9874
A biztonság és védelempolitika aktuális kérdései
-
#4249
Ez is azt tamasztja ala, h nincsenek orok szovetsegesek es ellensegek, dehat ez sosem volt titok..A folyamatosan valtozo vilagpolitikai helyzetben jol kell kalkulalni mi is a tenyleges erdek es aki ebben ugyes(es "szerencses"), az tobbet nyer, mint amennyit "belefektetett" a helyezkedesbe.. -
ManoNegra #4248 Ezt nem ertem. Mire vartak ennyi ideig?
Ami azt illeti, az atomfegyver kivonására még várhatnak, akármennyi határozatot is hoz a kormány. -
ManoNegra #4247 Igaz hogy Ulfkotte könyvéből van az idézet, de nem tőle származik, hanem Werner Weidenfeldtől
Egyébként miért állítod, hogy hazudozó? Olvastad a könyvét? -
Papichulo #4246 Gondolod, hogy ennyi ideig vártak, hátha az oroszok ukránok elkezdenek mocorogni?
Ezt nem ertem. Mire vartak ennyi ideig?
re: #4245
Csak Udo Ulfkotte idezeteket ne! Az ember egy megrogzott hazudozo... Azert megvaloghatnad vegre a forrasaidat! -
ManoNegra #4245 Werner Weidenfeld, aki éveken át képviselte Németországot az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során, így írta le egy televízió-műsorban az amerikai kormány három szinten megvalósuló magatartási formáját: „Amikor megegyezik a véleményünk, a legjobb barátok vagyunk, átöleljük egymást, olyan intenzitással, hogy már a bordák épsége forog kockán. Ha másodlagos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, az történik rendre, hogy az amerikai kormány megkérdi, hol marad a történelmi hála, amely kijár azoknak, akik kiharcolták és biztosították a németek szabadságát. Amikor komoly kérdésben vallunk egymástól eltérő felfogást, terítékre kerülnek a hírszerző szolgálatok Németországot terhelő anyagai (…) csináljátok a dolgot úgy, ahogy mi akarjuk, vagy elbánunk veletek (…) Az amerikaiaknak érdekeiket illetően világos elképzeléseik vannak (…) ennek megfelelően járnak el. Ez a realitás.” link -
ManoNegra #4244 Az ukrán konfliktus 2013 végén kezdődött, a parlamenti döntés 2010-ben született. Ez közel négy éves differencia. Gondolod, hogy ennyi ideig vártak, hátha az oroszok ukránok elkezdenek mocorogni?
Azt persze nem állítom, hogy az amerikai kiskatona befolyásolja a német döntéshozást. -
Papichulo #4243 Gondolom azt is be tudod bizonyitani, hogy a nemet kormany nem sajat elhatarozasabol - mondjuk az orosz kulpolitika valtozasainak hatasara - revidealta ezen donteset, hanem az ott allomasozo amerikai katonak nyomasara tortent mindez... -
ManoNegra #4242 2010-ben arról döntöttek a német parlamentben, hogy ki kell vonni az atomfegyvereket Németországból. Ehhez képest 2015-ben nem kivonják, hanem korszerűsítik az állományt. Ez nem arról árulkodik, hogy befolyásuk van a területükön állomásozó idegen katonák és fegyverekkel kapcsolatos döntésekre. -
Papichulo #4241 mondjuk a német vezetésnek egészen más lesz az elgondolása Németország jövőjéről mint az amerikai vezetésnek?
Miert ne lehetne mas elgondolasa a nemet vezetesnek? Ugy gondolod, hogy az a 30-40k - leginkabb logisztikaban erdekelt - amerikai katona fogja megvaltoztatni a nemet kulopolitikat? Lehet, hogy tul sok Szaniszlot neztel? :) -
fonak #4240 Részben igen, nem is tetszik túlzottan az USA-nak pl. -
#4239
No offense Németország önálló politikát folytat... -
fonak #4238 Az USA nyilvánvalóan az európai pozícióját akarja megőrizni, amire veszélyes lenne egy önálló külpolitikát folytató Németország. A németeknek gyámság alatt kell maradniuk mindenáron, ez egyértelmű. Ezért érdeke az USA-nak az oroszokkal való hidegháborús feszültség fenntartása, ha kialakulhatna gazdasági érdekek mentén egy Európa-Oroszország-Kína "eurázsiai" érdekszövetség, az az USA egyetlen szuperhatalom státuszának a végét jelentené, gazdaságilag is irrelevánssá tenné az USA-t rövid időn belül. Na ez áll minden mögött. Az USA-nak persze ott a trójai falova az EU-ban a UK képében, meg azok az államok, amelyek a német hegemóniától vagy az oroszoktól tartanak, ezeket remekül ki lehet játszani, és persze a németek is maradnak gyámság alatt, amíg rajta vannak a bűntudat trippen, amivel kimosták az agyukat. Remekül rájuk lehet zúdítani pár millió "menekültet" például... Meg természetesen ugyanolyan szoros megfigyelés alatt vannak az angolszász szolgálatok részéről (mint mindenki, aki nem tagja a "Five Eyes"-nak, az USA-UK-Kanadai-Ausztrál-Újzélandi anglofón birodalomnak (mert geopolitikai-katonai-hírszerzési értelemben ezek egyetlen entitást képeznek), persze ezek is figyelik egymást is), mint az "ellenség". -
ManoNegra #4237 Ez egészen addig szép és jó, míg békeidők vannak. Viszont akkor mi van, ha a békeidők elmúlnak, és mondjuk a német vezetésnek egészen más lesz az elgondolása Németország jövőjéről mint az amerikai vezetésnek?
