ez figyelemre méltó jelenség. -
Irasidus #59 Off.: Ugyanott tartottam előadás kozmológiából, ahol Dávid Gyula, tanultam, de kozmológus nem vagyok (tudomásom szerint jelenleg kettő kozmológus van az országban), viszont ez Égi-mechanika amiről mi beszélünk. Csillagász vagyok, változó csillagokkal foglalkozom. Valóban nem könnyű olvasmány (nekem sem!), csak referenciaként raktam be, hogy lásd nem a levegőbe beszélek, tényleg van ilyen. Meg, ha csak átfutja az ember, akkor is meg lehet találni azt a részt ami ezzel foglakozik...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.09.28. 11:09:12 -
#58
köszi, nyilván te kozmológus vagy, vagy hasonló képzettséged lehet, de az én képességeimet az a könyv meghaladja. -
defiant9 #57 Erről a "gravitációs potenciál" ábráról eszembe jutott ifjúkori elméletem miszerint ennek segítségével ki lehet jutni egy fekete lyuk eseményhorizontja mögül.
Tegyük fel hogy bekerültünk az eseményhorizont mögé, de a fekete lyuk mellett elhalad egy nagyobb tömegű objektum(lehet akár egy másik szingularitás is amit végül ki parittyáz a mi fekete lyukunk), ez esetben a két objektum közötti a téridőben létrejön egy olyan sáv amin ki tudunk osonni. Tehát egy ideig akár két esemény horizont mögött is lehetünk(bár ez inkább egy nagy krumpli eseményhorizont). Peremfeltétel hogy mi is képessek legyünk mozogni(de c alatt) és slingshot-olódjon is a beérkező objektum.
Vélemény, működhet? -
Irasidus #56 Én értem, és fizikusok ezrei meg kiválóan értik. Az, hogy szóvirágokkal nem lehet elmagyarázni, mert semmihez nem fogható jelenségek leírására, az már az emberi képzelet hibája. Viszont az ismeretterjesztő irodalom eléggé adós ezen téren, az tény, hiszen ez a megfogalmazás közelítőleg jó, de ugyanolyan hibás is. Mivel valójában se nem részecske se nem hullámtermészete nincs, csak olyan mintha lenne, ellenben olyan tulajdonsága van, ami makrovilágban leírhatatlan - szóképekkel, ismeretterjesztő szinte - ezért szokták ezt mondani, írni. Valójában egyik sem. Amúgy, hogy ennyire képben vagy jelenlegi állásról, had kérdezzem meg, melyik kutatóintézetben dolgozol? Vagy ezt az el-képzelésedet - "Ha így haladnak a kutatok" - az internetről, és tudományos hírekből szedted? Mert akkor régen rossz, és akkor tudom mi táplálja a tudomány iránti undorodat... az újságírók.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.09.27. 23:33:45 -
Irasidus #55 A fizika megfigyel, kísérletezik és tesztel, és persze hipotéziseket gyárt - amit aztán szintén tesztel, újra megfigyel és kezdődik előröl. Ezt hívják Tudományos Módszernek, és mielőtt megszólalsz, nem ártana tudni miről is beszélsz! Mert láthatólag valami sajátos elképzelésed van a tudomány működéséről, ami szerencsére nem fedi a valóságot. Amit te voltál olyan szíves "számolgatásnak" hívni, az nem más mint a tények matematizálása, ami nélkül igen nehéz lenne - mérni, analizálni és bármit is pontosan értelmezni (gondolom te a való életben semmit nem "számolgatsz")! Ami nem azt jelenti, hogy képesek vagyunk mindent kiszámítani, és mérni. Ha így lenne, nem lenne szükség tudományra, viszont a dolgokat helyén kell kezelni, ami találgatás azaz hipotézis azt hipotézisnek hívni, ami bizonyított tény, az ténynek és a sok tényt meg elméletnek. Nem folytatom, talán érted, a példád miért demagóg, és felszínes.
Einstein egy nagyon jó elméletet adott, aminek jelenleg nincs alternatívája. Ha lesz olyan elmélet ami jobban leírja a világot, akkor azt kísérlettel vagy megfigyeléssel bizonyítani fogják. De ettől még nem fog megdőlni Einstein, és nem fognak a GPS műholdak bedögleni, a Merkúr más pályán keringeni, csak megtalálják az érvényességi körét, és egy átfogóbb elméletet alkotnak. Vagyis az elméletek a fizikában nem össze-vissza változnak, hanem egymásra épülnek. Ez a valódi fizika, amiről te beszélsz, meg a hozzáNEMértés iskolája, vagyis ábrándok, képzelgések, és nagy adag undor a tudomány iránt (gondolom mert nem érted).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.09.27. 23:26:08 -
kl24h #54 Ha így haladnak a kutatok, ezt a hullám-részecske kettősséget nem is fogják megoldani soha.
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2016.09.27. 20:50:02 -
kl24h #53 "...Ez a valódi fizika." <<<<< A valódi fizikát senki sem tudja, csak találgatnak, számolgatnak, de soha sem fogják tudni tökéletesen. Az Einstein relativitáselmélet alapötlete is olyan, hogy egyszerűen ki van találva, nincs levezetve (lásd x^2-(ct)^2= x'^2-(ct')^2=állandó minden tehetetlenségi vonatkoztatási rendszerben). A fénysebességgel adódott kísérleti furcsaságokat én az mondom, hogy átmenetileg Einstein megoldotta, de az ő megoldása 1 a sok közül.
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2016.09.27. 20:47:42 -
overseer-7 #52 inkább foglalkozzunk már végre a hullám részecske kettősség jelenségével
hyper fizikus.. neked mi a véleményed a kvantum valószínűségi hullám jelenségről? -
overseer-7 #51 Ez van ha valaki fordítva veszi be a gyógyszerét -
Irasidus #50 Te valamilyen gyógykezelés alatt állsz? Csak mert nem te lennél az első...