Tiltakozás volt a dróntámadások miatt, amit a ramsteini bázisról irányítanak.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.10.29. 17:42:13 -
Papichulo #4236 Azt nem tudhatod, hogy az ott élők többségét zavarja-e.
Ha zavarna, akkor mar regen protestalnanak ellene vagy valami popularista part mar regen felkarolta volna ezt a dolgot. Ezzel szemben a teny, hogy a USA evi tobb milliard USD-t kolt Nemetorszagban. Szoval itt semmi "elviseles" nincs, a nemetek orulnek neki ;) -
ManoNegra #4235 De ez miert zavar teged, ha az ott elok jelentos tobbseget sem zavarja?
Azt nem tudhatod, hogy az ott élők többségét zavarja-e. Engem azért zavar, mert igaz hogy mind a NATO tagjai vagyunk, de egyben az EU tagjai is, és ha a gazdaságilag legerősebb EU tagállam kénytelen a világ legerősebb hatalmának hadseregét elviselni a területén, II. világháborús örökségként, akkor felvetődik a kérdés, hogy milyen nyomást tud gyakorolni a német belpolitikára, ezzel együtt az Unió politikájára is.
Főleg egy ilyen, biztonságpolitikai szempontból aggályos bevándoroltatási kísérlet esetében merül fel a kérdés, hogy Merkel vajon tényleg ilyen lilaködös idealista okból dönt így, vagy más az oka. -
ManoNegra #4234 Csang Kaj-sek is része volt a régi Kína lerombolásának, és a kommunista átmenetben is része volt. Ő volt a kínai Károlyi, Mao meg a Kunbéla.
Kína ma is úgy gondol Tajvanra, mint ami a birodalmuk része, csak jelenleg különálló része. -
Papichulo #4233 Ehhez nem kell állandó jelenlét, le lehet írni ezt egy szerződésben is.
Sokkal nagyobb elrettento ero a nagyszamu katona jelenlete, mint egy darab papir...Konvencionalis konfliktusban meg kulonosen.
Az amerikaiak viszont maradtak.
Leginkabb logisztikai okokbol es elrettentes gyanant maradtak mind Nemetorszagban, mind az ROK-ben. De ez miert zavar teged, ha az ott elok jelentos tobbseget sem zavarja?
Jelenleg pedig ez a legkorrektebb hozzáállás a szír konfliktushoz szerte a nagyvilágban.
Az orosz bombazas? Ezt eddig is tettek a koalicios orszagok, csak a russophile-ok hiszik azt, hogy Putin uruk most feltalalta a spanyol viaszt. Mondjuk annyi kulonbseg volt, hogy ok nem hazudoztak az egesz muveletrol, mint az oroszok, akik pofatlanul kijelentettek, hogy a Foldkozi-tengerre keszulo hajoiknak semmi koze Syriahoz, aztan megiscsak ott kotottek ki. Vagy, hogy ok is csak az ISIS-t fogjak bombazni holott kiderult, hogy joval tobbet artanak Assad diktator ellenzekenek, mint nekik.
Amugy pont most volt egy elemzes, hogy mar csak az orosz legiero gepeinek circa fele kepes bevetesekre indulni Latakiabol karbantartasi es utanpotlasi nehezsegek miatt. Ennyit az "eredmenyessegedrol"... bar civil celpontok ellen ok is tudnak azok lenni ;)
A diktator mindenaron valo tamogatasa sem hiszem, hogy a "legkorrektebb hozzaallas" kategoriaba sorolhato.
A Krimbe meg ne menjunk bele, az oroszok garantaltak Ukrajna teruleti integritasat, annak nuklearis fegyereinek leszereleseert cserebe. Ezekutan meg szembekoptek sajat magukat. Ennyire lehet bizni az oroszok szavaban. -
#4232
Tavjan nem volt ennek az elnyomásnak a része? Valahogy ők mégis más kiutat láttak és a világ nagy része, de köszönte szépen, neki nem kellett a tömegmészárolásra képes marxista leninista balfaszförmedvény... -
ManoNegra #4231 Ez ugy nevezik, hogy "nuclear tripwire". Olyan orszag ellen senki sem merne nuklearis fegyvert bevetni, ahol nagyszamu amerikai katona van, mivel ez azonnali megtorlast vonna maga utan a USA reszerol. Szoval igen, az amerikai jelenlet a biztonsag kulcsa.
Ehhez nem kell állandó jelenlét, le lehet írni ezt egy szerződésben is.
Mar megbeszeltuk, hogy nem volt ilyen megallapodas. A NATO meg hogyan tudna kivonulni Nemetorszagbol, amikor annak maga is tagja?
Mondjuk úgy, hogy volt már itt róla szó, de nincs egyetértés köztünk. Azt rosszul írtam, hogy a NATO nem vonul ki Németországból, igaz, hiszen annak tagja, viszont ami az állandó amerikai katonai jelenlétet indokolta, a szovjet fenyegetés megszűnt. Az amerikaiak viszont maradtak.
Ja, ja, az ROK is milyen piszok rosszul jart, hogy nem hagyta az a piszok USA, hogy a kommunistak az egesz orszagot elfoglaljak
Azzal semmi baj, hogy nem hagyták, de az hogy nem hagyják, és az hogy ottfelejtik magukat, azért nem feltétlenül ugyanaz... :-)
Pengeeles megallapitas :) De mikor volt utoljara, hogy az oroszok egy legitim valasztast tamogattak volna? Mint mondtam, nekik inkabb az ellenkezoje a specialitasuk.
Valóban pengeéles meglátás, nem lehet összehasonlítani a Krímet, - ami évszázadokon keresztül volt az orosz birodalom birtokában - egy olyan országgal, amelyik szövetségesük volt ugyan, de sosem volt orosz birtok. Jelenleg pedig ez a legkorrektebb hozzáállás a szír konfliktushoz szerte a nagyvilágban.
Miert lenne boritekolhato??? Egyebkent az ISIS-szel es a Syriaval kapcsolatos orosz szandekokat remekul jelzi, hogy IIRC 63 orszag hivatalosan is kooperal az ISIS ellen... termeszetesen Putin nem.
Fogalmam sincs mi az az IIRC és kik azok az országok, gondolom Szaud-Arábia, Katar és Törökország benne van. Látható is az eredményességen. :D -
ManoNegra #4230 Biztosan nem minden hazugsag, de ugye nem varod el, hogy egy hideghaborus KGB ugynok velemenyet komolyan vegyem a USA-vel kapcsolatban?! Vagy jojjenek a hivatalos DPRK idezetek Kim Jong Il-rol is?
Ilyen esetben is, mint máskor, forráskritikát kell alkalmazni, össze kell hasonlítani az ott leírtakat, máshol fellelhető adatokkal.
A háború utáni rendezést a genfi Indokína-konferencián tárgyalták, aminek megállapításai a könyvben leírtakkal megegyeznek. "A tárgyalásokon az alábbi országok képviseltették magukat: a Vietnami Állam (Dél-Vietnam), a Vietnami Demokratikus Köztársaság (Észak-Vietnam), Kambodzsa, Laosz, a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország. Az Egyesült Államok visszautasította a konferencián való teljes jogú részvételt, és nem ismerte el az ott megkötött genfi egyezményeket."
Az hogy egy ilyen széleskörű egyeztetés alól kivonja magát az Egyesült Államok, és nem fogadja el magára nézve, ez előrevetíti a szándékait is... -
ManoNegra #4229 Ott akkor biztos más volt a jelentősége ennek, de attól, hogy Vietnam kommunista kormányt választ, még nem dőlt volna össze a világrend.
Legalább szabadon választották volna, nem úgy erőltetik rájuk. Kína is azért vált kommunistává, mert az ötezer éves birodalmat olyan megaláztatásként élte meg a gyarmati létbe kényszerítést, hogy abból a kommunista ideológia kínált kiutat. Aztán jött Mao.
Itt Magyarországon az életben nem választották volna meg a kommunistákat. -
Papichulo #4228 És akkor amit a könyvben írt, az már magától értetődően hazugság?
Biztosan nem minden hazugsag, de ugye nem varod el, hogy egy hideghaborus KGB ugynok velemenyet komolyan vegyem a USA-vel kapcsolatban?! Vagy jojjenek a hivatalos DPRK idezetek Kim Jong Il-rol is?
csak az állandó amerikai jelenlét a biztonság kulcsa?
Ez ugy nevezik, hogy "nuclear tripwire". Olyan orszag ellen senki sem merne nuklearis fegyvert bevetni, ahol nagyszamu amerikai katona van, mivel ez azonnali megtorlast vonna maga utan a USA reszerol. Szoval igen, az amerikai jelenlet a biztonsag kulcsa.
Az oroszok ráadásul az elmúlt húsz évben nem az erőfitogtatással voltak elfoglalva
Az elmult evekben pedig inkabb ugy nez ki, hogy probaljak bepotolni a korabbi nyugisabb eveiket.
A NATO pedig (a szóbeli megállapodás ellenére) tovább terjeszkedett kelet felé, ahelyett, hogy kivonult volna Németországból.
Mar megbeszeltuk, hogy nem volt ilyen megallapodas. A NATO meg hogyan tudna kivonulni Nemetorszagbol, amikor annak maga is tagja?
Igaz hogy Vietnam is beavatkozott, de ez az indokínai országok szabadságharcának egy fejezete.
A kerdes az volt, hogy Vietnam agresszorkent lepett-e fel Laosszal szemben. A valasz igen.
Nézd meg őket most, ha akkor nem győz Vietnam, még mindig ott lenne pár amerikai támaszpont.
Ja, ja, az ROK is milyen piszok rosszul jart, hogy nem hagyta az a piszok USA, hogy a kommunistak az egesz orszagot elfoglaljak :)
Szíria nem a Krím.
Pengeeles megallapitas :) De mikor volt utoljara, hogy az oroszok egy legitim valasztast tamogattak volna? Mint mondtam, nekik inkabb az ellenkezoje a specialitasuk.
Szerintem az oroszok ezt meg se említették volna, ha nem lenne borítékolható Aszad győzelme. Nemzetközi megfigyelőkkel természetesen.
Miert lenne boritekolhato??? Egyebkent az ISIS-szel es a Syriaval kapcsolatos orosz szandekokat remekul jelzi, hogy IIRC 63 orszag hivatalosan is kooperal az ISIS ellen... termeszetesen Putin nem. -
wednes #4227 Vieatnam esetében 1955-től az lett volna, ami végül 75-ben következett be. Mármnit a vörösök uralma. De ugye választás és választás között is van különbség, attól függően ki nyerhet.
"A békemegállapodás alapján 1955 nyarán országos népszavazást kellett volna tartani Vietnam egyesítésével kapcsolatban, de Diem – számolva a szinte biztos kommunista győzelemmel – kijelentette, hogy Dél-Vietnamban nem fognak semmilyen népszavazást tartani. Ebben a döntésében az Egyesült Államok is támogatta."
link
Utoljára szerkesztette: wednes, 2015.10.29. 15:20:04 -
ManoNegra #4226 Úgy vélem, a "normális" állapot az volna, ha nem lenne észak és dél Korea, hanem csak Korea. Ahogy ma sincs észak és dél Vietnam. Mint már alább is írtam, azok az országok, akiket Indokína névvel illetnek, felszabadító küzdelmet folytattak a megszállás ellen. Pol Pot valóban egy különösen kegyetlen diktátor volt, Vietnam távolította el a hatalomból, de ettől még igaz, hogy ha nem tesznek a gyarmati rendszer fenntartására olyan nagy erőfeszítéseket, akkor az ellenpólust sem kell mindenáron keresniük.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2015.10.29. 14:34:33 -
#4225
Bocs, de ne fárasszál már. Elleni...? Talán DK vagy DV fenyegette északot...? A komcsi eszme expanziója és torzulása olyan súlyos volt, hogy végül az egyik komcsinak kellett a másikat pofán baszni, hogy álljon már üresbe. Ennek ellenére pol pot ágyban és párnák közt döglött meg. Mindennap kimennék és a sírjára hugyoznék, de képes lennék rá. -
ManoNegra #4224 Nem mondom hogy a SZU Afganisztán elleni háborúja legitim, vagy elfogadható, de Dél-Kelet Ázsiában vagy Dél-Amerikában a kommunizmus kísérlete az amerikai gyarmati lét elleni harc volt. Teljesen más, mint itt Kelet-Európában. Aztán persze nem lettek tőle boldogok, például Kubában, de majd húsz év múlva lehet hogy nosztalgiával gondolnak rá. -
ManoNegra #4223 Észak-Koreában nem dúl polgárháború. Ott a rezsimváltáshoz Kínát kell meggyőzni, de nekik az láthatóan nem érdekük. -
ManoNegra #4222 Az ember de facto KGB ugynok volt.
És akkor amit a könyvben írt, az már magától értetődően hazugság?
Leginkabb logisztikai okokbol, de a folyamatosan erot fitogtato PRC, RF es DPRK sem azt erositi meg ezekben az orszagokban, hogy jobb lenni nekik a US egysegek jelenlete nelkul.
Nehogy azt mond, hogy a Dél-Koreai hadsereg nem tudná megoldani az Észak-Koreával való konfliktust, csak az állandó amerikai jelenlét a biztonság kulcsa? Kína partjainál is az USA akar parancsolni bár Kínát sem kell félteni, de azért ott mégiscsak ők vannak otthon. . Egyébként, ha már itt tartunk ezt a mindenhol jelenlévő amerikai jelenlétet is lehet erőfitogtatásnak felfogni. Ezek az amerikai erőfitogtatások mind reakciókat váltanak ki, ez természetes Az oroszok ráadásul az elmúlt húsz évben nem az erőfitogtatással voltak elfoglalva, hanem hogy eltakarítsák a kommunizmus romjait! A NATO pedig (a szóbeli megállapodás ellenére) tovább terjeszkedett kelet felé, ahelyett, hogy kivonult volna Németországból.
Ezt ertelmezni sem tudom.
Gondoltam. Tegyük fel, hogy a mostani politikai légkörben megpróbálnák (akár erőszakkal) eltávolítani a teljességgel a választói akarattal szembe menetelő kancellárt, beleszólna az amerikai haderő?
En tudom, Vietnam, hiszen a te idezetedben is ez van. Miert probalod mosdatni oket?
Laoszban sem volt egységes a politikai akarat, a gyarmati létből való szabadulás kulcsa volt a kommunista irány, az amerikai hódoltság pedig
a gyarmati rendszer meghosszabbítása. Igaz hogy Vietnam is beavatkozott, de ez az indokínai országok szabadságharcának egy fejezete.
Nézd meg őket most, ha akkor nem győz Vietnam, még mindig ott lenne pár amerikai támaszpont. (lehet hogy azóta már megint van)
Szerintem nem. A legtobbszor a mar inkumbens diktatort tamogatta. De akkor viszont ezzel egyetertesz, ertem.
Bocs, de ezt én nem tudom értelmezni.
Ezt en is tamogatnam, de az oroszok pont, hogy nem a demokratikus valasztasokrol hiresek. Inkabb az ellenkezojerol.
Szíria nem a Krím. Szerintem az oroszok ezt meg se említették volna, ha nem lenne borítékolható Aszad győzelme. Nemzetközi megfigyelőkkel természetesen. -
#4221
Az USA legtöbbször szabadon választott vezetőt távolított el, és ültetett a helyére diktátort.
Konkrét példákat kérnék.
Csak lábjegyzetbe. Az afganisztáni megszállás hogyan is kezdődött? Az erőszakos komcsi országegyesítési próbálkozások hogyanis voltak? Eh... -
#4220
Meg félig álszent és naív. Ennyi erővel Észak-Koreában is kérhetnék a választásokat. Kb. mindkettőre azoos esély van... -
Papichulo #4219 Igaz hogy a Burchett könyv elég rendesen meg van tűzdelve vörös farokkal, de hogy egyetlen szó sem lenne belőle igaz? Azt azért kétlem.
Az ember de facto KGB ugynok volt.
Egyébként miért állomásozik még mindig amerikai haderő Japánban, Dél-Koreában, vagy akár Németországban?
Leginkabb logisztikai okokbol, de a folyamatosan erot fitogtato PRC, RF es DPRK sem azt erositi meg ezekben az orszagokban, hogy jobb lenni nekik a US egysegek jelenlete nelkul.
Vagy inkább saját maguk ellen védi őket az USA?
Ezt ertelmezni sem tudom.
Olvasd nyugodtan tovább, ki szállta meg Laoszt.
En tudom, Vietnam, hiszen a te idezetedben is ez van. Miert probalod mosdatni oket?
Az USA legtöbbször szabadon választott vezetőt távolított el, és ültetett a helyére diktátort.
Szerintem nem. A legtobbszor a mar inkumbens diktatort tamogatta. De akkor viszont ezzel egyetertesz, ertem.
Én mindenképpen egyetértek azzal, hogy Szíriában a szír népnek kell választania.
Ezt en is tamogatnam, de az oroszok pont, hogy nem a demokratikus valasztasokrol hiresek. Inkabb az ellenkezojerol. -
ManoNegra #4218 Amíg a harcot be nem szüntetik, addig nem lehet választásokat tartani, ez nyilvánvaló. De mindenképpen tisztességesebb hozzáállás, mint hogy kívülről mondják meg, hogy ki alakíthat és ki nem, kormányt -
ManoNegra #4217 Tehat egy Japan vagy ROK elleni tamadas is csak "felszabadito haboru" lenne, ugye elvtars?!
Az első idézetben elég egyértelműen le van írva, hogy már 1955-ben a saját ellenzéküket próbálták kiiktatni, akkor még hol volt az Ho Si Minh ösvény? Igaz hogy a Burchett könyv elég rendesen meg van tűzdelve vörös farokkal, de hogy egyetlen szó sem lenne belőle igaz? Azt azért kétlem.
Egyébként miért állomásozik még mindig amerikai haderő Japánban, Dél-Koreában, vagy akár Németországban? Ezek nem szuverén országok? Nem tudják megvédeni magukat? Vagy inkább saját maguk ellen védi őket az USA?
Ez tenyleg nem ugy tunik mintha Vietnam mas orszagokat szallt volna meg. Egyaltalan nem
Olvasd nyugodtan tovább, ki szállta meg Laoszt.
Ezek szerint teljesseggel a USA dontese moge tudsz allni, amikor a hideghaboru alatt ok tamogattak diktatorokat, mivel az alternativa ott is a szelsoseges baloldali terrorcsoportok es az CCCP altal nyomorba dontott orszag lett volna.
Az USA legtöbbször szabadon választott vezetőt távolított el, és ültetett a helyére diktátort. Ezt a politikát nem támogatom. Itt sem az volt a baj, hogy Asszad diktátor, hanem az, hogy nem a nekik megfelelő. Én mindenképpen egyetértek azzal, hogy Szíriában a szír népnek kell választania. -
#4216
Jelen helyzetben ennek semmiféle realitása nincs egyszerűen azért, mert senkinek nem áll érdekében. Eleve csak akkor lehet választást tartani, ha egy ország határai és terüelte defeiniált. Amíg a régi Szíria területén bárki is dzsemorizik, addig a kérdés az, hogy kik is döntenek és miről...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.29. 12:59:29 -
Papichulo #4215 Oroszország parlamenti és elnökválasztásokat sürget Szíriában
De persze kizarolag olyat, ahol az o emberuk nyer... mint peldaul a Krimben :) -
Papichulo #4214 Laosz annyira volt független, hogy amerikai csapatok állomásoztak a területén.
Tehat egy Japan vagy ROK elleni tamadas is csak "felszabadito haboru" lenne, ugye elvtars?! :)
Tehát ki támadott meg kit, ki volt az agresszor?
Vietnam, amikor megtamadta Laoszt. Nem tudom, hogy ezen hogyan akarsz szepiteni.
Tim Weiner A CIA története c. könyv 238-241 old.
"1959-ben észak-vietnami parasztkatonák elkezdték kivágni a Ho Si Minh-
ösvénynek nevezett felvonulási és utánpótlási vonalat a kambodzsai és a lao-
szi dzsungelban. Az ösvény rövidesen Dél-Vietnamot célba vevő gerillákkal
és kémekkel telt meg."
Ez tenyleg nem ugy tunik mintha Vietnam mas orszagokat szallt volna meg. Egyaltalan nem. :)
Részlet Wilfred Burchett Titkos háború c könyvéből.
Sokkolo, hogy egy KGB ugynok a szovjet retorikat fujja. Ennyi erovel olyan linkeket is hozhatnal, hogy Kim Jong Il soha nem defekkalt es elsore bement minden golfutese.
Pillanatnyilag egy "diktátor" és szélsőséges terrorcsoportok között lehet választani.
Ezek szerint teljesseggel a USA dontese moge tudsz allni, amikor a hideghaboru alatt ok tamogattak diktatorokat, mivel az alternativa ott is a szelsoseges baloldali terrorcsoportok es az CCCP altal nyomorba dontott orszag lett volna. -
ManoNegra #4213 Szergej Lavrov külügyminiszter továbbá sürgeti a szíriai parlamenti és elnökválasztások megtartását. "Külső szereplők nem dönthetnek a szíriaiak helyett. Ösztönöznünk kell őket, hogy előálljanak egy olyan tervvel, amely minden vallási, etnikai és politikai csoport érdekét szolgálja", fogalmazott Lavrov, hangsúlyozva: "Fel kell készülniük a parlamenti választásokra és az elnökválasztásra is." link -
ManoNegra #4212 Oroszország parlamenti és elnökválasztásokat sürget Szíriában -
ManoNegra #4211 Ezt meg csak úgy bónusznak: Tim Weiner A CIA története c. könyv 238-241 old.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Huszadik fejezet
"Hé. főnök. jó munkát végeztünk, ugye?"
1963. november 4-én, egy hétfői napon John F. Kennedy elnök magányo-
san ült az Ovális irodában, és emlékeztetőt diktált magnóra arról a felfordu-
lásról, amelyet ő maga idézett elő a világ másik felén - nevezetesen Amerika
egyik szövetségese, Ngo Dinh Diem dél-vietnami elnök meggyilkolásáról.
- Jókora felelősséget kell vállalnunk ezért - mondta JFK. Egy pillanatra
megállt, hogy játsszon ki-be futkározó gyerekeivel. Majd folytatta: - Az a mód,
ahogyan megölték - és itt újra szünetet tartott -, az egészet különösen undo-
rítóvá teszi."!
Kennedy kémje a Diem életére törö, zendülő tábornokok között a CIA
embere, Lucien Conein volt.
- Szerves része voltam az egész összeesküvésnek - mondta Conein évek-
kel később egy rendkívül érdekes ranúvallomásában'
A Fekete Luigi becenévre hallgató Conein korzikai gengszter benyomását
keltette. A második világháborúban az OSS tagjaként a briteknél kapott ki-
képzést, és ejtőernyővel ereszkedett le a német vonalak mögé Franciaország-
ban. 1945-ben Indokínába repült, hogy a japánok ellen harcoljon; Hanoiban
Ho Si Minh társaságában tűnt feL sőt rövid ideig szövetségesek is voltak. Ott
is maradt Indokínában a CIA külső munkatársaként.
1954-ben az egyik első amerikai hírszerző tiszt lett Vietnamban. Miután
Ho Si Minh csapatai Dien Bien Phunál legyőzték a franciákat, a genfi nemzet-
közi konferencián megszületett egyezmény értelmében az országot kettévá-
lasztották Észak- és Dél-Víetnamra. A tárgyalásokon az Egyesült Államokat
Walter Bedell Smith külügyi államtitkár mint megfigyelő képviselte.
A következő kilenc év folyamán az Egyesült Államok a kommunizmus elle-
ni harcban elkötelezett Diem dél-vietnami elnököt támogatta. Conein Ed
Lansdale beosztottjaként szolgált a CIA újonnan létesített saigoni katonai
misszióján. Rufus Phillips CIA-tiszt megfogalmazása szerint Lansdale "felet-
tébb tágan értelmezhető megbízatással rendelkezett, ami gyakorlatilag azt je-
lentette: »Ed, tégy meg mindent, amit csak tudsz Dél-Vietnam megmentésé-
re.«'"
Conein Észak-Vietnam ellen irányuló szabotázsakciókban vett részt: vona-
tokat és buszokat robbantott fel, üzemanyagot szennyezett be, megszervezett
egy kétszáz fős vietnami rohamosztagot, amelynek tagjait a CIA képezte ki,
és fegyvereket ásott el hanoi temetőkben. Majd visszatért Saigonba Diem el-
nök hatalmának támogatására, aki miszticizmusba hajló katolikus volt a budd-
hista országban. A CIA dollármilliókkal, testörfalanxszal és Allen Dulleshoz
bekötött, közvetlen telefonvonallal segítette Diemet. Az ügynökség kreálta Dél-
Vietnam politikai pártjait, képezte ki titkosrendőrségét, forgatta népszerű film-
jeit, valamint nyomta és terjesztette azt az asztrológiai folyóiratot, amely meg-
jósolta, hogy a csillagok állása Diem elnöknek kedvez. A Központi Hírszerző
Ügynökség majdhogynem a semmiből hozott létre egy nemzetet.
"Tudatlanság és arrogancia"
1959-ben észak-vietnami parasztkatonák elkezdték kivágni a Ho Si Minh-
ösvénynek nevezett felvonulási és utánpótlási vonalat a kambodzsai és a lao-
szi dzsungelban. Az ösvény rövidesen Dél-Vietnamot célba vevő gerillákkal
és kémekkel telt meg.
Az iparilag fejletlen, álmatag Laoszból lett az "a gyújtópont, ahol az USA
veszélyeztetve látta érdekeit a kommunista világ által" - mondta John Gunther
Dean, akkoriban a vientiáni amerikai követség fiatal díplomatáia.' A CIA gyor-
san munkához látott: megvásárolt egy új laoszi kormányt, és létrehozott egy
gerillahadsereget a kommunisták elleni harcra és az ösvény megtámadása-
ra.' Válaszlépésként Észak-Vietnam meggyorsította erőfeszítéseit, hogy be-
szivárogjon az országba, és kiképezze a helyi kornmunisták, a Patet Lao csa-
patait.
A laoszi amerikai politikai stratégia alakítója Henry Hecksher, a CIA-állo-
más igazgatója, a berlini bázis és a guatemalai államcsíny veteránja volt. Az
amerikai ellenőrzési és irányítási hálózat kiépítését azzal kezdte, hogy ala-
csony beosztású fiatal diplomatákat használt futárként. "Egy nap Hecksher
megkérdezte, nem tudnék-e elvinni egy táskát a miniszterelnöknek - emlé-
kezett vissza Dean. - A méretes táskában pénz volt.:"
A bankók révén a laoszi vezetők .felísmerték, hogy a követségen a valódi
hatalmat nem a nagykövet, hanem a CIA-állomás igazgatója képviseli - mondta
Dean, aki később több más ország mellett thaiíöldi, indiai és kambodzsai
amerikai nagykövet is lett. - Az elvárás a nagykövettel szemben annyi volt,
hogy támogassa a laoszi kormányt, és lehetőleg ne kellemetlenkedjen. Henry
Hecksher megbízatása pedig úgy szólt, hogy helyezkedjen szembe a semle-
gességpárti miniszterelnökkel - és lehetőség szerint segitse elő a bukását.
Így is történt."
A szabad választások és a CIA nyomásának eredményeképpen létrejött új
koalíciós kormány miniszterelnöke Szuvanna Phuma herceg lett. A kormány-
fő CIA-tartótisztje Campbell James volt, egy vasútépítésböl származó vagyon
örököse, aki úgy öltözködött, viselkedett és gondolkodott, mint egy 19. száza-
di brit gránátos. A Yale Egyetemen nyolc éve végzett James Laosz alkirályának
tekintette magát, és ennek megfelelő életvitelt alakított ki. Az általa létrehozott
zártkörű klubban baráti viszonyba került a laoszi vezetőkkel, és befolyásra tett
szert a körükben. A klubban szerencsejátékok járták; a helyiség legfontosabb
berendezési tárgya a John Gunther Deantól kölcsönvett rulettasztal volt.'
A Laoszért folytatott valódi harc az után vette kezdetét, hogy Bill Lair CIA-
tiszt" aki dzsungel-hadviselési kiképzőiskolát tartott fenn thai rohamcsapa-
tok számára, felfedezett magának egy Vang Pao nevű törzsi vezért, a laoszi
Királyi Haderő tábornokát, aki a magát hmongnak nevező hegyi törzs főnöke
volt. 1960 decemberében Lair említést tett Desmond FitzGerald távol-keleti
alosztály-igazgatónak az új szerzeményről. .Vang Pao azt mondta: »Nem tu-
dunk a kommunistákkal együtt élni - jelentette Lair. - Ti fegyvert adtok ne-
künk, mi pedig harcolunk a kommunisták ellen.«" Másnap reggel a CIA-állo-
máson FitzGerald szólt Lairnek, hogy terjesszen fel Washingtonba egy prog-
ramjavaslatot. "Tizennyolc oldalas távirat volt - emlékezett vissza Lair.
A válasz nagyon gyorsan meg is érkezett. [ ... ] Az volt ám az igazi csak rajta!"8
1961 januárjának elején, az Eisenhower-adminisztráció utolsó napjaiban
a CIA pilótái már el is juttatták az első fegyverszállítmányt a hmongnak. Hat
hónappal később a Vang Pao parancsnoksága alatt álló, több mint kilencezer
hegyi törzsi harcos egyesült a Lair által kiképzett háromszáz fös thai roham-
osztaggal a kommunisták elleni hadműveletek megindításához. A CIA fegy-
vereket, pénzt, rádióadókat és repülőgépeket küldött a fővárosban állomáso-
zó laoszi hadseregnek és a hegyekben harcoló törzsi vezetőknek. Legsürgö-
sebb feladatuk a Ho Si Minh-ösvény elvágás a volt. Hanoi ugyanis már beje-
lentette a Nemzeti Felszabadítási Front megalakítását, és Dél-Vietnam "fel-
szabadítására" szólított fel. Abban az évben négyezer dél-vietnami tisztvise-
lő halt meg a vietnami kommunisták, a Vietkong szabotázsakcióiban.
Néhány hónappal az után, hogy Kennedy elnök átvette a hatalmat, Laosz
és Dél-Vietnam sorsa az amerikai vezetők szemében egybefonódott. Kennedy
nem akart amerikai harcoló alakulatokat odaküldeni, hogy meghaljanak a
dzsungelekben. Ehelyett felszólította a CIA-t, hogy duplázza meg a törzsi erő-
ket Laoszban, és "tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést gerílla-hadmü-
veletek indítására Észak-Vietnamban" ázsiai toborzottak bevonásával.9
A Kennedy-éra alatt Laoszba küldött amerikaiak nem ismerték a hmong
törzsi nevet. A törzs tagjait meónak nevezték; a jelző jelentése valahol a "bar-
bár" és a "nigger" között lehetett. Az egyik ilyen fiatal amerikai Dick Holm
volt. Ezekre az időkre visszatekintve, sajnálkozva említette "a Délkelet-Ázsiába
érkező amerikaiak tudatlanságát és arroganciáját. [ ... ] Csak minimális meg-
értéssel viszonyultunk azoknak az embereknek a történelméhez, kultúrájá-
hoz és politikai nézeteihez, akik megsegítésére odamentünk. [ ... ] Stratégiai
érdekeink mindenre rávetültek egy olyan régióban. ahol az elnökünk dönté-
se alapján meg kellett »húzni a vonalat« a kommunizmus elleni harcban. És
mi a magunk módján hajtottuk ezt végre.'"10
A CIA-központban "az aktivisták mind a laoszi háború mellett voltak -
mondta ifj. Robert Amory, a hírszerzési részleg igazgatóhelyettese. - Úgy gon-
dolták, hogy Laosz kiváló terep a hadviselésre.'' -
#4210
Jelenleg a helyzet normalizálása érdekében egyedül az oroszok álltak bele abba, hogy választáson kell eldönteni Szíria jövőjét.
?